A Fővárosi Állat- és Növénykertben a napokban összesítették a vadállatmentés tavalyi számait. Eszerint 2023-ban összesen 130 faj 2368 egyede kapott második esélyt a városligeti intézmény vadállatmentő központjában. A mentett állatok több mint fele, 93 faj 1185 egyede madár volt. Az emlősöket 23 faj 965 egyede, a hüllőket és kétéltűeket pedig 14 faj 218 egyede képviselte.

A madarak közül a leggyakrabban bekerülő faj a széncinege volt, 197 egyeddel, de sok fekete rigó (147 egyed), házi rozsdafarkú (73 egyed), nagy fakopáncs (58 egyed), molnárfecske (49 egyed), sarlós fecske (44 egyed) és füsti fecske (40 egyed) is akadt a segítségre szoruló állatok között. A ragadozó madarak közül a vörös vércsék kerültek be legnagyobb számban (35 egyed), ám több egerészölyvvel (20 egyed) és karvallyal (15 egyed), sőt néhány kabasólyommal (3 egyed), rétisassal (3 egyed) és parlagi sassal (2 egyed) is dolguk akadt a vadállatmentő központ munkatársainak. Segítséget kapott 41 bagoly is, köztük 14 kuvik, 13 erdei fülesbagoly, 8 füleskuvik, 3 macskabagoly, 2 gyöngybagoly és 1 réti fülesbagoly. Fehér gólyából 28 egyedet mentettek.

A mentett emlősök legnagyobb része a múlt évben is sün volt: összesen 523 tüskéshátúról gondoskodtak. Segítséget kapott még 403 mentett denevér is 17 különböző fajból, valamint 25 vörös mókus, 11 nagy pele is.

A Budapesti Állatkert szakemberei a korábbi években is összesítették a vadállatmentés éves adatait. Ebből az látszik, hogy az 1980-as években, illetve az 1990-es évek első felében évente néhány tucat mentett állat került be az Állatkertbe. Az 1990-es évek második felében számuk egy-egy évben a százat is meghaladta, majd a 2000-es évek első felében évi háromszáz és ötszáz, ugyanazon évtized második felében pedig már jellemzően ötszáz és ezer közötti számú mentett állatot regisztráltak.

2010-ben haladta meg először a mentett állatok száma az ezret (1082 egyeddel), az azóta eltelt tizenhárom esztendőben pedig a vadállatmentés számai a következőképpen alakultak:

• 2011 – 106 faj 1548 egyede;
• 2012 – 108 faj 1780 egyede;
• 2013 – 105 faj 1246 egyede;
• 2014 – 114 faj 1617 egyede
• 2015 – 109 faj 1583 egyede;
• 2016 – 108 faj 2024 egyede;
• 2017 – 103 faj 1524 egyede;
• 2018 – 108 faj 1807 egyede;
• 2019 – 106 faj 2201 egyede;
• 2020 – 104 faj 1988 egyede;
• 2021 – 120 faj 2624 egyede;
• 2022 – 109 faj 2432 egyede;
• 2023 – 130 faj 2368 egyede.

Mindez azt jelenti, hogy csak az elmúlt tíz évben húszezernél is több mentett állaton segítettek a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei. Elmondható az is, hogy a legtöbb madarat, illetve legtöbb mentett állatot Magyarországon a Budapesti Állatkertben mentik, természetesen a partnerszervezetekkel szorosan együttműködve.

Jóllehet nem a 2023-as esztendőben volt a legmagasabb a mentett állatok éves száma (2021-ben és 2022-ben valamivel több volt), de a múlt év mégis kiemelkedő abból a szempontból, hogy a mentett állatok fajszáma most volt a legmagasabb, vagyis minden korábbi évnél több féle, több különböző fajhoz tartozó állatnak tudtak segíteni a városligeti intézmény elkötelezett munkatársai.

*    *    *

A vadállatmentés a Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe. Magyarországon élő, védett vagy fokozottan védett, tehát természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeivel foglalkoznak, akik valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Vannak közöttük például törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett énekesmadarak, elárvult kismókusok, telelésben megzavart denevérek, más hasonló állatok. A cél, hogy a sérült állatokat meggyógyítsák, a legyengülteket felerősítsék, az elárvultakat pedig felneveljék, hogy a sikeres rehabilitáció végén újra elengedhessék őket erre alkalmas természetes élőhelyeken.

A segítségre szoruló állatok többféle úton kerülnek be az Állatkert vadállatmentő központjába. Egy részüket jószándékú magánemberek hozzák be, más részük partnerszervezetektől, például a nemzeti parkoktól, vagy az idén 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével jut el az Állatkertbe. A sikeresen rehabilitált állatok szabadon engedésére is a nemzeti parkokkal, természetvédelmi szervekkel, az MME-vel, vagy éppen a Somogy Természetvédelmi Szervezettel együttműködésben kerül sor.

Az 1866-ban megnyílt Állatkertben már több mint száz évvel ezelőtt is előfordult, hogy egy-egy segítségre szoruló, a természetből bekerült állatról gondoskodtak. A mai értelemben vett vadállatmentés, ezen belül is elsősorban a madármentés kezdetei azonban az 1980-as évekre vezethetők vissza, amikor a Madárház akkori főápolója, Becsei Anna felvállalta ezt a tevékenységet. Ahogy nőtt a bekerülő mentett állatok száma, az Állatkert egy vadállatmentő csapatot, illetve külön mentőközpontot hozott létre a vadállatmentő tevékenység ellátására, a költségek fedezésére pedig életre hívták a Magyar Madármentők Alapítványt. A jelenleg is működő vadállatmentő központ mai formájában 2018-ban nyílt meg, olyan létesítményként, ahová a nagyközönség is bemehet, és a látogatók maguk is láthatják a vadállatmentés folyamatát.

Fotók: Bagosi Zoltán

betöltés...