SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

Így látják magukat a magyar apák

Családinet [cikkei] - 2018-09-14
Minden második apa szívesen otthon maradna a kisgyerekkel, de sokszor épp az anyagi okok miatt nem tehetik azt meg. Van ugyanakkor egy jelentős tömeg, aki szerint a gyereknek az anyja mellett a helye az első években.


Az apák fele szeretne Apák napját az óvodában, iskolában

Az SOS Gyermekfalvak apákat kérdezett meg apaságukról.

Az SOS Gyermekfalvak online felmérésében 1000 apát kérdezett meg, akik 0-18 éves korú gyereket nevelnek országszerte. Az SOS arra volt kíváncsi, mennyire elégedettek az apák a gyerekükkel töltött idővel, milyen gyerekneveléssel kapcsolatos feladatokban vesznek leginkább részt.

Minden második férfi úgy gondolja, hogy megfelelően kiveszi részét otthon a háztartásbeli feladatokból, 46 százalék azonban úgy érzi, nem tölt elég időt a gyerekével.

A válaszadók 14 százaléka volt valamilyen gyermekgondozási támogatáson otthon a gyerekkel (TGYÁS-on, GYED-en vagy GYES-en), ugyanakkor szívük szerint ennél jóval többen töltenének hosszabb időt a gyerekkel: minden második apa szívesen maradna otthon a kicsivel.

Azok közül, akik nem mennének valamilyen gyermekgondozási segélyre, a leginkább visszatartó ok, hogy túl nagy anyagi megterhelést jelentene a családnak az apa fizetésének kiesése, illetve a férfi úgy érzi, munkája miatt nem engedheti meg magának.

A megkérdezett apák 31 százaléka viszont azért nem maradna otthon a gyerekkel, mert úgy gondolja, egy gyereknek az anyja mellett a helye az első években.

Saját bevallásuk szerint a háztartásbeli feladatok közül legtöbben a bevásárlást végzik a legszívesebben (85%), ezt követi a főzés és a rendrakás (60%), de a mosogatást és a takarítást is minden második apa szívesen végzi.

A gyerekkel kapcsolatos teendők közül leginkább a fürdetést (87%), valamint a kisgyerekkel való sétálást (81%) szeretik az apák, de sok férfinak az altatás (75%) és a pelenkázás is (66%) kedvelt tevékenység. A gyerekkel való sportolást az apák 61%-a szereti, az öltöztetésben pedig 58%-uk vesz részt szívesen.

Az SOS kíváncsi volt arra is, mennyire számít a férfiaknak a születendő gyerek neme. A megkérdezettek 52 százalékának mindegy volt, hogy fia vagy lánya születik, 28 százalék szeretett volna egyértelműen fiút, 19 százalék pedig lányt.

És mi az a természetből adódó női feladat, amit ha tehetnék, a férfiak is átvállalnának? Az SOS néhány viccesebb kérdést is feltett a férfiaknak ezzel kapcsolatosan.

Az apák 28 százaléka a várandóság átvállalásával tehermentesítené az anyákat, ha lehetne, 23 százalék a szoptatást, 20 százalék a szülést is bevállalná. A megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy sem a várandóságból, sem a szülésből, sem a szoptatásból nem szeretne részt vállalni.

Nemcsak a szülés körüli teendők osztják meg az apákat, de az apaság megünneplése is. Az apák fele szeretné, ha az Apák napját is ünnepelnék az óvodában, iskolában, nemcsak az Anyák napját.

Az apák meghatározó szerepét a családban mutatja az is, hogy a megkérdezett férfiak 62 százaléka a saját apját tartotta a férfi mintának, akire gyerekként felnézett. A nagyapák is fontosak ugyanakkor a fiúgyerekek életében, az apák 32 százalékánál ők is hozzájárultak a követendő férfi mintához a kisfiúk szemében, a megkérdezettek 5 százalékánál pedig a tanárok is betöltötték ezt a funkciót. A válaszadók 17 százaléka vallotta, hogy megfelelő férfi minta nélkül nőtt fel.

"Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évtizedben változott az apák szerepe a családban a gyermekvédelemben is. Az SOS Gyermekfalvakban is egyre többször jelentkezik pár nevelőszülőnek, ahol az apa is aktívan szerepet vállal a nevelőszülői család életében. Az is előfordul, hogy a férfi válik hivatalosan nevelőszülővé és marad otthon a gyerekekkel. A nevelőszülőség még mindig női szakmaként él az emberek fejében, pedig férfiak is lehetnek nevelőszülők, ahogy az sem kizáró ok, ha valaki egyedülálló" – mondta Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója.

Az SOS Gyermekfalvak 134 országban van jelen, Magyarországon  Kecskeméten, Orosházán és Kőszegen működnek gyermekfaluk. A főként adományokból működő közhasznú alapítványnál 80 nevelőszülő gondoskodik 400 gyermekről. Az SOS folyamatosan várja nevelőszülők jelentkezését, férfiakét és nőként, házaspárokét és egyedülállókét egyaránt.

Indexkép: pixabayStockSnap

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Megtalálták a januárban eltűnt Egressy Mátyás holttestét

Az MTI közlése szerint azonosította a Budapesten januárban eltűnt fiú holttestét a rendőrség.

Sokkoló adat: pár nap alatt több mint harminc szabolcsi gyermek tűnt el – döbbenetes ami a rendőrségi lista mögött van

Sajnos Magyarországon nap mint nap kerülnek fiatalok a körözési listára, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye ebből a szempontból az élen jár. Az eltűnt gyerekek többsége előkerül, de akadnak, akiket évek óta keresnek. A rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy aki bármit lát vagy tud, az ne habozzon szólni, hiszen egy apró információ is életet menthet.

Foghúzás vagy gyökérkezelés? Miért jobb a mikroszkópos gyökérkezelés?

Amikor egy fog komolyan megsérül vagy mélyen szuvasodik, a páciensek gyakran szembesülnek a nehéz döntéssel: a fog eltávolítása vagy a megmentésére tett kísérlet a jobb megoldás? Ez a dilemma évtizedek óta a fogászat egyik központi kérdése. A foghúzás gyors és végleges megoldásnak tűnhet, míg a gyökérkezelés a saját fog megmentésének ígéretével kecsegtet. A modern fogorvostudomány, különösen a mikroszkópos technológia fejlődése, alapjaiban írta újra a játékszabályokat. Ma már olyan fogakat is nagy sikerrel meg lehet menteni, amelyek sorsa korábban a fogó lett volna.

Mobilon küldött, szexi üzenetek - Buktatók, példák, tanácsok

A mobilüzenetben a leírt szavakon túl a legmélyebb belső állapotunk és vágyaink is észrevétlenül átsugároznak. Hogyan válhat a tudatos üzenetküldés az intim közelség és a szexuális vágy valódi táplálójává, elkerülve a kapkodásból és a mesterkéltségből fakadó párkapcsolati csapdákat?

Elvitték a babát a kórházból: mi történik a magyar gyermekvédelemben?

Egy februárban született, egészséges újszülöttet a szülei tudta nélkül vittek el a tatabányai kórházból. Az édesanya addig naponta járt be szoptatni a csecsemőt, majd egy reggel közölték vele: a gyermeke már nincs az osztályon. Arról azonban nem kapott tájékoztatást, hogy hová került a baba, miért vitték el, és ki hozta meg a döntést. A történet nem egyedi eset, és az országgyűlési választás közeledtével a politikai szál is felbukkan.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja