A Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa szerint többnyire évek, évtizedek alatt kialakuló krónikus fogágybetegség miatt lazulnak ki a fogak. Vagyis rendszeres, az íny és a csont állapotára is kiterjedő fogászati szűréssel meg lehet előzni a nagyobb bajt. Mégis sokan későn keresik fel a fogorvost, pedig ha idejében kiszűrik a problémát, számtalan lehetőség kínálkozik az instabillá vált fogak megmentésére. A kezelések általában több hónapig is eltarthatnak, majd 3-6 havonta kontrollra kell járni, de ha ezeket betartjuk, hosszú időn át meg tudjuk őrizni a fogainkat.

Sérülés, egyéb betegség nyomán kialakult csonthiány, a fogak éjszakai szorítása vagy csikorgatása következtében is kilazulhatnak a fogaink, mégsem ezek a leggyakoribb okai a fogak mozgásának. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a népbetegségnek számító fogágybetegség áll a háttérben, amelynek két típusa van: a gyakoribb, hosszú idő alatt kialakuló, krónikus változat, amely többnyire az idősebbeket érinti. Ilyenkor a megtelepedett baktériumok a szájüregi immunválasz működészavara mellett évek, évtizedek alatt elkezdik az ínyt és a csontot pusztítani. A másik az agresszív típus, amely jóval ritkábban jelenik meg, azonban gyors lefolyású, és már  fiatal életkorban kialakul. Sokszor teljesen jó szájhigiéné mellett is előfordulhat, hátterében legtöbbször bizonyos súlyosan szövetkárosító baktériumok akár kis mennyiségű jelenléte és a szájüregi immunválasz jelentősen károsodott működése áll.

Bármelyik fogunk mozoghat, többnyire először mégis az elülső fogaink lazulnak ki, mert ezeknek csak egy gyökerük van, míg pl. az őrlők több gyökerűek, így ezek jelentős csontvesztés esetén sem feltétlenül veszítik el stabilitásukat. Ha mégis, az többnyire elkerülhetetlen fogvesztést jelent. Dr. Molnár Bálint szerint ritka, hogy izoláltan jelentkezik a probléma. Mint mondja, ha valaki azzal a panasszal fordul fogorvoshoz, hogy mozog egy foga, általában sokkal nagyobb, rendszerszintű problémáról van szó, valószínűleg több fogat, az ínyt és az állcsontot is érinti a betegség. Ilyenkor előfordul, hogy azt a fogat, amire panaszkodik a páciens, már nem tudják megmenteni, de a többi, szintén érintett fogat igen. Ezt persze nem könnyű elfogadni, mint ahogy arra is fel kell készülni, hogy  a hosszú idő alatt kialakult problémát nem lehet egyetlen beavatkozással orvosolni, többnyire hónapokig tartó kezeléssorozatra, majd rendszeres parodontológiai kontrollra lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon meg tudják őrizni a fogakat.

Számtalan csontpótló, ínypótló, regeneratív eljárás, rekonstruktív műtét létezik, de sosem ezzel kezdik a kezelést, először ugyanis megfelelő környezetet kell teremteni – mondja Dr. Molnár Bálint. Az egyetemi adjunktus szerint első körben csökkenteni kell a baktériumok mennyiségét, és meg kell változtatni azok összetételét a szájban. Ennek érdekében a kezelés első fázisában különböző ultrahangos és kézi eszközökkel eltávolítják a fogkövet az íny alatti tasakokból és az íny feletti részekről, egyúttal instrukciókat is kap a páciens arra vonatkozóan, hogyan tarthatja tisztán a fogait, fogközeit, hogy ne telepedjenek le újra a nyálban keringő baktériumok. Ezt követően várnak két hónapot, ennyi időre van ugyanis szükség az íny letapadásához, amely eredményeként kialakul egy erős, gyulladásmentes szövet, amely képes stabilizálni a fogakat. Súlyos esetekben antibiotikumot is kap a páciens, és az is gyakori, hogy a mozgó fogat tehermentesíteni kell, például a tömések, fogpótlások megfelelő magasságának beállításával. Az enyhébb esetekben már ezek a kisebb, nem műtéti kezelések is elegendőek ahhoz, hogy megszűnjön a vérzés, a mozgathatóság és a fájdalom. Szerencsés esetben létrejön egy szinte teljesen gyógyult, gyulladásmentes állapot, amelyet rendszeres gondozással lehet fenntartani.

Amennyiben ezek a kisebb beavatkozások nem hozzák el a várt eredményt két hónap elteltével, műtétet javasolhat a parodontológus. Ezek a sokszor apró területen, nagyító alatt végzett beavatkozások általában néhány fogat érintenek egyszerre. Finoman feltárják a gyulladt területet, és eltávolítják az addig nem hozzáférhető területeken visszamaradt a baktériumokat. Ha szükséges, különféle csontpótló eljárásokat is alkalmaznak. A műtétek után, ha szépen gyógyul a seb, néhány hónap alatt önmagától stabillá válhat a fog. Átmenetileg a kezelés alatt vagy a műtét után is szóba jöhet az úgynevezett sínezés is. Ez azt jelenti, hogy fém-, vagy üvegszál erősítésű műanyag tömőanyaggal, ill. porcelán leplezésű hidak készítésével a külső szemlélő számára nem látható módon összerögzítik a fogakat, amelyek ezáltal képesek lesznek egymást stabilizálni.

A sikeres beavatkozások után is rendszeres, az állapot súlyosságától függően 3-6 havonta elvégzett – a fogkőeltávolítást is magában foglaló – folyamatos kontrollra lesz szükség ahhoz, hogy a páciens élete végéig meg tudja őrizni fogait.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: pololofreack30 / pixabay

betöltés...