A Nébih felmérése alapján a lakosságnak csupán 38%-a van tisztában azzal, hogy a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő alapvetően eltérő élelmiszeripari termékekre jellemző. Ugyancsak kevesen tudják, hogy melyik dátum pontosan mire is vonatkozik.

Mit jelent pontosan a fogyaszthatósági idő?

A fogyaszthatósági időt olyan élelmiszereken kell feltüntetni, amelyek viszonylag gyorsan romlanak meg. Ilyenek például a húsok, húskészítmények, tejtermékek, készételek vagy a fagylaltok. Kiemelten fontos, hogy a fogyaszthatósági idő lejárta után ezek az élelmiszerek semmilyen formában nem fogyaszthatók, illetve forgalomban sem tarthatók. Ha a boltok polcain ilyen terméket látsz, vagy otthon a hűtőszekrényben ilyet tárolsz, akkor ne fogyaszd el, mert betegséget okozhat.

Mit kell tudni a minőségmegőrzési időről?

A minőségmegőrzési idő helyett minőségét megőrzi kifejezéssel is találkozhatsz. Mind a két kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy az adott élelmiszer hosszabb ideig eltartható, mert valamilyen tartósító eljáráson esett keresztül. Ide soroljuk például a fagyasztást vagy a konzerválást. Ez a dátum azt jelzi tehát, hogy ha az adott élelmiszer a gyártó által meghatározott feltételek szerint kerül tárolásra, akkor a feltüntetett időpontig megőrzi a minőségét.

Fontos különbség a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő között, hogy a minőségmegőrzési idő lejárta után rövid ideig, a minőség kismértékű romlása mellett, a termék saját felelősségre elfogyasztható. Itt azonban nagyobb felelősség hárul a fogyasztóra. A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy még ilyen esetekben se fogyasszon el senki rossz illatú, ízű vagy állagú terméket.

Forrás: www.nebih.hu
Kép forrása: Gustavo Fring fotója a Pexels oldaláról