Szaglástréninggel gyógyulnak a szag- és ízvesztést elszenvedők

Mint ismeretes a szagláscsökkenés a COVID fertőzés második és harmadik hullámában tömegesen alakult ki, a koronavírusos betegek 60-70%-a számolt be a fertőzés után pár nap alatt hirtelen kialakult szaglásvesztésről. Ugyanis a szaglóhám nagy mennyiségben tartalmazza az ACE 2 receptorokat, amelyhez a vírus kötődik. Szerencsére a betegek jelentős részénél a szaglás 2-3 hét alatt spontán visszatért, mivel a szaglóhám az egyedüli érzékszervünk, ahol az elöregedett, károsodott szaglóidegsejtek helyébe kb. 30 naponként újonnan képződő idegsejtek lépnek. A páciensek 20-30%-nál azonban két-három hónapon túl sem rendeződött a probléma, míg a betegek 5%-nál fél év után sem tért vissza a szaglás az eddigi adatok alapján. A tünetek javulása mellett sokan számoltak be szaglásvesztést követő torz szaglásról, úgynevezett parozmiáról. A szagláscsökkenés kezelésében fontos a fül-orr-gége szakvizsgálat mellett a szaglásvizsgálat elvégzése, amelynek alapján úgynevezett szaglástréninget ajánlanak a betegeknek. Ez egy terápiás lehetőség a szaglóhám, szaglópálya regenerációjának elősegítésére. „Ennek lényege, hogy négy alapillatot kell napi két alkalommal 10-10 szippantással belélegezni, ez az eljárás 12 héten keresztül javasolt, így a páciensek memorizálják is az illatokat. A módszer hatékony postvirális, idiopatiás és traumás eredetű, illetve régebben fennálló szagláscsökkenés esetén is.” mondta Dr. Krasznai Magdolna, az Affidea Magyarország fül-orr-gégész szakorvosa.

Így lehet megkülönböztetni a COVID-ot az allergiától

Az előrejelzések szerint a COVID delta-variáns okozta panaszok jellemzően a megfázás és/vagy a légúti allergiaszerű tünetek formájában (mint például könnyezés, orrfolyás, köhögés, tüsszögés) jelentkezhetnek, melyhez társulhat még hőemelkedés, bágyadtság és levertség. „Ha valaki ilyen jeleket észlel és korábban sem ő, sem a családja esetében nem fordult elő allergiás megbetegedés, akkor érdemes COVID-ra gyanakodni. A beoltottaknál sok esetben észrevétlenül zajlik a fertőzés. Tünetek esetén az a legjobb, ha teszteltetjük magunkat, vagy hét napra önkéntes karanténba vonulunk.” – tette hozzá Dr. Krasznai Magdolna. Abban az esetben, ha a fenti panaszok mellett hőemelkedés, végtagfájdalom, bágyadtság, levertség is megjelenik, valamint szaglás és ízérzés vesztés is kialakul, valószínűen COVID-fertőzésről lehet szó. Az allergia és COVID-19 betegség elkülönítését segítik a különböző tesztek. Utóbbi antigénteszttel vagy PCR-teszttel igazolható, míg az allergiásoknál általában bőrpróbát, úgynevezett Prick-tesztet végeznek. A tesztet tünetmentes állapotban, antihisztamin szedése nélkül végzik el. Ez a vizsgálat irányulhat légúti és étel allergénekre egyaránt, az Affidea Magyarországnál 5 éves kortól tesztelik a gyermekeket.

Az allergia nem fokozott COVID-rizikófaktor

Az allergiás rhinitis, vagy allergiás nátha kialakulásában lényeges az epigenetikai tényezők szerepe is. A szezonális allergiás náthát többnyire a pollenek okozzák: február végétől április végéig a korán virágzó fák, áprilistól augusztusig a fűfélék, míg július végétől október végéig a gyomnövények. Egész évben okozhatnak panaszokat viszont a házipor, a háziporatka, az állati szőrök, a penészgomba, a toll, a latex stb. Dr. Krasznai Magdolna kifejtette: „Ma Magyarországon a becslések szerint 2-2,5 millió allergiás beteg van. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a COVID nem érintette komolyabban az allergiás pácienseket. Ennek hátterében az állhat, hogy a súlyos COVID betegség eddig inkább az idősebb korosztály körében jelentkezett, az allergiás nátha pedig a fiatalokra jellemző inkább. Emellett mára már igazolt, hogy az orrnyálkahártya allergiás, IgE jellegű krónikus gyulladása inkább védő jellegű a fertőzésekkel szemben. Statisztikai adatok erre vonatkozóan nincsenek, de személy szerint azt mondanám, az allergiás náthások körében nem volt jelentősebb és súlyosabb a COVID fertőzés. A fiatal felnőttek általában enyhébb vagy tünetmentes formában inkább terjesztették a betegséget. Gyakran csak a szaglás és ízérzés vesztés hívta fel a figyelmet a COVID fertőzésre.”  A védőoltás minden esetben javasolt, így az allergiások számára is! Természetesen, ha korábban túlérzékenység előfordult, akkor oltóponton kell felvenni az oltást, ahol intenzív osztályos háttér is rendelkezésre áll szükség szerint.

Nyitókép: cenczi képe a Pixabay -en.