A mélyben futó erek is károsodhatnak

A visszér-betegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, ami főként a gravitációból, a kevés mozgásból, az izompumpa „lustaságából” ered, és tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, pusztulásához, a visszerekben állandó pangáshoz, majd az erek kitágulásához vezet. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy csak a megvastagodott, kék erek jelezhetik a betegséget.
A vénás megbetegedések felosztásának alapja az kettősség, miszerint az emberi testben felületes és mélyvénás rendszer működik, továbbá mindkettőnek lehetnek akut és krónikus megbetegedései. Ennek alapján akut és krónikus vénás elégtelenséget különböztetünk meg, amelyet mind a felületes, mind a mélyvénás rendszer betegségei előidézhetnek. A vénás elégtelenség tünetei az estére kialakuló nehézláb-érzés, lábdagadás, lábfeszülés, éjszaka jelentkező lábgörcsök. Mindez fennállhat minimális látható vénatágulat esetén is, ez esetben a mélyebben fekvő, nem látható vénák károsodtak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyfokú visszeresség hiánya miatt, sok beteg nem gondol arra, hogy problémáját a vénák elégtelensége okozza. Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósul, vagy már szövődmények kezdenek kialakulni a bőrön, így például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintatúvá válik. A korai kezeléssel a szövődmények, köztük a vénás lábszárfekély megjelenése, megelőzhetőek – figyelmeztet Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

Súlyos szövődmény: a lábszárfekély

Ha a vénás keringés rossz, nehezebbé válik a salakanyagok elszállítása a bőrből, és a pangás miatt az oxigénellátás is csökken. Ennek talaján megjelenik a gyulladás, majd a szövetek elhalása, a fekély. Tehát a vénás keringési zavar egyik végső stádiuma a lábszárfekély, amely rendszerint a belboka fölött jelenik meg. Ez a probléma a mélyvénás trombózis után nem elég hosszan kezelt betegek 40%-ánál előfordul a trombózist követő 8 éven belül! A néhány milliméterestől a lábszárat körülölelő méretig terjedhet, környéke gyakran gyulladt és maga a képlet láthatóan elhalt. Ha a fekély vénás eredetű, rendszerint nem jár fájdalommal, míg az artériás, hipertóniás és kevert eredetű betegség fájdalmas.

Kezelése történhet bőrgyógyászatilag és/vagy sebészileg, ennek eldöntéséhez mindenképpen orvosi konzultáció szükséges. A legfontosabb azonban a rossz keringésű bőrtelület tisztán tartása helyi hatású fertőtlenítő szerekkel. Sajnos a kialakult fekély igen nehezen gyógyul, és előfordulhat, hogy csak a bőrátültetés enyhítheti átmenetileg. Mindez igen súlyos népegészségügyi probléma. Tehát fontos a korai orvosi beavatkozás, hogy elkerülhető legyen a szövődményként megjelenő egyéb fertőzés, vérzés vagy orbánc. Sok esetben hasznos lehet –az egyébként már nagyon elkésett – alvadásgátló kezelés bevezetése és kisebb intenzitással, de tartós folytatása.

A melegben romolhat a betegek állapota

Tipikus jelenség, hogy a melegben az erek kitágulnak, lassul a vérkeringés, fokozódik a pangás és emiatt súlyosbodnak a panaszok. Éppen ezért sokszor nyáron is kompressziós zoknit kell viselni, akár kezdeti stádiumban is. Ezen kívül fontos a megfelelő életmód, amelynek elemei a testsúly csökkentése, a rendszeres mozgás, a láb statikájának rendezése, a magas sarkú cipő kerülése, és a kiegyensúlyozott, vitamin- és rostdús táplálkozás.
Minden nap érdemes elvégezni az értornát, amelynek célja a vénák kiürülése. Mind a mély-mind a felszíni vénás keringését segíti, ha hanyatt fekve felemeljük a lábukat, és először combból körözünk kifelé-befelé, majd bokából tesszük ugyanezt. Szintén hatékony a hanyatt fekve biciklizés, illetve ha behajlított térdek mellett a lábfejekkel mindkét irányban köröző mozgást végzünk. A személyre szabott, optimális életmódról és a konkrét teendőkről érdemes szakember tanácsát kérni.

www.tromboziskozpont.hu