Mi a trombózis?

Trombózisról akkor beszélünk, ha egy vérrög (más néven trombus) elzárja egy eret, és ezzel megakadályozza a vér normális átáramlását a keringési rendszerben. A trombusok okozta érelzáródásnak, vagyis a trombózisnak két fajtája van: az egyik esetben a vérrög vénában (tehát az elhasznált vért a szívbe visszaszállító érhálózat egy pontján), míg a másik esetben valahol az artériákban (tehát a friss vért a szervezetbe szállító érhálózat egy pontján) alakul ki. Az artériás vérrögök blokkolhatják a szív és az agy véráramlását, szívrohamot vagy szélütést idézve elő. Ha a vérrög vénában alakul ki, mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát okozhat.

Mik azok a vérrögök?

- Vérrögök mindannyiunk ereiben keletkeznek, és fontos funkciójuk van: ezek azok a „tömítések”, amelyeket a vérképző rendszerünk hoz létre akkor, amikor megsérülünk, hogy megóvjon minket a túlzott vérveszteségtől. Ha már nincs szükség rá, a szervezetünk a legtöbbször lebontja ezeket a vérrögöket, de olykor előfordul, hogy egy-egy nem oldódik fel a sérülést követően. Az ilyen vérrögöket nevezzük trombusnak, és ezek azok, amelyek problémát okozhatnak – magyarázza Blaskó György professzor.

Mik azok a trombociták?

Az artériás vérrögök a vérképzőrendszer (a csontvelő) által termelt vérlemezkékből, más néven trombocitákból állnak. Amikor a testünket bárhol sérülés éri, az adott területen a vérlemezkék összecsapódnak, és olyan vegyi anyagokat szabadítanak fel, amelyek további thrombocytákat csapnak össze és így alakul ki a „dugó”, és közben olyan anyagok szabadulnak ki belőlük, amik az alvadási rendszert aktiválják  lezárja a sebet vagy az eret, ezzel előzve meg a jelentősebb vérvesztést.

Amikor a vérképzés jól működik, a vérben a trombocitaszám a 150-400 G/l között mozog. A trombocitaszint ellenőrzése a rutin nagy laborvizsgálatok, tehát a „vérkép” része. (Ahol a laborleleten nem trombocitaként szerepel, ott a THR értékét kell nézni.) A normálistól eltérő trombocitaszámot a leleten csillaggal jelölik, és mindenképpen szakorvosi konzultációt igényel, mert véralvadási zavart jelezhet.

Miért baj, ha magas a trombocitaszám?

A fokozott vérrögképződés és így a trombózis szempontjából a megemelkedett trombocitaszám bír jelentőséggel. Ez 450 G/l feletti mennyiséget jelent. Ez esetben a vérlemezkék sérülés nélkül is hajlamosak lehetnek összetapadni, rögösödni, és eltömíteni az ereket. A vérrögök nemcsak a végtagokban okozhatnak mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát, vérrög képződhet az agyban (stroke), a koszorúerekben (szívinfarktus), a belső szervekben, például a májban, a gyomor-bélrendszerben is.

Az emelkedett trombocitaszám ugyanakkor más betegségekre is utalhat: vérszegénységre, gyulladásokra, bizonyos daganattípusokra, és csontvelő túlműködését jelző un- myeloproliferativ betegségekre. Mindegyik esetben fontos a kivizsgálás és szükség esetén a kezelés, mert ezzel elkerülhetők a súlyos szövődmények, a nagyobb problémák.

A magas trombocitaszám – szakszóval trombocitémia vagy trombocitózis – bizonyos típusai 50-60 éves korban gyakoribbak, és elsősorban a nőknél jelentkezik. De egy csonttörés, nagyobb operáció, hormonális fogamzásgátlók szedése vagy a terhesség a fiatalabbak körében is megemelheti a trombocitaszámot, és növelheti a trombózis rizikóját. Főként, ha örökletes trombózishajlam is van a háttérben. Ezért Blaskó György professzor szerint azoknál, akiknek a közeli hozzátartozói között fordult már elő trombózis, indokolt célzott laboratóriumi vizsgálatot végezni.

Amikor a csontvelő nem megfelelő módon termeli a vérlemezkéket, annak lehet genetikai mutáció is az oka (pl. úgynevezett JAK2-mutáció). Sok egyéb ok is meghúzódhat a háttérben, egyebek mellett vashiány, fertőzés, gyulladás, egyéb betegség, de gyógyszermellékhatás is. Jó hír, hogy a legtöbb esetben az okok megszüntethetők, kezelhetők és ezzel a trombózis kockázata jelentősen csökkenthető – mutat rá a Trombózis és Hematológiai Központ rendelésvezető főorvosa.

Forrás: Trombózis és Hematológiai Központ (www.tromboziskozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos