Az agyhártyagyulladás megelőzhető!

Nagyjából 350 millió ember tartozik rizikó csoportba a világon, Magyarországon is időről-időre lehet hallani a fertőzésről. „December elején meghalt egy budapesti gimnazista néhány óra leforgása alatt, 23-án pedig Borsod megyében egy 22 hónapos kisbaba volt érintett a súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségben. A hír sokkolta a lakosságot, amiben a médiának óriási szerepe volt. Változatlanul hiszem, hogy nincs ok pánikra, alapvető információknak kell birtokában lenni. A történtekben talán az lehet igazán elgondolkodtató, sokkoló, hogy ez a betegség védőoltással megelőzhető” – mondja Dr. Béres Zsuzsanna.

A kórokozó a Neisseria meningitidis nevű tokos baktérium volt. „Ha csupán néhány jelzővel illetném, akkor azok a következőek lennének: nagyon ritka, hihetetlenül gyors lefolyású is lehet, nehezen felismerhető a korai szakaszban, gyakran tragikus kimenetelű. A kórokozó a „véragy-gáton” átjutva az agyhártyákat betegíti meg (ezt sok egyéb kórokozó is megteszi). A rendkívül gyors lefolyású esetekben gyakran a véráram fertőzés dominál.  Nagyon ritka betegségről van szó, a kórokozóval fertőzöttek esetében is csupán minden 1000. esetben alakul ki az ijesztő tünet-együttes. A baktérium jelen lehet a torokban, ezt hívjuk tünetmentes hordozói állapotnak. Az érintettek természetesen nem betegek, csak másokat megbetegíteni képesek. Az irodalmi adatok alapján 5-50% között is mozoghat ez a szám egy-egy zárt közösségben. A betegség előfordulása a téli hónapokban gyakoribb. Akár egy korábban lezajlott influenza is fokozott kockázatnak tehet ki bennünket, de ugyan ez igaz a komoly dohányosok esetében is” – hívja fel a figyelmet a doktornő.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A betegség elsősorban a 25 év alattiakat érinti, ezen belül is a csecsemők fokozott veszélynek vannak kitéve. Az ő immunitásukat célszerű már 2 hónapos kórtól elkezdeni kialakítani, és ezt a védettséget érdemes legalább 25 éves korig folyamatosan fenntartani – a hazai és nemzetközi ajánlások szerint is. Bizonyos állapotok (pl: lépeltávolítás), utazás adott országokba, szintén indokolttá teheti a kórokozóval szembeni védettség meglététét. A baktérium cseppfertőzéssel, (nyállal) terjed: csókolódzás, köhögés, tüsszentés, közös evőeszköz használata is ide sorolható. Éppen ezért zárt közösségekben nagyobb gyakorisággal fordulhat elő a megbetegedés (pl.: kollégiumok, katonaság).

Az agyhártyagyulladás típusai

„Hazánkban a baktérium szerotípusai (felszíni struktúrában levő eltérés) alapján elsősorban a B és C típus okoz megbetegedéseket. Az elmúlt években itt jelentős átrendeződés történt, a B típus vált uralkodóvá, a C típusos esetek száma jelentősen csökkent /17-25%/.  Az elmúlt 10 évben hazánkban 491 esetben diagnosztizálták a betegséget, 70 végződött halállal.  2016-ban 47 eset fordult elő, ebből 7 volt tragikus kimenetelű. Az A, W135, Y törzsek is komoly megbetegedéseket tudnak okozni, ezek földrajzi eloszlása változó. Afrikában sikerült az A típus által okozott járványokat jelentősen mérsékelni, a több egyenlítői országra kiterjedő oltási kampányokkal (220 millió oltás, 16 országban, 1-29 évesek)” – mondja az oltóorvos.

Az agyhártyagyulladás tünetei

A betegség sajnos a korai tünetek alapján nem mindig diagnosztizálható egyértelműen, és sajnos csupán néhány órányi késlekedés is jelentősen rontja a túlélés esélyeit. „Fontos az időben elkezdett antibiotikum-terápia és a megfelelő intenzívosztályos háttér. Minden 10. beteget sajnos a megfelelő kezelés ellenére is elveszítjük.
Gyakoriak a maradványtünetek a felépülés után. A betegség lappangási ideje 2-10 nap, tünetei lehetnek: magas láz, tudatzavar, fényérzékenység, merev tarkó, hányinger, hányás. A bőrön jelentkező lilás foltok esetében, melyek nyomásra nem halványulnak el célszerű minél gyorsabban orvoshoz fordulni.”

Az agyhártyagyulladás elleni védőoltás

1974-ben került a piacra az első oltóanyag, amely azóta komoly fejlődésen ment keresztül.  A négykomponensű (ACWY) első vakcina 1981-ben lett elérhető, ennek egy sokkal hatékonyabb, immunmemóriát is kialakító konjugált változata 2005 óta elérhető.

„A B szerotípus elleni védelemhez 2015-ben sikerült megoldást találni, amely komoly kihívás volt, hiszen 800 immunológiailag eltérő alcsoportja létezik, és itt egyetlen tok alatti komponens konjugálása nem jelentett széleskörű védelmet ezzel a típussal szemben. Illetve itt a baktérium tokban jelen levő poliszaccharid antigénje hasonló szerkezetű volt ahhoz, ami az emberi idegsejtben található. Így a korábbi elgondolás itt nem működött. Végül 4 antigén komponens megfelelő kiválasztásával megszületett a Bexsero nevű oltóanyag, 20 éves kutatómunka eredményeként. Az előforduló esetek jelentős hányadát csecsemőkorban ez a típus okozza.”

A betegséget megelőző védőoltások ajánlott oltások. A szülő dönthet arról, hogy gyermekének be szeretné-e adatni ezeket. A védőoltások anyagi terhet jelentenek a családok számára, a 2014-ben elérhetővé vált (B szerotípus elleni) oltóanyag esetében mindenképpen igaz ez az állítás. „Sajnos az idő kerekét nem lehet visszafelé forgatni, egy-egy döntés esetén itt sem. A megelőzés az egyetlen biztos megoldás! Ön dönthet!” - mondja Dr. Béres Zsuzsanna.

Forrás: Budai Oltóközpont, purecom
Fotó: James Gathany, Judy Schmidt, USCDCP / PIXNIO

betöltés...