SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

Őszi szmogos időszak - megnövekszik a kockázat tüdőbetegség kialakulására

Családinet [cikkei] - 2021-10-18
Az ősz beköszöntével, ahogy elkezdődik a fűtési szezon és megnő a városok közlekedési forgalma, rendszerint megnő a lakott területeken a szmog, és gyakoribbá válnak a szmoggal kapcsolatos intézkedések. Ez az egészséges emberek légzőszerveit is megterheli, a tüdőbetegek, köztük is a COPD-vel élők számára pedig fokozott kockázatot jelent.

Ahogy hidegebbre fordul az idő, két tényező is segíti a téli szmog kialakulását: a fűtés – sok háztartásban még mindig korszerűtlen anyagokkal fűtenek – és a városi közlekedés intenzívebbé válása. Ilyenkor megnő a levegőben a szállópor koncentrációja, és egyre gyakoribbak a szmoggal kapcsolatos intézkedések, tájékoztatások. A levegő minőségének romlása természetesen mindenki számára káros, de különösen nagy kockázatot jelent a légzőszervi betegséggel küzdők, így a COPD-vel élők számára.

 

A COPD-ről

A COPD egy visszafordíthatatlan, fokozatosan súlyosbodó tünetekkel járó tüdőbetegség. A betegség előrehaladtával a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik, gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése figyelhető meg. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de az előrehaladása akár jelentősen is lassítható.

A COPD kialakulásában számos tényezőnek lehet szerepe: a leggyakoribb ok a dohányzás, a szennyezett levegő. A legújabb kutatások eredménye azt mutatja, hogy az is hajlamosíthat a betegségre, ha a tüdő térfogatához viszonyítva szűkebbek a légutak.

Magyarországon a COPD-s betegek száma 400.000 és 500.000 közé tehető.1 A betegek többsége sajnos nem kerül diagnosztizálásra, így a megfelelő terápiában sem részesülnek, pedig egy olyan népbetegségről van szó, amely a WHO számításai szerint a harmadik leggyakoribb halálok a világon.2

 

A szennyezett levegő kockázatai

Nem csak a COPD kialakulásában, hanem a betegség további lefolyásában is fontos tényező a levegő minősége. A COPD kezelésének alapja, hogy a beteg hagyja abba a dohányzást, és kerülje a passzív dohányzást is. A levegő szennyezettségével kapcsolatban hasonló a helyzet, de sajnos erre lényegesen kisebb ráhatása van egy betegnek, mint a dohányfüstre. A szennyezett levegőnek való hosszabb távú kitettség bizonyítottan hozzájárulhat a COPD kialakulásához, de rövid távon is súlyosbíthatja a már meglévő COPD tüneteit.3 Egy tavaly végzett kutatás azt is bizonyítja, hogy a légszennyező anyagok mellett a zöld területektől való távolság befolyásolja a COPD-vel élők életminőségét is. Az életminőség és az egészségi állapot kapcsolata a krónikus obstruktív tüdőbetegség progressziójának mérésében az egyik legfontosabb paraméterré vált manapság. Tehát, ha kevesebb lombos növény található a beteg lakhelyének közelében, nagyobb esélye van a betegség gyorsabb romlására.4

A téli szmog szezonjában fokozottan kell figyelni a szmog-jelentésekre – szerencsére már a legtöbb meteorológiai portál közöl aktuális értékeket a levegő minőségéről -, és ha szükséges, ahhoz kell igazítani a lakás szellőztetését is. Ha romlik a levegő minősége a lakóhelyünkön, akkor a rövid ideig tartó, kereszthuzatos szellőztetés a javasolt. Igen hasznosak ilyenkor a lakás belső levegőjének minőségét javító eszközök – párásítók, légtisztító berendezések - , de a szobanövényeknek is áldásos hatásuk van.

A pandémia miatt elterjedt otthoni munkavégzés ugyancsak hatékony eszközt ad az emberek kezébe a szmog káros hatásainak elkerülésében. A járvány előtti időszakhoz képest lényegesen több ember dönthet úgy, hogy egyes napokon otthonról végzi a munkáját, vagyis nem megy be a munkahelyére, és nem megy át egy esetleg forgalmas, szennyezett levegőjű városrészen. Egyre több jel mutat arra, hogy a pandémia elmúltával sok munkáltató megadja a hibrid munkavégzés lehetőségét a dolgozóinak. Ha a szmogriadók elfogadott indokai lesznek az otthonmaradásnak, az nemcsak az egyén egészsége szempontjából lesz örvendetes, hanem a szmog csökkentése miatt is.

 

Az orvosi kontroll továbbra is fontos

Ősszel és télen nemcsak a szmog, hanem a gyakoribbá váló légúti fertőzések is fokozott kockázatot jelentenek a COPD-s betegeknek. Az orvos által felírt terápia fegyelmezett követése nagy mértékben csökkenti ezeket a kockázatokat. Ha a beteg súlyosbodást észlel az állapotában, mindenképpen javasolt a kezelő orvosához fordulnia, és nem szabad elintézni a jelenséget azzal, hogy azt csak egy megfázás okozza, és csak átmeneti a probléma.


Hivatkozások
1: Korányi Bulletin 2016.
2: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/chronic-obstructive-pulmonary-disease-(copd)
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4740163/
4. https://www.isglobal.org/en/-/practica-actividad-fisica-vigorosa-en-epoc-mejora-respuesta-corazon-al-ejercicio

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Változás jöhet az óvodákban: teljesen átalakulhat a rendszer

A 4-6 éves óvodások esetében a tízórai és az uzsonna energia- és sótartalma aránytalanul magas, ezen változtatnának. A kisétkezéseket teljesen újra gondolnák.

645 ezer CSED, 452 ezer GYED 2026-ban? Itt az új plafon-térkép

Ha most babát terveztek, vagy épp betegség miatt jönne a táppénz, 2026-ban egy dolog biztos: a minimálbér emelése több ellátás plafonját is feljebb tolta. És ilyenkor mindig ugyanaz a kérdés: "Oké, de mennyi lett a maximum, és én ebből látok-e bármit?"

Makula degeneráció kezelés: Így láttam újra élesen 68 évesen a mikroperimetriával

Anna, a 68 éves nagymama már lemondott arról, hogy valaha újra élesen lássa az unokái arcát. Az időskori makula degeneráció gyógyíthatatlan diagnózisa után azonban egy új módszer, a mikroperimetria segítségével visszakapta a látását. Dr. Ozsváth Mária szemész főorvos bemutatja, hogyan segíthet ez a forradalmian új technológia.

Lezárult a vizsgálat Egressy Mátyás ügyében, arról, hogy volt-e drog a szervezetében

Az egész országot megrázta a 18 éves Egressy Mátyás halála. A hetekig tartó kétségbeesett keresés, a remény és a bizonytalanság után a hatóságok a Dunában találták meg a fiatal sportoló holttestét. A napokban lezárult a toxikológiai vizsgálat is, amely újabb kérdéseket vet fel, miközben a legfontosabbra talán sosem kapunk választ: miért kellett Mátyásnak meghalnia?

Három diák halt meg, miután a tanáruk hipnotizálta őket - mit tanulhatunk ebből szülőként?

Egy floridai középiskolában az igazgató évekig hipnotizálta diákjait – három tanuló halála után derült ki, milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha egy pedagógus túllépi a hatáskörét, és a szülők, gyerekek sincsenek tisztában a jogaikkal.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja