A gyerekek között is egyre több az allergiás. A bélflóra kulcsfontosságú szerepet tölt be az immunrendszer működésében, kialakulásának legfontosabb fázisa pedig életünk első 1000 napja. Mindez azt jelenti, hogy a gyerekek megfelelő táplálásával az allergiás megbetegedések ellen is sokat tehetünk.

Különböző becslések szerint a világon az allergiások száma jelenleg eléri a 400 millió főt, így joggal beszélhetünk népbetegségről. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2025-re minden második ember szenved majd valamilyen allergiában. Pontos számot a hazai szakemberek sem tudnak, de Magyarországon körülbelül 2 millióra tehető az allergiások száma, azaz 5 emberből egynek a szervezete túlműködik, ha a 200 fajta allergén közül valamelyikkel kapcsolatba kerül.

Az allergiás megbetegedések a kisgyermekeket is évről-évre egyre nagyobb számban érintik. Egyes tanulmányok szerint a gyermekek 5-7 %-a szenved valamilyen táplálékallergiában.* A leggyakoribb allergének a tejfehérje, a tojás, a mogyoró és a glutén.

Életünk első 1000 napja kulcsfontosságú az immunrendszer és a bélflóra kialakulása szempontjából. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódásával segíti szervezetünk védekező mechanizmusát, és fenntartja a velünk élő ártalmatlan és jótékony baktériumok egyensúlyát.

Az újszülött csecsemők néhány hetes korukra már rendelkeznek a csecsemőkorra jellemző bélbaktériumokkal. Az egészséges anyatejes csecsemők bélflórájára a jótékony baktériumok túlsúlya a jellemző. A jótékony baktériumok a fejlődő immunrendszer érésében alapvető szerepet játszanak, és kedvező irányba terelik működését. Az anyatejnek több, a csecsemő immunrendszerét támogató komponense van, ilyen komponensek például a prebiotikumok is, amelyek segítik az előbb említett jótékony baktériumok szaporodását.

„Magyarországon a WHO ajánlása alapján 6 hónapos korig kizárólag az anyatejes táplálás ajánlott” – mondta el Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. A kiegészítő táplálás bevezetését a WHO az anyatejjel táplált csecsemőknél 6 hónapos kor után javasolja, a mesterséges vagy vegyes táplálásban részesülőknél 4-6 hónapos kor között. Amennyiben lehetséges, még anyatej támogatása mellett kerüljön bevezetésre lépcsőzetesen a glutén.  Négy hónapos kor előtt azonban nem szabad megkezdeni a hozzátáplálást, mert növeli az allergia kialakulásának kockázatát.

A hozzátáplálást fokozatosan, a védőnővel vagy a gyermekorvossal együttműködve ajánlott megkezdeni, hiszen egy adott életkorban a gyermek szervezete még nem áll készen minden tápanyag feldolgozására. Az élelmiszerek megfelelő sorrendben és életkorban történő bevezetésének kiemelt szerepe van a tej- és a lisztérzékenység (cöliákia) kialakulásának elkerülésében.

„Az egyoldalú, nem megfelelő táplálkozás rontja a gyermekek egészségi állapotát, gyengíti immunrendszerüket” – mondja Dr Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke. Ez a veszély (malnutríció) pedig a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a sovány, alultáplált gyermekeket fenyegeti. Nemcsak a bevitt táplálék mennyiségére, hanem minőségére is figyelni kell. Az idén januárban publikált magyar felmérés alapján az ambuláns gyermekek közel kétharmada közepes, 12%-uk pedig magas malnutríciós kockázatot mutattak.

A gyermekek immunrendszere 3 éves korukig fejlődik a legintenzívebben, ezért ebben az időszakban rendkívül fontos a C- és D-vitamin, valamint a vas és a kalcium pótlása is. Ezeket viszont nehéz megfelelő mennyiségben pusztán táplálkozás útján bevinni a gyerekek szervezetébe, ezért érdemes a gyermekek igényei szerint összeállított táplálék kiegészítőket is az étrend részévé tenni.

*Forrás: Gupta, R, et al. The Prevalence, Severity and Distribution of Childhood Food Allergy in the United States. Pediatrics 2011; 10.1542/ped.2011-0204. (Gupta, R, et al. The Prevalence, Severity and Distribution of Childhood Food Allergy in the United States. Pediatrics 2011; 10.1542/ped.2011-0204.)
Forrás: Első 1000 nap
Fotó: stockimages - FreeDigitalPhotos.net