SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Mindig beteg a gyerek - Immunhiányos?

Dr. Kaszó Beáta [cikkei] - 2008-10-20
A közösségbe kerülő gyerekek egy része szinte folyamatosan beteg. Még meg sem gyógyult teljesen a hurutos betegségből, már ismét náthás, köhög, hasmenése van. A szülőkben ilyenkor felmerül, nincs-e valamilyen immunhiánya a gyermeknek.

Szinte alig találunk olyan bölcsődei vagy óvodai csoportot, ahol ne lenne néhány náthás, köhögő kisgyerek. Áltatában ennek nem a szülők hanyagsága az oka. Ahhoz ugyanis, hogy ezek az - egyébként nem súlyos - betegségek tökéletesen meggyógyuljanak, 1-2, sokszor 3 hét is szükséges. Azt pedig nem sok szülő tudja megtenni, hogy ennyi ideig otthon tartsa gyermekét.

Az esetek döntő többségében ilyenkor szerencsére nincs immunbetegség a háttérben. Jó tudni, hogy ha egy óvodás gyermeknek évente 8-12 alkalommal zajlik heveny, maradandó károsodást nem okozó, enyhe lefolyású, a szokásos terápiára jól gyógyuló fertőzése, az normálisnak mondható.

Az immunrendszer folyamatosan érik. Születéskor az újszülött vérében minimális mennyiségű immunglobulin található, ennek nagy része pedig az anyából származik, s az első élethetekben lebomlik. Ilyenkor normálisan is egy immunhiányos állapot jön létre. Az immunglobulinok termelése fokozatosan indul be a csecsemőben, s az iskoláskor táján már megközelíti, de csak a serdülőkorban éri el a felnőttkori értékeket.
Amikor laborvizsgálatok történnek, az immunglobulin-szintek csak akkor értékelhetők, ha a kor szerinti normálértékekhez viszonyítunk. Vannak laboratóriumok, ahol a felnőttkori normálértékek szerepelnek, s ilyenkor a nagy eltérések miatt óriási riadalom támad a családban. Pedig még a korcsoportos normálértékektől való eltérés sem mindig ad okot aggodalomra. Mint a gyermek fejlődése során minden területen, így az immunrendszer érésében is nagy egyéni különbségek vannak.

A szervezet védekezésében számos sejtféleség, többféle immunglobulin játszik szerepet. Az immunrendszer elváltozásai lehetnek veleszületettek és szerzettek is, s szerencsére ritkán fordulnak elő.
Ha felmerül immunbetegség gyanúja, szakorvosi kivizsgálás szükséges.



Mikor gondoljunk immunbetegségre?

  • ha a családban már előfordult súlyos immunbetegség,
  • ha az első kötelező védőoltások súlyos szövődményekkel járnak,
  • ha a betegségek szokatlanul súlyosak (agyhártya-, agyvelőgyulladás, csontvelőgyulladás, ismétlődő tüdőgyulladás, gennyes ízületi gyulladás, bőrgyulladások, véráramfertőzés, tályogok  jelentkeznek),
  • ha elhúzódó, súlyos hasmenés zajlik,
  • ha kiterjedt, súlyos gombás fertőzések alakulnak ki,
  • ha olyan kórokozó okoz fertőzést, mely általában nem okoz betegséget,
  • ha a betegségek kezelésre nem reagálnak, elhúzódóak vagy krónikussá válnak.

Mit tehetünk, hogy az egyébként egészséges gyermek minél kevesebbet legyen beteg?
A csecsemő 6 hónapos koráig csak anyatejet kapjon!
Ne sürgessük a közösségbe adást!
Mozogjon, sportoljon sokat a gyermek, lehetőleg friss levegőn!
Ne öltöztessük túl a gyermeket! A hálószobában ne legyen 20-22 °C-nál melegebb!
Táplálkozzon változatosan, fogyasszon sok vitamindús zöldséget, gyümölcsöt!

A gyermek immunrendszere fokozatosan érik. Megpróbálkozhatunk immunerősítő szerekkel (receptre kapható, kúra formájában alkalmazandó, a leggyakoribb fertőzések elleni védelmet erősíti), de csodaszerek sajnos nincsenek. Ha kizárhatók a súlyos immunbetegségek, biztosak lehetünk benne, hogy a gyermek a kezdeti nehézségek után ellenállóbbá válik, s iskolás korára sokkal ritkábban lesz beteg.

Dr. Kaszó Beáta

Dr. Kaszó Beáta
Allergológus és gyermek-tüdőgyógyász

Allergológus és klinikai immunológus
gyermektüdőgyógyász
csecsemő- és gyermekgyógyász


Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/992-21-51
Honlap: http://www.allergiadoktor.com/

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja