A kutatásokról a Nature Communications folyóiratban jelent meg tanulmány.
Autoimmun betegségek esetén az immunrendszer a szervezetben normálisan megtalálható szövetek, struktúrák ellen indít támadást. Megkülönböztetnek szerv-specifikus betegségeket, amikor a kóros folyamat valamilyen szervre, vagy szövetféleségre korlátozódik, valamint szisztémás kórképeket, amelyeknél különböző szervek érintettek. Az első kategóriába sorolható például az I. típusú diabétesz, amelyet a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulása vált ki, vagy a pajzsmirigy túlműködését eredményező Graves-Basedow-kór. A szisztémás lupus erythematosus viszont olyan krónikus autoimmun betegség, amely a bőr és az ízületek mellett a vesét, a szívet, a vérképző szerveket is érinti.
    
A szklerózis multiplex a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amely károsítja az idegsejtek védőburkát. A velőshüvely (myelin-hüvely) szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul, vagy blokkolódik az ingerület-átvitel, látási, mozgási és érzékelési zavarokat okozva. Becslések szerint világszerte 2,5 millió ember szenved szklerózis multiplexben - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
    
A Bristoli Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az immunrendszer "átprogramozható", "leszoktatható" arról, hogy a szervezet sejtjeit, szöveteit veszélyes betolakodókként kezelje. A tudósok a szklerózis multiplex kezelésére az allergiás betegségek gyógyításában már bevált, úgynevezett allergén-specifikus terápiát alkalmazták. A velőshüvely szintetikusan előállított fehérjéit növekvő dózisokban intravénásan juttatták be a szervezetbe, mindaddig, míg az immunrendszer "rájött" arra, hogy ezek a vegyületek "biztonságosak".
    
Browen Barton, a tanulmány vezető szerzője áttörésnek nevezte az eljárás alkalmazását az autóimmun betegségek kezelésében.

Forrás: MTI
Fotó: PublicDomainPictures/Pixabay.com