A rizikófaktorok kiküszöbölhetők

Az érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet.
A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehezebb, megelőzni viszont hatékonyan lehetett volna őket. A betegségre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód. A változáshoz az orvosok felvilágosító tevékenységén kívül nagyon fontos, hogy a lakosság részéről is tovább növekedjen az igény arra, hogy saját életvitelükben felismerjék az érbetegségekre hajlamosító elemeket, és időben segítségért forduljanak ezek megoldására. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért.- hívja fel a figyelmet dr. Kósa Éva, az Oxygen Medical belgyógyásza.

Figyelemfelkeltő tünetek

A lábakban megjelenő érszűkületnek négy stádiuma van - súlyosságtól függően:

1. Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a hosszú éveken át masszívan dohányzókban, vagy fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedését kimutatni, de kórisme felállítását adó úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív doppler vizsgálat adott pillanatban megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy olyan betegség, amely ekkor még nagyrészt megelőzhető. A doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, vagy doppler index. Ennek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. A hányados értéke arányos az érszűkület súlyosságával, vagyis minél alacsonyabb, annál súlyosabb az érszűkület.
2. Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. Természetesen az adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik. Ezt a stádiumot „intermittáló sántításnak” nevezik.
   
3. Később már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.
   
4. Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, gangréna (szövetelhalás) alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.
   

Elhanyagolt betegség - súlyos következmények

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el ebből a szempontból, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is szignifikánsan (2-3-szor) több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt e betegek között a halálozás is.

Életmódváltás és orvosi kontroll

Az életmódterápia, és a rizikófaktorok szigorú kezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég - hangsúlyozza Kósa doktornő. Tehát elképzelhetetlen egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet.
Vagyis a beteg részéről valódi változtatni akarás szükséges, az orvos pedig rendszeres, szigorú követést kell, hogy végezzen, ellenőrizve a megtett lépéseket. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, és pontosan elmagyarázza, a gyakorlatban mit lehet tenni az életmódváltás lépéseiként. Az első cél, hogy a laborleletről eltűnjenek az ide vonatkozó csillagok.

Forrás: www.orvostkeresek.hu