Napjainkban igen divatos gluténmentesen étkezni, a KSH kimutatása szerint a 15 évnél idősebb magyarok közel 2%-a követ ilyen diétát.¹ Ugyanakkor a cöliákiát meg kell különböztetni a nem immunológiai eredetű glutén érzékenységtől, az NCGS-től (nem cöliákiás gluténérzékenység). A cöliákiánál súlyosan pusztul a bélfal nyálkahártyája és ez felszívódási zavarokhoz, súlyos emésztési problémákhoz, vérszegénységhez és súlyos esetben akár rosszindulatú betegség (daganatos jellegű megbetegedés - limfóma) kialakulásához vezet. Az NCGS-nél a szervezet szintén emésztési panaszokkal, hasmenéssel, puffadással reagál a glutén fogyasztására, de nem pusztul a bélfal nyálkahártyája és nem figyelhetők meg egyéb immunológiai tünetek, például bőrkiütések sem. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a túlsúlyukért vagy a hasi panaszaikért a glutén a felelős, de az otthoni tesztek helyett érdemes pontos diagnózist kérni szakembertől. A cöliákia tipikus tüneteinél – bőrkiütések, emésztési panaszok – első lépésben vértesztet végeznek, amennyiben ez pozitív lesz, akkor a betegnél endoszkópos vizsgálatot végeznek a bélfal nyálkahártya állapotának ellenőrzésére. A cöliákia a magyarok 1%-át² érinti, 60%-ban gyermekeknél és 40%-ban felnőtteknél alakul ki. A lisztérzékenyek aránya egyébként folyamatosan növekszik és a becslések szerint az esetek 97%-a nem kerül felismerésre.³

A cöliákiát komolyan kell venni, mert a kezeletlen betegség limfóma kialakulásához vezethet. Ezzel kapcsolatban Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ vezetője, gasztroneterológusa elmondta: „A cöliákiánál a glutént alkotó gliadin fehérjék ellen indul el egy kóros immunológiai reakció a szervezetben, amelynek következtében a bélnyálkahártya károsodik, sorvadni kezd. A bélfal bizonyos rétegén belül nagy mennyiségű fehérvérsejt található, amelyek fontos szerepet játszanak a szervezet védekezésében. Ha valaki gluténérzékeny és emiatt a bélfala integritása sérül, akkor ezek a fehérvérsejtek túlszaporodnak, mivel a bélből átjutó baktériumok és más káros anyagok ellen fokozottan védekeznek. Ha a fehérvérsejtek osztódása és szaporodása felgyorsul, rosszindulatú betegség, limfóma kialakulásához vezethet. Ezért a cöliákiás betegek esetében 10-15%-kal⁴ gyakrabban fordul elő limfóma. Pont emiatt nagyon fontos, hogy a lisztérzékenység gyanúját endoszkópia során végzett mintavétel szövettani vizsgálata által igazolják, mely során az is kiderül, hogy milyen mértékben károsodott a bélnyálkahártya.”

Az igazolt lisztérzékeny betegek minden esetben dietetikushoz kerülnek, mivel a cöliákia ellen még nem létezik gyógyszer, kizárólagos terápiája az, ha a beteg élete végéig mellőzi a glutén fogyasztását. Ihász Katalin, dietetikus kiemelte: „A cöliákiás pácienseknek teljesen ki kell iktatni a táplálkozásából a glutént, így kerülni kell a búza, a rozs, az árpa és a zab és az abból készült ételek fogyasztását. Ma már többféle gluténmentes liszt kapható kereskedelmi forgalomban, amellyel hatékonyan pótolhatók a hagyományos lisztek. Nagyon fontos, hogy a beteg még minimális mennyiségű glutént se fogyasszon, így, ha egy családban lisztérzékenységet diagnosztizálnak, akkor érdemes az egész családnak gluténmentesen étkezni és lecserélni a főzőedényeket, a kenyérsütő gépet és még a vágódeszkát is. Vásárlásnál minden csomagolt élelmiszer feliratát ellenőrizni kell, mivel akár egy szalámi, egy fűszerkeverék vagy egy konzerv is tartalmazhat glutén. A kóros immunológiai folyamatokat csak a glutén teljes kiiktatásával lehet pozitívan befolyásolni. A betegség előfordulása saját tapasztalataim szerint is egyre gyakoribb, főként a gyermekeknél. A felnőtt nőknél például sok esetben akkor derül ki, amikor gyermeket szeretnének és az inzulinrezisztencia mellett cöliákiát is diagnosztizálnak.”  Fontos továbbá, - ha valakinél cöliakia igazolódik - a vérrokonok vizsgálata, mert a kórkép öröklődhet.

Nyitókép: depositphotos