A fiatalok védelmében, a dohányipar manipulációi ellen

Az idei Dohányzásmentes Világnap kapcsán a WHO kiemelt célja, hogy megismertesse a fiatalokkal azokat a marketing eszközöket és üzeneteket, amelyekkel a nagy dohánygyárak próbálnak hatni rájuk, hogy a dohányzás felé tereljék őket. Ha a fiatalok tudatában vannak az őket célzó módszereknek, nagyobb eséllyel sikerül tudatosan dönteniük és elkerülniük, hogy ők is rászokjanak.

A dohányipar szereplőinek stratégiai érdekük, hogy bevonják az új generáció tagjait a dohányosok körébe, hogy velük pótolják azokat a milliókat, akik a dohányzással összefüggő betegségek miatt évente meghalnak. A WHO rámutat arra, hogy a dohányipar változatos és kreatív eszközöket vet be, azokon a csatornákon és felületeken jelennek meg hirdetéseikkel, amelyeken a fiatalok leginkább megtalálhatóak: influencereken, szponzorált hírességeken, mozijeleneteken, online elérhető videójeleneteken keresztül próbálnak hatni rájuk. Emellett a dohánytermékeket gyakran édességek, rágcsálnivalók, üdítők közelében helyezik el, így a fiatalok biztosan szembe találkoznak velük. A dohánygyárak gyakran bagatellizálják a dohányzás káros hatásait, egyes termékeket kevésbé veszélyesnek állítanak be – pl. az e-cigarettát vagy a vízipipát.  

Mivel számos tanulmány bizonyította, hogy a legtöbb dohányos függősége tinédzser korban kezdődött, ezért különösen fontos a fiatalok védelme, a rászokás elkerülése, ráadásul a dohánygyárak az egyre fiatalabbakat veszik célba.

Néhány statisztika – nem javul a helyzet

Világszerte 8 millió ember hal meg évente a dohányzás következményeként, – Magyarországon sem javul a helyzet. A legfrissebb OECD jelentés szerint hazánk dobogós az OECD-országok között a dohányosok lakosságon belüli arányát tekintve. Ez összefüggésben van a szív- és érrendszeri betegségben, valamint a légúti betegségben – így a tüdőrákban és COPD-betegségben - elhunytak magas számával is. A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás (90,1 haláleset 100 000 lakosra vetítve).  

Ami a COPD-t (krónikus obstruktív tüdőbetegség) illeti, Magyarországon 2018-ban a nyilvántartott COPD-s betegek száma 193 000 volt, de becslések szerint a betegek mintegy egyharmada kap csak kezelést a diagnózis hiánya miatt, így a betegek száma meghaladhatja a félmilliót.

A COPD-beteg tüdeje az idő előrehaladtával visszafordíthatatlanul károsodik, beszűkülnek a légutak, tulajdonképpen a tüdő gyors öregedéséről van szó. Bár a modern és egyben környezetkímélő inhalátorokkal a tünetek enyhíthetők, a betegség az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható.

A koronavírus-járvány lehetséges hatásai a dohányosokra

Gazdasági szempontból nézve, a dohányipari szereplőknek is számolniuk kell (sok más iparághoz hasonlóan) a piacaik zavaraival, és sajnos megvan a kockázata annak, hogy a dohányipar az esetlegesen kieső bevételeiket abban a szegmensben igyekezzen pótolni, amelyik a legérzékenyebb a manipulatív promóciókra, és amelyben a legkisebb a félelemérzet a COVID-19-cel szemben. Ők pedig a fiatalok.

Egy, a WHO által publikált tanulmány szerint a dohányosok nagyobb valószínűséggel lesznek súlyosabb koronavírus-betegek, mint a nemdohányzók . A dohányzás károsítja a légzőszerveket, rontja a tüdőfunkciókat és védtelenebbé teszi azokat a COVID-19 vírussal szemben is, mely elsősorban a tüdőt támadja meg. De a dohányzás – mint azt fentebb olvashattuk – nem csak a légzőszerveket érinti, hanem a szív- és érrendszert is, s ez tovább ronthatja a dohányos COVID-19 beteg állapotát és életkilátásait.

A COVID-19 világjárvány az élet minden területén arra kényszeríti az embereket, hogy újraértékeljék mozgásterüket, lehetőségeiket és kockázataikat. Nemcsak a veszélyérzet nő krízis idején, de több példát is látunk magunk körül arra, hogy barátaink, ismerőseink fontos döntéseket hoznak meg a mindennapi életvitelükkel kapcsolatban, és sikeresen végig is viszik azokat. Ez erőt adhat a dohányzásról való leszokáshoz is, mint ahogy a krízis számos érvet – egészségügyit és gazdaságit egyaránt – szolgáltat ahhoz, hogy egy fiatal rá se szokjon a füstölésre. Ezt érdemes tudatosítani - ahol és amikor csak lehet.

A legjobb tehát, amit tehetünk, hogy azonnal abbahagyjuk a dohányzást, és erre a koronavírus járvány talán egy újabb, meggyőző érvet szolgáltat.

Kapcsolódó cikkeink:

• A dohányzás és az ivászat már ifjúkorban károsítja az artériákat - minden ötödik kamasz dohányzik 17 éves korára
• Az e-cigarettázó fiatal egy éven belül dohányos lesz
• Tévhitek a dohányzásról való leszokással kapcsolatban
• Ezekkel a krónikus betegségekkel különösen veszélyes a koronavírus

Kép: Free-Photos / pixabay