SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Új betegcsoport a gluténre érzékenyek között

Családinet [cikkei] - 2015-05-12
A lisztérzékenység (cöliákia) egy autoimmun betegség, vérvétellel és szövettani vizsgálattal kimutatható. Kiderült azonban, hogy létezik egy lényegesen nagyobb számú csoport, akiknek a tüneteik ugyanolyanok és gluténmentes diétával ugyancsak megszűnnek, mégsem mutatható ki semmilyen vizsgálattal a betegség - közölte dr. Juhász Márk, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika osztályvezetője. Ennek az új betegcsoportnak nincs még magyar neve, angolból "nem cöliákiás glutén szenzitivitásnak" (NCGS) fordítják.

Mindkét esetben ugyanazok a panaszok: hasfájás, puffadás, hasmenés, ritkábban előfordulhat bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati (vetélés, meddőség) tünet is, jelentkezhet potenciazavar, alvászavar, ízületi probléma vagy akár úgynevezett „agyköd” is. Mégis van egy lényeges különbség, ami miatt fontos tudni, hogy a gluténnel összefüggésbe hozható betegségek (Gluten Related Disorders) közül pontosan melyikben szenved a beteg – magyarázza a gasztroenterológus. Hiszen míg az autoimmun eredetű cöliákia esetében kimutatható a vékonybél károsodás, és számítani lehet társuló betegségekre (pl. pajzsmirigy betegségek, cukorbetegség stb.), addig a nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) esetében nincs vékonybél károsodás és nem jelentkeznek a társuló betegségek. Ez utóbbi a jóval nagyobb csoport: becslések szerint a felnőtt lakosság 6-10 százalékát érinti, több százezer embert.

Dr. Juhász Márk arra hívja fel a figyelmet, hogy éppen a társuló betegségek megelőzése miatt fontos tudni, hogy cöliákiában vagy NCGS-ben szenved-e valaki. Ma már tudott, hogy a cöliákia esetében a családtagokat létfontosságú kiszűrni, hiszen a közvetlen rokonok a legveszélyeztetettebbek, a betegség ugyanis öröklődik. A szakember tapasztalata alapján sokan nem mennek orvoshoz, mivel a gluténmentes diétával (nem esznek búzát, árpát, rozst) enyhülnek a tüneteik. Ez szerinte azért baj, mert így nem derül ki, hogy van-e bélkárosodásuk, számíthatnak-e társuló betegségekre vagy esetleg a gyerekeik is hajlamosak-e a betegségre.

Az is előfordulhat, hogy úgy kezd valaki diétázni (pl. „paleózni”), hogy tévesen gondolja magát gluténérzékenynek. Hasonló tünetek utalhatnak ugyanis több, más betegségre is, pl. irritábilis bél szindrómára is, melyet kezelni kell. Ezért a kereskedelmi forgalomban kapható ún. lisztérzékenységi gyorstesztek és az öndiagnózis helyett az alapos orvosi kivizsgálást javasolja a szakember.

A Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján 2014 ősztől a betegeket egy anonim kérdőív kitöltésére kérik, ezzel is szeretnének többet megtudni a gluténnel összefüggésbe hozható betegségek természetéről.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: Benediktv / Foter / CC BY

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Szex 60 felett: tabu, amiről senki nem beszél

A szexuális élet nem ér véget 60 éves kor felett, sőt, sokaknak ekkor teljesedik ki igazán. Szexológusként nap mint nap látom, hogy a párok egy új, mélyebb intimitást fedeznek fel maguknak, amikor már nem a teljesítménykényszer és a megfelelés hajtja őket. Most lerántom a leplet a leggyakoribb tévhitekről, és megmutatom, hogyan lehet a szex 60 felett is örömteli, szenvedélyes és felszabadító.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja