SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Így lehet visszafordítani az inzulinrezisztenciát

Családinet [cikkei] - 2025-02-10
A 21. században az egyik legnagyobb egészségügyi veszély az inzulinrezisztencia, amely nem csak önmagában jelent problémát, de jelentősen emeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, a zsírmáj, a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór és az elhízással összefüggő daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista arra hívta fel a figyelmet, hogy kellő elszántsággal és szakmai iránymutatással az állapot visszafordítható lehet.

Nagy részben az életmód következménye

- Az inzulin egy hormon, amit a hasnyálmirigy termel, az inzulinérzékenység pedig az a mutató, amely megmutatja, milyen érzékenyen reagálnak a sejtek az inzulinra. A magas érzékenység lehetővé teszi, hogy a sejtek hatékonyabban használják fel a glükózt, csökkentve a vércukorszintet. Az alacsony inzulinérzékenység pedig az úgynevezett inzulinrezisztencia, amikor a sejtek nem képesek megfelelő mértékben a glükózt lekötni, felhasználni, ezért a vércukor magasabb lesz – magyarázza dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista. -  Az inzulinrezisztencia egyik fő oka a modern nyugati életforma, vagyis a mozgáshiány, a krónikus stressz, és a túlsúly vagy elhízás – ezek terjedése miatt egyre korábbi életszakaszban jelentkezik a betegség. Szervezetünk egyszerűen már nem tud kompenzálni és kialakul a cukorbetegség előszobájának is tartott állapot. A jó hír, hogy a sejtek inzulinérzékenysége életmóddal nem csak rontható, de javítható is.
 

Hogyan lehet visszafordítani az inzulinrezisztenciát?

Ahhoz, hogy az inzulinrezisztenciából visszaállítható legyen az e tekintetben egészséges állapot, helyre kell állítani a szervezet azon képességét, hogy megfelelően reagáljon az inzulinra. Vagyis újra képessé kell tenni a sejteket, hogy hatékonyan használják fel a glükózt az energiatermeléshez, és ezáltal csökkenjen a vércukorszint. Ez a cél jobbára életmódbeli változtatásokkal érhető el, bár minden esetben szükséges endokrinológussal, diabetológussal is konzultálni. Ezek az alapvető teendők:

Köteleződjünk el a mozgás mellett!

A rendszeres mozgás fokozza az izmok vércukor-felvételét és az inzulinérzékenységet. Heti legalább 150 perc mérsékelt és közepes fizikai aktivitás (például a lendületes gyaloglás, nem túl megerőltető izomépítő edzés) 20-30 százalékkal csökkenti a cukorbetegség bekövetkezésének esélyét. Az edzésre legalkalmasabbak a könnyű reggelit követő órák, mert ekkor a legmagasabb a vércukorszint, amit a mozgás azonnal tud csökkenteni. Az optimális edzésterv összeállításában sokat segíthet a mozgásterapeuta.

Legyen kiegyensúlyozott az étrendünk!

Az „anyagcsere-barát” étrend éppúgy magában foglalja a sovány fehérjéket, mint a teljes kiőrlésű gabonákat, a színes gyümölcsöket és bőségesen a zöldségeket. Az egészséges táplálkozás sok szempontból azonos az inzulinrezisztencia-diéta legfőbb alapelveivel. A gyakori, kis étkezések, az alacsonyabb energiabevitel mind a kiegyensúlyozottabb életmódhoz vezetnek. Az IR-diéta keretein belül nagy figyelmet érdemes fordítani a rostfogyasztásra, hiszen ezek elősegítik a szénhidrátok lassabb és a zsírok kisebb mértékű felszívódását. Természetesen az egyéni adottságok döntőek, így a megfelelő étrend összeállításában mindig ki kell kérni szakorvos és dietetikus tanácsát, hiszen pontosan tisztában kell lenni az energiafelhasználással és bevitellel, a szénhidrátok, fehérjék, zsírok fogyasztásának szabályaival. Mind az étkezés, mind a mozgás megtervezésében, az állapot nyomon követésében nagy segítséget jelenthet a szöveti cukormonitorozás, amelynek eredményeire alapozva néhány hét alatt felépíthető egy optimális életmód és ha szükséges, a kezelés is.

Kezeljük tudatosan a stresszt!

A krónikus, kezeletlen stressz közvetlenül és közvetve is képes fenntartani az inzulinrezisztencia állapotát. A közvetlen kapcsolat a stressz miatt emelkedett kortizol szinttel magyarázható, ami rontja a sejtek inzulinérzékenységét. A közvetett összefüggés pedig a stressz káros „öngyógyító” módszereinek, például a stresszevésnek „köszönhető”. Érdemes szakember, akár pszichológus segítségét kérni, hogy ki-ki megtalálhassa a számára optimális stressz-levezető módszert, legyen az például mindfulness, légzésterápia, relaxáció vagy jóga.

Javítsunk az alvásunkon!

Egyre több szó esik arról, hogy a nem elégséges és nem jó minőségű alvás felborítja a szervezet hormonális egyensúlyát és többek közt növeli az inzulinrezisztencia rizikóját is. A jó alvás viszont ellenkezőleg: más pozitív hatások mellett az anyagcsere funkciókat, így az inzulinérzékenységet is képes javítani. Akinek hosszabb időn keresztül gond van az alvásával és az éjszakai szenvedés mellett nappali tüneteket is tapasztal, mindenképpen érdemes szomnológushoz fordulni, hiszen az alvászavarok jó része gyógyítható, a megfelelő alváshigiéné pedig tanulható.

- Amennyiben az értékek megkívánják, illetve, ha az életmódterápia nem vezet eredményre, úgy gyógyszeres kezelést is előírhatunk. A legfontosabb annak az ismerete, hogy az inzulinrezisztencia, a prediabétesz visszafordítható állapot, és ha valaki ezzel a diagnózissal szembesül, tudni kell, hogy orvosi irányítással és megfelelő életmóddal elkerülhető a cukorbetegség kialakulása – hangsúlyozza Para doktornő.

Forrás: Cukorbetegközpont (www.cukorbetegkozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja