SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Őszi szmogos időszak - megnövekszik a kockázat tüdőbetegség kialakulására

Családinet [cikkei] - 2021-10-18
Az ősz beköszöntével, ahogy elkezdődik a fűtési szezon és megnő a városok közlekedési forgalma, rendszerint megnő a lakott területeken a szmog, és gyakoribbá válnak a szmoggal kapcsolatos intézkedések. Ez az egészséges emberek légzőszerveit is megterheli, a tüdőbetegek, köztük is a COPD-vel élők számára pedig fokozott kockázatot jelent.

Ahogy hidegebbre fordul az idő, két tényező is segíti a téli szmog kialakulását: a fűtés – sok háztartásban még mindig korszerűtlen anyagokkal fűtenek – és a városi közlekedés intenzívebbé válása. Ilyenkor megnő a levegőben a szállópor koncentrációja, és egyre gyakoribbak a szmoggal kapcsolatos intézkedések, tájékoztatások. A levegő minőségének romlása természetesen mindenki számára káros, de különösen nagy kockázatot jelent a légzőszervi betegséggel küzdők, így a COPD-vel élők számára.

 

A COPD-ről

A COPD egy visszafordíthatatlan, fokozatosan súlyosbodó tünetekkel járó tüdőbetegség. A betegség előrehaladtával a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik, gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése figyelhető meg. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de az előrehaladása akár jelentősen is lassítható.

A COPD kialakulásában számos tényezőnek lehet szerepe: a leggyakoribb ok a dohányzás, a szennyezett levegő. A legújabb kutatások eredménye azt mutatja, hogy az is hajlamosíthat a betegségre, ha a tüdő térfogatához viszonyítva szűkebbek a légutak.

Magyarországon a COPD-s betegek száma 400.000 és 500.000 közé tehető.1 A betegek többsége sajnos nem kerül diagnosztizálásra, így a megfelelő terápiában sem részesülnek, pedig egy olyan népbetegségről van szó, amely a WHO számításai szerint a harmadik leggyakoribb halálok a világon.2

 

A szennyezett levegő kockázatai

Nem csak a COPD kialakulásában, hanem a betegség további lefolyásában is fontos tényező a levegő minősége. A COPD kezelésének alapja, hogy a beteg hagyja abba a dohányzást, és kerülje a passzív dohányzást is. A levegő szennyezettségével kapcsolatban hasonló a helyzet, de sajnos erre lényegesen kisebb ráhatása van egy betegnek, mint a dohányfüstre. A szennyezett levegőnek való hosszabb távú kitettség bizonyítottan hozzájárulhat a COPD kialakulásához, de rövid távon is súlyosbíthatja a már meglévő COPD tüneteit.3 Egy tavaly végzett kutatás azt is bizonyítja, hogy a légszennyező anyagok mellett a zöld területektől való távolság befolyásolja a COPD-vel élők életminőségét is. Az életminőség és az egészségi állapot kapcsolata a krónikus obstruktív tüdőbetegség progressziójának mérésében az egyik legfontosabb paraméterré vált manapság. Tehát, ha kevesebb lombos növény található a beteg lakhelyének közelében, nagyobb esélye van a betegség gyorsabb romlására.4

A téli szmog szezonjában fokozottan kell figyelni a szmog-jelentésekre – szerencsére már a legtöbb meteorológiai portál közöl aktuális értékeket a levegő minőségéről -, és ha szükséges, ahhoz kell igazítani a lakás szellőztetését is. Ha romlik a levegő minősége a lakóhelyünkön, akkor a rövid ideig tartó, kereszthuzatos szellőztetés a javasolt. Igen hasznosak ilyenkor a lakás belső levegőjének minőségét javító eszközök – párásítók, légtisztító berendezések - , de a szobanövényeknek is áldásos hatásuk van.

A pandémia miatt elterjedt otthoni munkavégzés ugyancsak hatékony eszközt ad az emberek kezébe a szmog káros hatásainak elkerülésében. A járvány előtti időszakhoz képest lényegesen több ember dönthet úgy, hogy egyes napokon otthonról végzi a munkáját, vagyis nem megy be a munkahelyére, és nem megy át egy esetleg forgalmas, szennyezett levegőjű városrészen. Egyre több jel mutat arra, hogy a pandémia elmúltával sok munkáltató megadja a hibrid munkavégzés lehetőségét a dolgozóinak. Ha a szmogriadók elfogadott indokai lesznek az otthonmaradásnak, az nemcsak az egyén egészsége szempontjából lesz örvendetes, hanem a szmog csökkentése miatt is.

 

Az orvosi kontroll továbbra is fontos

Ősszel és télen nemcsak a szmog, hanem a gyakoribbá váló légúti fertőzések is fokozott kockázatot jelentenek a COPD-s betegeknek. Az orvos által felírt terápia fegyelmezett követése nagy mértékben csökkenti ezeket a kockázatokat. Ha a beteg súlyosbodást észlel az állapotában, mindenképpen javasolt a kezelő orvosához fordulnia, és nem szabad elintézni a jelenséget azzal, hogy azt csak egy megfázás okozza, és csak átmeneti a probléma.


Hivatkozások
1: Korányi Bulletin 2016.
2: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/chronic-obstructive-pulmonary-disease-(copd)
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4740163/
4. https://www.isglobal.org/en/-/practica-actividad-fisica-vigorosa-en-epoc-mejora-respuesta-corazon-al-ejercicio

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja