Milyen pozitív hatásai vannak a lovaglásnak a gyerekek fejlődésére? 

Én nem annyira a gyerekekhez, mint inkább a lovakhoz értek. Ha a terápiás hatásokat - amikről talán lovasterapeuták tudnak nyilatkozni - nem feszegetjük most, akkor a józan ész alapján a gyerek legalább a lovas edzések ideje alatt a természetben van, állatok közt, jó levegőn mozog, olyat csinál amit szeret, akkor az a gyereket fejleszti. Az a fontos, hogy ne a szülő nyomására menjen, hanem a maga örömére. 

Hány éves kortól érdemes lovagolni a gyerekeknek? Hogyan kezdjenek bele? 

A régi hiedelmek szerint a túl kicsi gyereknek még nem való a lovaglás. Én azt látom azonban, hogy már amikor a gyerek ülni tud, tud örülni a lovon ülésnek, a lovas mozgásnak. Nyilván akkor még nem beszélünk "lovas edzésről" csak pacigolásról, ami remek móka és időtöltés, ha a család hozzáfér. Ha a gyerek akarja, tegyük fel őt a vásárban a körbe-körbe járó lóra, vagy ha olyan helyen járunk, mutassuk meg neki a lovat, és ha akar, ültessük fel. 

A nagyobb óvodások már kiválóan teljesítenek a lovas táborokban, és akit megcsap a sörény szele, az soha nem is hagyja abba. Fontos beszélni arról - ami már az én szakterületem , hogy a ló "veszélyes üzem" is lehet. A lovacskás, pónis mesék romantikája, amit a gyerekek - főleg a kislányok - látnak, távol van egymástól. A ló magas, a ló gyors, és a ló egy élőlény, ami nem találja ki a gondolatodat, mint a mesebeli táltos. A lóval bánás több egy sportnál, ez egy életforma, amit ugyanúgy tanulni kell, mint bármely más sportot, csak itt nem eszközöd, hanem társad van. A kislányok a maguk kis rózsaszín és babakék kobakjaikkal és színpompás sörénygumiikkal könnyedén ellepnek egy lovardát, de figyelnünk kell, hogy jó edzőhöz kerüljenek, akik a kislányos, romantikus lelkesedést tovább tudják építeni a sport és az állatok szeretetévé. 

Amit nem lehet elégszer elmondani: saját lovat már akkor kapjanak a gyerekek, amikor tudnak annyit a lóról, hogy az a lovacska nem nő majd a fejükre (kivétel, ha a szülő tud a lóval és a gyerekkel is egyszerre foglalkozni). Egy 13-14 éves, figyelmes gyerek képes lehet már a saját lovával önállóan dolgozni, megfelelő irányítás mellett. 

Hogyan alakíthat ki jó kapcsolatot a ló és lovasa? 

Röviden: Erről fog szólni a tréningem 2023.03.04-én a Lurdy házban (www.horsestairs.hu). De viccet félretéve. Az iskolalovak többsége egyfajta "biológiai automataként" működik. Egyik kislány olyan számukra, mint a másik, akit a hátukra vesznek. Fejből tudják az edzést menetét, és sokszor már előbb megállnak, mint az edző kimondja, mert ismerik a menetrendet, a gesztusokat. Ezekkel a lovakkal nem nagyon tud a gyerek jó kapcsolatba kerülni. Megy minden rutinból.

Ha nem értenek hozzá helyben, vagy a szülő a régi beidegződései szerint működik, a lovat elkezdik falatokkal tömni, hogy egyáltalán kapcsolatba lépjenek egymással. A ló viszont nem kutya, akinek a dicséret, a jutalom az étel. A kutya ragadozó, ő ha utoléri az ételt, akkor kielégülést nyer. A ló elől viszont soha nem fut el a fű... A lovak hierarchiája más, a ló a ménesében attól kap élelmet, aki a rangsorban alatta van (ezért van ennyi követelődző, bökdöső ló a lovardákban!). Ezért a lovak előtt a gyereknek, aki nem elég, hogy kicsi, még eteti is őket, kevés tekintélye lesz. Iskolalóval tehát nem könnyű kapcsolatot építeni.

Ezzel együtt a lovastudás megszerzésének velejárója, hogy iskolalovon tanulunk. A jó edző azért fontos, hogy elmondja a ló mozgásából, jelzéseiből és viselkedéséből adódó sajátosságokat. Az alapokat az iskolalóval tanulja a legtöbb gyerek, de a valódi lovas kapcsolat a saját, vagy a feles tartású lovával lesz majd. 

A lovas mesék és a valóság

Kislányok sokasága akar azért lovagolni, mert látta a mesében. Komoly marketingje és ipara van ezeknek a mesefiguráknak - amikor kicsi voltam, nekem is farmom volt a babaszoba helyett, és ha nem volt 100 lovacskám és pónifigurám, akkor egy sem. Ez nagyon jó dolog, ha a szülők a gyerek igényeit figyelembe véve viszik ki őt lovacskázni. Ha a gyereknek van lehetősége először csak megfigyelni, aztán ha akar, felülni és élvezni, hogy vezetik őt.

Aztán, ha már ügyesebb és akarja, akkor megismerkedhet a jármódokkal; a járással, az ügetéssel, a vágtával. Később eljárhat lovas edzésekre, tanulhat a lovaglásról, a lovakról, a saját szakágáról, és még sokkal később akár saját lova is lehet. Lehet belőle versenyző vagy hobby lovas, a lényeg, hogy a természettel és az állatokkal harmóniára törekvő emberré váljon. 
Lovasnak lenni mindig is nagyobb önismeretet igényel, mint akármelyik másik sport. Itt két önálló akarat, két különálló, mégis azonos cél felé haladó lény dolgozik együtt, ember és állat. 

Hogyan közelítsünk egy lóhoz?

Ha nincs ott a gazdája, nézzük távolról. Ugyanis nem garantált, hogy a ló nem harap, vagy nem talál bennünket valamiért furcsa szagúnak, és nem lép fel támadólag. Ha a gazdája ott van, akkor megkérdezhetjük, hogy meg szabad-e simogatni a lovat, és hogy hol szereti, ha simogatják. 

Fontos, hogy idegen lovat a gazdája engedélye nélkül soha nem szabad etetni. Nem ismerjük, hogy van-e valamilyen betegsége, milyen arányban kaphat a szénától eltérő takarmányt. Egyszer egy helyen megtörtént, hogy puszta tudatlanságból egy család virslis táskát adott a lónak. Szerencse volt, hogy éppen meglátták az eseményt és figyelni tudták az eset következményeit. Egy rosszul megválasztott étel, ami a lónak súlyos kólikát okozva akár az életébe is kerülhet, egyáltalán nem játék. 
Soha ne próbáljuk a gyereket feltenni idegen lóra, ha a ló gazdája nincs ott, nem kaptunk engedélyt. Eszement ötletnek tűnik, mégis van, aki megpróbálta, kockáztatva a gyerek testi épségét. 

Rengeteg tiniregény és film szól - mindenféle lovas alaptudást nélkülözve - arról, hogy a ló és a lovas valami misztikus kapcsolatban vannak egymással, és a korábban még vad ló egyetlen embert (a soha addig nem is látott főhőst) megtűr a hátán, szőrén, éjjel... Nyilvánvaló, hogy ez mese és a képzelet műve, mégis fiatal, 11-14 éves lányok képesek hinni benne, hogy a tanulás megspórolható, és ők már mindent tudnak 10 romantikus lányregény után. Ez egyértelműen veszélyes lehet, viszont ha tényleg szeretnének lovagolni, a szeretet ereje csodákra képes, és ha hajlandók tanulni, akkor nagyszerű lovas válhat belőlük. 

Lovak és karakterek 

A lovunkat akkor tudjuk megismerni igazán, ha egyrészt elegendő időt tudunk tölteni vele, másrészt akkor, hogyha hajlandók vagyunk tanulni arról, hogy is működik a ló. A lovak is és a lovasaik is egyéniségek. Gondosan oda kell figyelnünk, hogy a lehető legjobban értsük egymást. A lovakra adaptált enneagram karakterrendszert én dolgoztam ki, az emberi oldalának azonban könyvtárnyi szakirodalma van. Érdemes lovasként a többi lovast, a lovakat és magunkat is ebben a keretrendszerben megfigyelni, és sokkal jobban meg tudjuk majd érteni egymást is, magunkat is, na meg persze a ló gondolkodását is. 

Egy lovas, aki érti és ismeri ezt a rendszert, sokkal siekresebb sportoló, sikeresebb lovas, terapeudta, coach, vagy egyszerűen hobby lovas lehet, és ami szerintem mindennél fontosabb: boldog lovas ember. 

Ray Hunt mondása: "Higgy a lovadban, hogy a lovad hihessen benned!"

Az enneagram rendszere pedig a hitet transzponálja át magabiztos tudássá. Aki meg szeretne ismerkedni vele, annak érdemes követnie az oldalamat >>