Egy 2013-as kutatás szerint a megkérdezett felnőttek közel egyharmada szeretné jelentősen csökkenteni, vagy teljesen száműzni étrendjéből a glutént. Az Egyesült Államok táplálkozási szokásait célzó vizsgálatban ez eddig a legmagasabb arány. A NPD’s Dieting Monitor kampány 1976 óta követi nyomon a lakosság étkezési szokásainak változásait, s míg az elmúlt évtizedekben az egészséges táplálkozás mérföldköveit elsősorban a zsíros, cukrozott ételek kerülése, a sófogyasztás csökkentése, a koleszterinszint normál értéken tartása jelentette, az egészség zálogaként tavaly januárban a megkérdezettek 30 százaléka a glutén mellőzését jelölte meg. A hangsúly tehát eltolódott és ez a jelenség nemcsak a tengerentúlon, de Európában is megfigyelhető. Hazánkban is egyre nagyobb a választék gluténmentes ételekből, a diétához a liszt alternatívájaként kínált gabonafélékből, és az étel házhoz szállító cégek kínálatában is megtalálható a gluténmentes menüsor. De valóban mindenkinek szükséges a glutén fogyasztását kerülnie?

Ami gluténérzékenység, és ami nem az

"A lisztérzékenység, a búza, vagy gabonaallergia nem keverendő össze a gluténérzékenységgel, a kiváltó okok és a tünetek is eltérőek. A gluténérzékenység fogalmát ezért úgy határozzuk meg, mint a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem lisztérzékeny és nem búzaallergiás személyeknél” – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa. Mindegyikre igaz azonban, hogy a tünetek megszűnéséhez a betegeknek lisztmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutén tartalmú élelmiszereket, mint a búza, árpa, rozs, zab. Mivel az ilyen diéták nem kevés odafigyeléssel és plusz anyagi kiadással is járhatnak, értelemszerűen csak akkor javasoljuk az elkezdését, ha az valóban indokolt.

Tünetek

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon, vagy napokon belül jelentkeznek: hasfájás, a széklet megváltozása - hasmenés és székrekedés váltakozva. Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területét érintik: hasfájás, krónikus hasmenés, egyéb tünet a fáradtság lehet.

A diéta szerepe a gyógyulásban

Mivel a lisztérzékenység ismert és jól diagnosztizálható, de csak akkor, ha a beteg még fogyasztja a lisztes ételeket, elsősorban ezt kell kizárni. A lisztérzékenységet vérvizsgálattal és bél-biopsziával lehet igazolni. A nagyon ritka búza-allergia esetén bőrpróba, vagy vérből történő ellenanyag-meghatározás lehet a diagnosztika alapja. De a glutén-érzékenységre még nincs ilyen egyértelmű laboratóriumi vizsgálati módszer. Kizárólag a diéta módosításával igazolható: ha 2-4 hétre teljesen kihagyja a beteg a glutént az étrendjéből és tünetmentessé válik, akkor felvetődik ennek a betegségnek a lehetősége. Ismételten lisztes ételeket fogyasztva, újból a korábbi tünetek jelentkeznek.

Amikor érdemes gluténmentesre váltani

Ha a lisztérzékenység nem igazolható, akkor érdemes a gluténmentes diétára áttérni, hogy az segít-e a panaszok megszüntetésében. A saját praxisomban is találkoztam nem egy olyan esettel, amikor nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a lisztérzékenységet, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított a beteg állapotán a lisztmentes diéta – meséli az Allergiaközpont orvosa. Az érintetteknek ezért első körben a tünetek kiváltó okának pontos tisztázását javaslom. Hasi panaszok, fáradtság és a korábban említett tünetek hátterében több betegség is állhat, hiba volna ezeket mind a gluténérzékenység számlájára írni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a panaszokat valóban a glutén okozza, akkor mindenképp szükséges az étrendből való kizárása.

Forrás: www.allergiakozpont.hu
Fotó: Fotó: Hans - pixabay.com