SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Minden gyermeknek joga van az egészséges felnőttkorhoz!

Családinet [cikkei] - 2014-03-31
Orvosok fogtak össze a népegészségügyi problémák megelőzéséért.
Orvosok, kutatók, táplálkozási szakemberek közreműködésével alakult meg ma az Első 1000 nap program. Orvosszakmai és civil szervezetek fogtak össze a népegészségügyi problémák megelőzéséért. Ma Magyarországon három betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. Mindhárom betegség megelőzésében meghatározó jelentősége van annak, hogy hogyan táplálkozunk életünk első 1000 napjában, ugyanakkor a génállomány felelőssége a felnőttkori egészségi állapot szempontjából kisebb jelentőségű, mint azt korábban gondoltuk.

Orvosszakmai és civil szervezetek közös szándéknyilatkozatot írtak alá, elíndítva ezzel az Első 1000 nap programot, mely a Magyarországon legfontosabb népegészségügyi problémák megelőzését tűzte ki célul. Napjainkban Magyarországon három betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. „Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód mellett csak kismértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat a felnőttkori betegségeinkért” – mondta Dr. Takács István, a programot kezdeményező Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke.

A szándéknyilatkozat aláírását kerekasztal beszélgetés előzte meg, melyen a résztvevő orvosszakmai szervezet képviselői saját szakterületükön tapasztalt problémáikat ismertették.

Dr. Takács István elmondta, a gyermek egész további életét meghatározó fejlődésen megy keresztül a fogantatástól számított első 1000 napban. Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik. Ezért az első évek meghatározzák az elhízásra való hajlamot is. Ez az időszak maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat. Ekkor kezd kialakulni a csúcs-csonttömeg, amely a későbbi csontritkulás mértékét befolyásolja, de ebben az időszakban alakul ki a gyermek immunrendszere is.

Dr. Nádor Csaba – gyermekorvos, neonatológus – a Neonatológiai Tanács titkára a várandósság alatti táplálkozás fontosságára hívta fel a figyelmet. A magzat állapotát az édesanya egészségi állapota és táplálkozási, életviteli szokásai befolyásolják, így rendkívül fontos, hogy már ebben az időszakban odafigyeljen táplálkozására a kismama. Később a szoptatás válik az elsőszámú táplálékforrássá a csecsemőnek, így az édesanya táplálkozása továbbra is döntő szereppel bír. Az anyatej tartalmazza a legtöbb olyan vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek szüksége lehet, továbbá az anyatejes táplálásnak kiemelkedő szerepe van a csecsemő immunrendszerének kialakításában és megerősítésében is.  „Az első védőoltás nem a BCG, hanem az anyatej! Magyarországon a WHO ajánlást követjük, azaz azt tanácsoljuk, a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon” – mondta Dr. Nádor Csaba.

7 hónapos korig szükséges megkezdeni a hozzátáplálást. Dr. Király Balázs gyermekorvos tapasztalatai szerint a gyermek egy éves koráig rengeteg információ áll a szülők rendelkezésére a megfelelő táplálására. „Egy éves kor után azonban a szülők kissé magukra maradnak, és ekkor kezdődnek a problémák – például azzal, hogy a gyermeket „mini felnőttnek” tekintik, és azokkal az ételekkel etetik, amelyeket a felnőttek is fogyasztanak” – mondja a szakember. Holott mások a gyerekek tápanyag és vitaminigényei is, hiszen a gyermek 1-3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer például 1-3 éves kor között fejlődik a legintenzívebben.

Dr. Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztoenterológiai Társaság elnöke az epigenetika fontosságát emelte ki.  „Régóta ismert tény, hogy az egészséget körülbelül 20%-ban a génjeink határozzák meg, 80%-ban pedig elsősorban a környezet, azon belül pedig a táplálás, táplálkozás. Az azonban új felfedezés, hogy a táplálkozás befolyásolja a genetikát - ezt nevezzük epigenetikának.”  A szakember szerint az epigenetika lehet az egyik fő felelős azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn betegség, illetve allergiás kórképek gyakorisága rohamosan megnőtt. „Az epigenetikának népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy a táplálék hatására megváltozott génszakasz az utódokra öröklődik” – tette hozzá a szakember.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a helyzet súlyos, de egy széleskörű társadalmi felvilágosító kampány segíthet a szülőknek egészséges felnőtteket nevelni gyermekeikből. „Bízom benne, hogy a most elinduló „Első 1000nap” program nagy visszhangot fog kiváltani mind az orvosi szakma, mind a lakosság körében” – mondta Dr. Takács István.

A programhoz a szándéknyilatkozat aláírásával a helyszínen csatlakozott a Magyar Védőnők Egyesülete és a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete.

Forrás és fotó: Első 1000 nap

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)

1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja