Szinte alig találunk olyan bölcsődei vagy óvodai csoportot, ahol ne lenne néhány náthás, köhögő kisgyerek. Áltatában ennek nem a szülők hanyagsága az oka. Ahhoz ugyanis, hogy ezek az - egyébként nem súlyos - betegségek tökéletesen meggyógyuljanak, 1-2, sokszor 3 hét is szükséges. Azt pedig nem sok szülő tudja megtenni, hogy ennyi ideig otthon tartsa gyermekét.

Az esetek döntő többségében ilyenkor szerencsére nincs immunbetegség a háttérben. Jó tudni, hogy ha egy óvodás gyermeknek évente 8-12 alkalommal zajlik heveny, maradandó károsodást nem okozó, enyhe lefolyású, a szokásos terápiára jól gyógyuló fertőzése, az normálisnak mondható.

Az immunrendszer folyamatosan érik. Születéskor az újszülött vérében minimális mennyiségű immunglobulin található, ennek nagy része pedig az anyából származik, s az első élethetekben lebomlik. Ilyenkor normálisan is egy immunhiányos állapot jön létre. Az immunglobulinok termelése fokozatosan indul be a csecsemőben, s az iskoláskor táján már megközelíti, de csak a serdülőkorban éri el a felnőttkori értékeket.
Amikor laborvizsgálatok történnek, az immunglobulin-szintek csak akkor értékelhetők, ha a kor szerinti normálértékekhez viszonyítunk. Vannak laboratóriumok, ahol a felnőttkori normálértékek szerepelnek, s ilyenkor a nagy eltérések miatt óriási riadalom támad a családban. Pedig még a korcsoportos normálértékektől való eltérés sem mindig ad okot aggodalomra. Mint a gyermek fejlődése során minden területen, így az immunrendszer érésében is nagy egyéni különbségek vannak.

A szervezet védekezésében számos sejtféleség, többféle immunglobulin játszik szerepet. Az immunrendszer elváltozásai lehetnek veleszületettek és szerzettek is, s szerencsére ritkán fordulnak elő.
Ha felmerül immunbetegség gyanúja, szakorvosi kivizsgálás szükséges.

• ha a családban már előfordult súlyos immunbetegség,
• ha az első kötelező védőoltások súlyos szövődményekkel járnak,
• ha a betegségek szokatlanul súlyosak (agyhártya-, agyvelőgyulladás, csontvelőgyulladás, ismétlődő tüdőgyulladás, gennyes ízületi gyulladás, bőrgyulladások, véráramfertőzés, tályogok  jelentkeznek),
• ha elhúzódó, súlyos hasmenés zajlik,
• ha kiterjedt, súlyos gombás fertőzések alakulnak ki,
• ha olyan kórokozó okoz fertőzést, mely általában nem okoz betegséget,
• ha a betegségek kezelésre nem reagálnak, elhúzódóak vagy krónikussá válnak.

Mit tehetünk, hogy az egyébként egészséges gyermek minél kevesebbet legyen beteg?
A csecsemő 6 hónapos koráig csak anyatejet kapjon!
Ne sürgessük a közösségbe adást!
Mozogjon, sportoljon sokat a gyermek, lehetőleg friss levegőn!
Ne öltöztessük túl a gyermeket! A hálószobában ne legyen 20-22 °C-nál melegebb!
Táplálkozzon változatosan, fogyasszon sok vitamindús zöldséget, gyümölcsöt!

A gyermek immunrendszere fokozatosan érik. Megpróbálkozhatunk immunerősítő szerekkel (receptre kapható, kúra formájában alkalmazandó, a leggyakoribb fertőzések elleni védelmet erősíti), de csodaszerek sajnos nincsenek. Ha kizárhatók a súlyos immunbetegségek, biztosak lehetünk benne, hogy a gyermek a kezdeti nehézségek után ellenállóbbá válik, s iskolás korára sokkal ritkábban lesz beteg.