SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan hat a minőségi alvás a látásunkra?

Családinet [cikkei] - 2024-10-04
Az alvás mennyisége, minősége és időzítése alapvető a testünk regenerálódása szempontjából. Elegendő alvásidő nélkül a szem sem tud teljes potenciáljával működni. Szemünk különféle környezeti tényezőknek van kitéve, mint például a por, a szennyeződések és a fény, amelyek megterhelik és károsíthatják a szemfelszínt. Furcsán hangozhat, de szemünk számára az alvásidő az, amikor regenerálódhat, "ellazulhat", és felkészülhet a következő napi tevékenységre. Látószervünknek legalább öt óra alvásra van szüksége éjszakánként a megfelelő feltöltődéshez.

A sötét karikák a szem alatt, a duzzadt szemek vagy a megereszkedett szemhéjak mind-mind arról árulkodhatnak, hogy különösen rossz éjszaka van mögöttünk. Az alváshiány azonban nem csak a megjelenésünket határozza meg. Befolyásolhatja a hangulatunkat, a motivációnkat, a memóriánkat, de még az anyagcserénkre és a szemünk egészségére is komoly hatással van. A Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa, Dr. Cserháti Zoltán segítségével szedtük össze az alvás és a szem egészsége közötti összefüggéseket.

„Az alvás legmélyebb szakaszában a szem véráramlása fokozódik, ekkor alapvető tápanyagok szállítása és a káros méreganyagok kiürítése zajlik. Ez a folyamat elősegíti a szem különféle sejtjeinek regenerálódását, például alvás közben a szaruhártya felső hámrétegében hámosodás zajlik, valamint a retina különböző sejtjeit sem éri fény, így „nyugalomban" lehetnek" – magyarázza Dr. Cserháti.

Milyen látásproblémákat okozhat az alváshiány?

  • Szemszárazság: Alvás közben kevesebb könny termelődik. Ha nem megfelelő a könny mennyisége (és minősége), akkor csökken a szemfelszín hidratáltsága és szemszárazságot tapasztalhatunk, amely napközben fájdalommal, fényérzékenységgel, viszketéssel, bőrpírrel vagy akár homályos látással járhat. Azoknál, akik késő éjjelig monitor előtt ülve dolgoznak, játszanak, és emiatt kevesebbet alszanak, hamarabb kialakulhatnak a szemszárazság tünetei.
  • Szemhéjrándulások, szemgörcs: Az alváshiányhoz kapcsolódó gyakori jelenség a szemizomrángás. Ez a tünet nem fájdalmas és nem károsítja a látást, azonban nagyon zavaró lehet. Ha alváshiány okozza a problémát, akkor a szemrángás meg fog szűnni, amikor helyreáll a minőségi alvás.
  • (Nem-arteritises) elülső ischaemiás opticus neuropathia (NA-EION): A tartósan fennálló, súlyos alváshiány, főleg, ha légzéskimaradással társul, akár nagyfokú látóidegfő-gyulladáshoz (például NA-EION) is vezethet. Ez a szembetegség általában közép- vagy idősebb korban fordul elő. Ez az állapot a látóideg károsodását okozza, és részleges vagy teljes látásvesztést is eredményezhet.
  • Rövidlátás: A világon az emberek mintegy 34%-a rövidlátó, és ez a szám csak egyre nő. A rövidlátás többnyire gyermek- és serdülőkorban alakul ki. Az alváshiány ebből a szempontból is káros lehet a fiatalok látására. Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknál a 12-19 éveseknél, akik éjszakánként kevesebb, mint 5 órát aludtak, 41%-kal nagyobb volt a rövidlátás valószínűsége, mint azoknál, akik több mint 9 órát aludtak éjszakánként. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy az alváshiány okozta a rövidlátásukat, de összefüggés volt megfigyelhető a csökkent alvás és a rövidlátás fokozódása között. Logikus, hiszen azon fiatalok, akik kevesebbet alszanak – például egy videójáték miatt –, több időt ülnek monitor előtt, ami egyértelműen fokozza a rövidlátás kialakulását, progresszióját. Az enyhe rövidlátás ritkán okoz komoly problémákat, de a nagyfokú rövidlátás növelheti a súlyos szembetegségek, például a retinaleválás és a makuladegeneráció kialakulásának kockázatát.
  • Glaukóma: A zöldhályog általában akkor alakul ki, ha a szem belsejében lévő folyadék nyomása túl magas. A hosszú ideig fennálló magasabb nyomás károsítja a látóideget, és maradandó látásvesztéshez vezet. A kutatók nem tudják biztosan állítani, hogy az alvásproblémának szerepe van a glaukóma kialakulásában, de több tanulmány is összefüggést mutat a kettő között. Egy tanulmány a légzéskimaradással kombinált tartósan fennálló, súlyos alváshiányt a glaukóma egyik „fő kockázati tényezőjének" nevezte. Egy másik tanulmány több ezer 40 év feletti ember alvási szokásait vizsgálta, akik mindannyian glaukómában szenvedtek. Azoknál, akik három óránál kevesebbet, illetve 10 óránál többet aludtak, háromszor nagyobb volt a látóideg károsodásának valószínűsége, mint azoknál, akik minden éjjel körülbelül hét órát aludtak.


Javaslatok a jobb pihenéshez

„A szemünk egész nap dolgozik, az alvás biztosítja azt a néhány órát, amikor valóban szünetet tarthat és feltöltődhet. Azt szokták mondani, hogyha kipihentek vagyunk másképpen látjuk a világot. A klinikai gyakorlat azt mondatja velem, hogy ez valóban így van! Habár, egyes fent említett betegségekkel kapcsolatban olykor ellentmondásos evidenciákat olvashatunk, az azonban vitathatatlan, hogy egyre több olyan kutatás zajlik, amely kiemeli a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás fontosságát szemészeti szempontból is" – hívja fel a figyelmet Dr. Cserháti Zoltán. Az elégtelen pihenéssel járó szövődmények elkerülése érdekében gondoskodjunk arról, hogy az alvás prioritás legyen. A megfelelő alvásminőséget segíti, ha csökkentjük a napközbeni koffein és alkohol bevitelt. Ha nehezen alszunk el, akkor lefekvés előtt meditálhatunk, megihatunk egy csésze kamillateát, vagy használhatunk levendula illóolaj-tartalmú készítményeket az alvás előtti relaxációhoz. Ha ezek az apró praktikák nem segítenek, akkor érdemes egy alvásklinikát felkeresni, és szakembertől segítséget kérni.

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
Kép: Budai Szemészeti Központ

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Személyre szabott fogtisztító eszközökkel hatékonyabban előzhetők meg a fogágybetegségek

Rendszeres fogmosás és nem megfelelő méretű, helytelenül alkalmazott fogköztisztító használata mellett is kialakulhat fogínygyulladás és fogágybetegség - derül ki a Semmelweis Egyetem tanulmányából. Személyre szabott szájhigiénés eszközök használatával és megfelelő betegedukációval azonban elkerülhetők, s akár visszafordíthatók a fenti folyamatok, és a szájüreg egészsége hosszú távon megőrizhető.

Színesek, illatosak és légúti tüneteket is okozhatnak ezek az ünnepi kellékek

A gyertyák kellemes dekorációs kiegészítői otthonainknak, melyeket a karácsony közeledtével egyre gyakrabban lobbantunk lángra, ezzel is emelve az ünnep fényét. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint azonban az illatgyertyák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez, és légúti irritációt is kiválthatnak az arra érzékenyeknél.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja