SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Csak pozitívan?

Móra Klára [cikkei] - 2019-08-14
Se szeri, se száma a bölcs tanácsoknak, különösen, mióta a közösségi oldalak korlátlan teret adnak a bölcseletnek, a blogírásnak, a közösségépítésnek, a véleménynyilvánításnak. És ez így is van jól. Akkor nehéz eligazodni, amikor problémánk adódik, azt sem tudjuk, hova kapjunk, a megoldásról pedig végképp fogalmunk sincs. Ilyenkor nyújtanak kapaszkodót a pozitív gondolkodásra buzdító írások, posztok, cikkek. Tökéletes! Csakhogy pozitív gondolkodás, mint olyan, nem létezik...

Törekedhetünk arra, hogy a dolgok könnyebb végét fogjuk meg, hogy hamar elfelejtsük a problémát kiváltó okot, vagy éppen a tökéletesnek hitt megoldást válasszuk, vagyis tegyük könnyebbé az életet, és lássuk meg mindenben a pozitívumot. Ha tudatosak vagyunk, és nem kapaszkodunk bele a problémába (ami adott esetben sok együttérző és helyeslő véleményt is kivált – Igazad is van! Így kell ezzel elbánni! Megérdemli! stb.), nem másokban keressük a probléma forrását, nem vádaskodunk, nem a külvilág az oka mindennek, mert mi tökéletesek vagyunk, van esélyünk, hogy nem ragadunk a múltban, képesek vagyunk a jelenben lenni, és a dolgok máris könnyebbé válnak.

A pozitív gondolkodás természetesen kívánatos, jó, szolgálja az egészségünket, mentesít a túlzott stressztől, igen ám, de a gondolataink túlnyomó többségét nem tudjuk irányítani, uralni, hiszen a tudatalatti elménk vezérli az életünket, mégpedig az ott rögzített programok, emlékek, ítéletek, vélemények. A tudatos elme 15 bit/mp információt képes fogadni, míg a tudatalatti elme a létező kb. 11 milliót. A különbség magáért beszél. A pozitív gondolkodás, illetve maga a gondolkodás is csak apró töredékét képes kezelni az elme felé áramló információnak.

Vannak persze technikák, hogy a tudatos gondolkodás idejét növeljük, kitoljuk, de tekintettel az információ mennyiségére, könnyen belátható, hogy ez is csak szerény próbálkozás az ún. pozitív gondolkodás megvalósítására.

Mi hát a megoldás? A nyilvánvalóan egyre nehezebben élhető élet, az egyre több konfliktus, a viharos sebességgel növekvő számú természeti katasztrófák jelentik a véget? Nem. Ellenkezőleg! A tudatosság a kulcs, az egyetlen megoldás minden problémánkra. A saját életünk tudatos átélése, a jelenben maradás, a belső béke az, ami megváltoztatja a világot. Csak ha mi változunk, akkor változik meg a világ, és nem fordítva.

Nincs annál pozitívabb dolog a földi életben, mint a béke. A béke megold minden viszályt, még a látszólag kezelhetetlennek tűnő problémákat is, mint például a természeti katasztrófákat. Hogyan? Azzal, hogy másképp tekintünk rá. A problémákat lehetőségekként kezeljük. Meglátjuk az egyre kevésbé tagadható, inkább nyilvánvalónak látszó tényt: van az emberénél magasabb intelligencia, amely a galaxisokat, a természetet, magát az embert teremtette. Mindenkinél jobban ismer minket, mindenre tudja a megoldást, mindig kéznél van, amikor szükségünk van rá.

Amint elkezdünk magunkban békét teremteni, megváltozik minden. A békés ember békével fogad mindent. A békés emberek nem harcolnak, nem gyűlölködnek, nem lázítanak – egyszerűen sikeresek. Minden áramlik az életükbe, ami szükséges. És hamar belátható, hogy sokkal kevesebbre van szüksége mindannyiunknak, mint hisszük. A legnagyobb szükség pedig a saját békénkre van, a békénk, a személyes békénk jelenti magát a boldogságot.

Igyekezhetünk tehát pozitívan gondolkodni, és tegyük is, amikor képesek vagyunk figyelni a gondolatainkra, a nap 24 órájának abban a kis hányadában. A többit, az időnk lehető legnagyobb részét szánjuk a belső munkára! Nem megy estéről reggelre, nem megy egyik napról a másikra, de igenis teremthető másfajta valóság, nem csak a gyűlölet, az ellentétek, a szélsőségek világa. A vonzás törvénye működik. Ha hálásak vagyunk azért, amink van, még többet vonzunk be abból, amiért hálát adhatunk. Ha békétlenkedünk, vádaskodunk, gyűlölködünk, lázítunk, a bumeráng hamar megfordul, és ott csap le ránk, ahol a legjobban fáj.

Van olyan út, ami mindenkinek működik világszerte, a belső béke művészete. Hawaiiról származik, évszázados bölcsesség, végtelenül egyszerű a gyakorlata, és úgy tűnik, valóban tudtak, tudnak valamit a hawaii emberek. Nem véletlenül mondjuk arra, ami tökéletes, hogy „tiszta Hawaii”. Bár nem mindenki szereti a túlságosan könnyű dolgokat. Mert az elme tiltakozik, persze, ami könnyű, ami egyszerű, az nem is működhet. Van erre cáfolat, a világ minden táján, fajra, nemre, korra, iskolai végzettségre való tekintet nélkül. Ez az élet legkönnyebb útja. Aki nem hiszi, próbálja ki, járjon utána. Minden megoldás bennünk van!

Kapcsolódó cikkeink:

Tehetségesnek vagy értéktelennek hiszi magát a szavaidtól? - a pozitív kommunikáció hatásai a gyerekekre

Móra Klára - Hooponopono, ősi hawaii problémemgoldó módszer

A pozitív pszichológia és az érzelmi intelligencia megismertetése

Utazás önmagunk felé - Gondolatok a zarándoklatról

Kép: freepik.es

 

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felfoghatatlan tragédia: egy hatéves fiú okozta egy újszülött halálát a kórház szülészeti osztályán

Egy hatéves kisfiú felügyelet nélkül kószált egy francia kórház neonatológiai osztályán, ahol halálos baleset történt: leejtett egy koraszülött babát, aki néhány nappal később belehalt sérüléseibe. A kórház, a család és a hatóságok most próbálják feltárni, hogyan történhetett meg mindez.

Dráma a horvát aquaparkban: tragédia egy vízi csúszdán

Egy békésnek induló családi nyaralás végzetes tragédiába torkollott a horvátországi Rab szigetén, amikor egy 21 hónapos kislány kicsúszott édesapja karjaiból egy vízi csúszdán.

Hátborzongató tragédia: Négyen is meghaltak, miután egy csecsemőt magára hagytak a tűző napon egy ház előtti füvön

Drámai mentés, megrázó családi tragédia, hatalmas összefogás - szívszorító eseménysorozat egy kisvárosban.

"MINDEN NŐI MELL ALKALMAS A SZOPTATÁSRA" - Ez a videó megváltoztatja, amit a szoptatásról gondoltál

Ha te is azok közé tartozol, akik éjjelente azon izgulnak, hogy "mi van, ha nem lesz elég tej", "mi van, ha nem megy", vagy "mi van, ha pont úgy járok, mint anyukám"... akkor Bocskainé Irci üzenete mindent megváltoztat.

20 év után újra találkozhatott szüleivel a vonatról 4 évesen eltűnt kislány

1999-ben, egy átlagosnak tűnő napon történt a megmagyarázhatatlan: egy négyéves kislány eltűnt egy vonatról, amely Minszkből Aszipovicsiba (Asypovichi) tartott. Yulia Gorina családjával utazott, amikor nyomtalanul eltűnt a vagonból, miközben édesapja egy rövid időre elszundított, kislánya nyomtalanul eltűnt.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja