Ezért nő meg a rizikó fogamzásgátló szedésekor

A testben a vér alvadása és a vérzés kényes egyensúlyban van. A vérrögképződést, vagyis az alvadást nagyon hatékonyan gátolja a szervezet, ám ugyanilyen hatékonyan lép fel akkor is, ha a test valahol vérezni kezd. Az egyensúly fenntartásában egy olyan fehérje is részt vesz, mely antitrombin névre hallgat, és a feladata az, hogy megkösse az alvadási enzimeket.

A fogamzásgátló tabletták magas hormontartalma azonban a folyamatot erősen befolyásolja, méghozzá az antitrombin fehérje szintézisének gátlásával. Ennek következtében a kevesebb fehérje kevesebb alvadási faktort képes megkötni, így a trombózis kialakulásának esélye megnő.

„A trombotikus szövődmények kialakulása a magas hormontartalomnak köszönhető a fogamzásgátló tabletták esetében. Miután egyértelművé vált, hogy ezek a készítmények trombózist okozhatnak, kutatások indultak az összefüggések pontos feltérképezésére, és ezzel egyidőben az ipar megkezdte a hormontartalom csökkentését is a szerekben. A harmadik, generációs fogamzásgátlók így már jóval alacsonyabb hormontartalommal bírnak, ezzel együtt pedig kisebb rizikófaktorral kerültek forgalomba. Viszont azt nem árt hozzátenni, hogy érdekes módon az un. negyedik generációs fogamzásgátlóknak már megint magasabb a trombózis rizikójuk! Ha esetleg előfordul trombózis, annak helye a mélyebb vénákban van, és a felkar, illetve a láb az érintettek.” – fejti ki dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Szerencsére ma már egyre alacsonyabb a hormontartalom ezekben a készítményekben, így a szedésük, illetve a terhesség alatti trombózis kialakulásának kockázata is mérséklődik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a veszély ne lenne jelen, ami azonban könnyen felismerhető, így pedig kezelhető.
 

Mikor nem szabad hormonális fogamzásgátlót választani?

Nem kell visszariadni a hormonális fogamzásgátlás lehetőségétől, még a fokozott veszély ellenére sem. A trombózis lehetősége ugyanis minimálisra csökkenthető abban az esetben, ha az, aki szedi a tablettákat, tesz ellene. Erre az egyik lehetőség, hogy végiggondolja, volt-e nála, vagy a családjában trombózis, illetve tüdőembólia. Ezek a kórképek ugyanis családi halmozódást mutatnak, így ha a közvetlen rokonoknál jelentkezett már, akkor nagyobb a valószínűsége a kialakulásnak.

A genetikai hajlamot vérből nagy biztonsággal ki lehet mutatni. Akiknél kimutatták a trombofíliát (pl. Leiden, MTHFR), mindenképpen orvosi konzultációt igényelnek, és a hormonális fogamzásgátlók helyett más védekezési módszert kell választaniuk. Emellett szükség esetén megelőző terápiában részesülhetnek azok, akiknek fokozott hajlamuk van a vérrögképződésre.

Forrás: Trombózisközpont
Fotó: lookcatalog / Foter / CC BY