Miközben a  fuzárium toxin  által kiváltott endokrin hatásokról (korai ivarérésnek megfelelő testi tüneteket mutató gyerekek) egyre több szó esik, keveset foglalkozik a hazai közvélemény a veszélyes kémiai anyagokkal. Ez utóbbiak közé tartoznak az EDC anyagok. Jelentőségük miatt nemrég az egyik vezető orvosi lap, az Endocrine Review (2009, 30, 75-95), részletes összefoglaló tanulmányt írt ezekről az anyagokról és felhívta a figyelmet rendkívüli káros voltukra.

A játékok is tartalmazhatnak EDC-t!

Mik azok az EDC anyagok? Ezek a hormonháztartást megzavaró vegyületeket, amelyek károsítják a természetes hormonok termelését, kibocsátását, transzportját, kötödését, reakcióját, vagy kiürülését.

Az EDC két fő csoportra osztható: természetes hormonok, ill. hormonszerű anyagok és az ember által előállított vegyületek (1. táblázat).

A természetben előforduló anyagok közül a legismertebbek az un. fiotösztrogének. Ebbe a csoportba soroljuk azokat a növény eredetű anyagokat, amelyek képesek ugyanazokhoz a jelátvivőkhöz (receptorokhoz) kötődni, mint a női hormon (az ösztrogén) és a szervezetben hasonló biológiai hatást is váltanak ki. Közel 100 éve megfigyelték, hogy bizonyos növények a legelő juhok meddőségét okozták. Ez azt is mutatja, hogy ezek a növényi anyagok ugyan természetes eredetűek, de nem ártalmatlanok. Számos növényt „meggyanúsítottak” azzal, hogy ilyen tartalmú anyagot állítanak elő. Ezek közé sorolhatók a növényi magvak (pl. a szója, bizonyos borsóféleségek). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a fitoösztrogének - amennyiben nem túl nagy mennyiségben kerülnek a szervezetbe, akkor nem károsak, sőt bizonyos klinikai tünetek (pl. a hőhullámok kezelésére) alkalmasak lehetnek. A klasszikusnak mondott  fitoösztrogénektől el kell különítenünk a növényi eredetű táplálékkal bevitt, de nem növényi eredetű anyagokat. A fuzárium nevű gombával szennyezett  gabonában lévő anyag: a zearalenol  „gombaösztrogénnek” és nem fitoösztrogénnek nevezhető, mivel azt a gomba termeli. Jelentősége, hogy  az ilyen gombával fertőzött kenyér tartós fogyasztása esetén gyermekben  korai pubertás, felnőttekben meddőség, menstruációs zavarok alakulhatnak ki.

Az EDC anyagok nagyobb részét az ember állítja elő ipari mennyiségben és szennyezi vele környezetét. Ezeknek az anyagoknak széles skáláját ismerjük, ilyenek a lángfogó polibrómozott -bifeniléterek (PBDPE-k), biszfenol-A és benzinadalékok. Ezen vegyületek káros hatásai sokáig ismeretlenek maradtak (pl. alkilfenol-etoxilátok), mivel meghatározásukhoz nem állott rendelkezésre megfelelően érzékeny analitikai eljárás. Az EDC-re jellemző a DDT története. Fél évszázad telt el azóta, hogy a DDT rendkívüli rovarölő  tulajdonságát felismerték és harminc éve, hogy katasztrofális környezeti hatásaira rádöbbenve használatát a fejlett országokban betiltották. A kutatások azt bizonyították, hogy a DDE, a DDT főmellékterméke, a testben hatásos anti-androgén, ami azt jelzi, hogy gátolja a férfi hormon hatásait. E tulajdonsága miatt, legalábbis részben, felelőssé tehető a férfiak között egyre gyakoribb meddőségért és impotenciáért. Jóllehet a fejlett országokban a DDT használatát már legalább húsz éve betiltották vagy korlátozták, azonban nagyon lassan bomlik le (felezési ideje a természetben mintegy száz év!), felhalmozódik és koncentrálódik a táplálékláncban, s káros hatásai vannak a vadon élő állatok szaporodására is. Ezzel magyarázható, hogy használatának betiltása ellenére a DDT még ma is kimutatható minden ember szervezetében, főleg a zsírsejtekben. Az ösztrogén-jellegű (női hormon) EDC-k hatására mellrák alakulhat ki, de az utóbbi években a hererákos esetek száma is erősen emelkedett. Más anyagokról, így a fogamzásgátló tablettákról is egészségkárosító hatást tételeztek fel. Ez nagy mennyiségben igaz is, azonban szerencsére csak kis mennyiségben kerülnek ki a természetbe, ezért jelentőségük nem nagy (ivóvízben még nem sikerült kimutatni hitelt érdemlően jelenlétüket). A környezetre sokkal jelentősebb veszélyt jelentenek a mosószerek, lágyítók, ugyanis ezek több ezer tonnás mennyiségben szennyezik a természetet. Az EDC hatású mosó- és mosogatószereket gyakran mutatták ki ivóvízből is.  Miután minden évben számos új vegyi anyag kerül forgalomba és sajnos a környezetünkbe az újabb és újabb mosószerekkel, kozmetikumokkal, műanyag adalékokkal, festékekkel (ezek gyermekjátékokon is kimutathatók!), a jövőben a rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel azt is meg kellene rendszeresen határozni és ellenőrizni, hogy ezekből nem szabadul-e fel hormonhatású anyag. 

Azt régóta tudtuk, hogy a jódnak és a szelénnek központi szerepe van a pajzsmirigy működésében, de az EDC vegyületek jelentőségére csak az utóbbi időben derült fény. Egyes EDC molekuláról, így a biszfenol-A-ról (BPA-ról) bebizonyosodott, hogy gátolja a pajzsmirigy hormonjainak kötődését a jelátvivő receptorhoz. Ráadásul kedvezőtlen, az immunrendszert károsító hatásai miatt fokozza az autoimmun gyulladásokat. Mindez a pajzsmirigy csökkent működéséhez, golyva kialakulásához vezet. A pajzsmirigy csökkent működése viszont elhízást, fokozott vérzsír szintet, magas vérnyomást, meddőséget okoz. Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

• Az élelmiszer biztonság javítása, szelektív hulladékgyűjtés
  
• Az endokrin szűrővizsgálatokat ki kellene terjeszteni azokra, akik az átlagosnál nagyobb környezeti szennyezésnek vannak (ill. voltak) kitéve
  
• Gondolni kellene a családtervezés (meddőség) esetén erre a lehetőségre is
  
• A fejlett államokban (OECD) már alkalmazott regiszterek, új technológiák bevezetése
  

1.táblázat


 

betöltés...