I. Az egyik ifjú hölgy, aki 6 hónapja pajzsmirigy autoimmun betegsége miatt áll gyógykezelés alatt, szörnyen megijedve érkezett haza viszonylag rövid rodoszi  nyaralásáról. A pihenését elrontotta, hogy a várva-várt megérkezés után kiment örömmel fürödni, azonban ezt követően fájdalmas meglepetés érte. Egy medúza megcsípte, amely miatt a fertőzés elkerülése céljából bőrét Betadinnel beecsetelte.  A „biztos, ami biztos” elve alapján még antibiotikus kezelést (Doxycyclint) is elkezdett. Már éjszaka rettenetes bőrégése volt, és addig soha nem tapasztat módon leégett a bőre.  Hangsúlyozta, hogy magas faktorszámú naptejet használt, ezért nem értette a történteket. Magas láza alakult ki, kórházba is bevitték, majd már jobb közérzettel, de egy rövid, elrontott nyaralás „élményével” jött haza. Természetesen bőrgyógyászatra irányították, ahol napfényérzékenységet állapítottak meg és felhívták a figyelmét, hogy ezt bizonyára az általa szedett pajzsmirigygyógyszer okozza. Számos allergia tesztet elvégeztek, de okot nem tudtak kimutatni. Ekkor keresett meg végső elkeseredésében azzal a felkiáltással, hogy „nem elég a pajzsmirigygyulladás, még a napra sem mehetek! Ezt senki nem mondta nekem”. A nyomozásom nem vérvétellel kezdődött, hanem a történet pontos leírásával, majd vizsgálattal. A végeredmény a következő volt:

• A súlyos bőrégést nem pajzsmirigybetegsége okozta, hanem az antibiotikus kezelés.
  Fontos tudni, hogy sem az alkalmazott  pajzsmirigyhormon, sem a Metothyrin nem okoz ilyen betegséget!
• A  bűnös a  Doxycylin volt, mely szernek elhagyása után a  bőrtünetei szépen javultak.
• Megnyugtathatta, hogy a pajzsmirigybetegség sok dolgot okozhat és társulhat más kórképekkel, de  fényérzékenységet nem vált ki.
• Az alkalmazott Betadine oldat viszont a pajzsmirigygyulladása miatt káros volt, mert a gyulladás fellángolását váltotta ki. (kérem ne használják!)

Az alábbiakban csak néhány gyógyszerfélét sorolok fel, amely a nyári poggyászba kerülhet és bajt okozhat:

• Fájdalomcsillapítók (pl: prokain, benzokain)
• Antibiotikumok: baktérium okozta fertőzéses megbetegedések elleni szerek. (pl: tetraciklin, gentamicin, izoniazid, pirimetamin, penicillin)
• A diabetes mellitus (cukorbetegség) kezelésére szolgáló gyógyszer (pl. glibenklamid), továbbá édesítőszerek: cukorhelyettesítő anyagok, ill. szintetikus édesítőszerek, melyek többek között diabetikus élelmiszerekben fordulnak elő (pl: szacharin, ciklamát)
• Allergia elleni szerek ún. antihisztaminok: olyan orvosságok, melyek növelik vagy csökkentik a hisztamin (természetes átvivő anyag) hatását (pl: prometazin, triprolidin, difenhidramin)
• Epilepsziás görcsrohamok kezelésére vagy elkerülésére szolgáló gyógyszerek (pl: difenilhidantoin, trimetadion)
• Gomba ellenes gyógyszerek egész sora
• Szteroidhormont nem tartalmazó gyulladáscsökkentő hatású szerek (pl: ibuprofen, ketoprofen, piroxikám, indometacin, oxifenbutazon, fenilbutazon)
• Vízhajtó szerek (Pl: furoszemid) magas vérnyomás esetén
• Szív-keringés megbetegedése esetén alkalmazandó szerek, mint pl: nifedipin, minoxidil, hidroklórtiazid, triamteren, klórtalidon, amilorid, klórtiazid, quinidin, metildopa
• Pszichés zavarok és idegrendszeriai betegségek kezelésére szolgáló készítmények (pl: barbiturát, diazepam)
• Bőrhámlasztó hatású anyagok, melyeket aknés bőr kezelésére használnak
• Rezorcin: fenolok közé tartozó vegyület, ekcémára alkalmas kenőcsökben és ecsetelőkben használják (pl: castellani oldat)
• Az illóolajok szintén növelik a bőr fényérzékenységét: Ha a bőr kapcsolatba kerül velük, majd UV sugárzás éri, akkor gyulladáskeltő anyagok fejlődnek ki, melyek bőrgyulladáshoz vezetnek, vörösödést, és hólyagképződést okoznak (bergamotolaj,  egyes kölnivizek)

II. A másik beteget  évek óta kezelem csökkent  pajzsmirigyműködés miatt. Egy Európa déli részét érintő gépkocsis utazásról tért vissza azzal az elképesztő megfigyeléssel, hogy ismét olyan panaszai vannak, mint amikor elkezdődött a betegsége. Ismét feledékennyé vált, sokat hízott (pedig sokat gyalogoltak), gyengévé vált, lábai és szeme erősen duzzadtak, nyakában feszülést érzett.  A panaszai valóban megfeleltek a csökkent pajzsmirigyműködésnek, ezért azonnal elszaladt háziorvosához, aki nyomban TSH tesztet készítetett neki, amely valóban megfelelt a panaszoknak. A beteg kétségbeesve mondta, hogy őt meghazudtolták és azt mondták, hogy biztosan nem szedte a gyógyszerét. Ő váltig állította, hogy szabályszerűen, a korábbiak szerint szedte reggelente a gyógyszert és nem ivott a gyógyszerszedés után tejet. Ekkor kezdődött a „nyomozásom”. A hölgy elmondta, hogy nagyon sokfelé jártak és azon a részen igen nagy volt a forróság. Ekkor azt kérdeztem: „és egy helyen laktak?” „Ó, dehogy, hiszen ezért mentünk kocsival, a bőröndök egy részét szedtük csak ki, amelyek nem voltak olyan értékesek, hiszen ott is lopnak ám keményen!” - volt a válasz. Ekkor halkan megkérdeztem: „a gyógyszeres doboz az értékes holmik között volt?” „Nem, dehogy, hiszen az kinek kellettek volna!”.  Önmagam megerősítése céljából rákérdeztem: „tehát a gyógyszer ott volt a kocsiban napközben a tűző napon?” „Igen, természetesen” - jött az egyértelmű válasz. Ezzel a történet megoldódott. Elmondtam, hogy egyes gyógyszerek, ide tartoznak a pajzsmirigygyógyszerek is, 30C fok felett lebomlanak és elveszítik hatásukat. Ez történt ebben az esetben is. Az új gyógyszer felírás után panaszai csökkentek, ill. megszűntek.

Mivel ez a „hőérzékenység” más, gyakrabban használt gyógyszerre is érvényes, ezért ezek közül néhányat megemlítek:

• Atorvastatin (koleszterin szintre ható szer)
• Norvasc (magas vérnyomásra szedik)
• Béta- receptor blokkoló készítmények (pl. Concor, Betaloc stb).

A teendő tehát egyszerű, a gyógyszereket ne hagyjuk meleg helyen és akkor hatásosak maradnak.

Mindenkinek ilyen bonyodalmaktól mentes szép, boldog nyaralást és pihenést kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba