A ló és az ember kapcsolata
Singola Edit [cikkei] - 2008-06-10
A ló ősidők óta az ember társa, teherbírását és sokoldalú munkavégzését szinte minden korban és kultúrában kihasználták. A lovat erején kívül az emberhez kötötte ragaszkodása, hűsége
Ez a jól megtermett állat olyan érzéseket, hatásokat képes kiváltani belőlünk, mint amilyeneket nem is remélnénk. Aki ült már lovon, az tudja, miről van szó, aki még nem próbálkozott lovaglással, annak csak javasolni tudom, mert nem ajánlatos kimaradnia ebből az élményből: „Ha valaki egyszer felül a lóra, és ha szereti a lovat, beleszerelmesedik és nem valószínű, hogy utána el fogja hagyni a lovaglást.” /Mészáros Zsolt/.
Sokféle lovassport létezik hazánkban is - elvégre lovas nemzet vagyunk-, amelyeket kipróbálhatunk vagy nézőként élvezhetünk, például lovasakrobatika, tereplovaglás, díjugratás, díjlovaglás, military (lovastusa), lovaspóló, lóverseny. 
A lóval való kontaktus azért különleges, mert az állat egyszerűen megszeretteti magát, már azzal, hogy felenged a hátára, kötődést vált ki belőlünk, aminek kölcsönös ragaszkodás lesz a vége. Maga az érintés, a hátas testének melege, ahogy érezzük az izmok erejét és mozgását, a közös erőfeszítést, az együttes izzadást, a mozgás örömét, nemcsak a testre gyakorol kellemes hatást, hanem a lélekre is, sőt azt mondhatjuk, a szellemre hasonlóképpen, mert a lovaglás egyúttal összpontosítást is igényel.
A ló és az ember találkozásának mindezen pozitív hatására már az ókori görögök is felfigyeltek. A görög hippo = ló szóból ered a mai hippoterápia elnevezés, ami lovasterápiát, lóterápiát jelent. Mivel a pacik mind az egészséges, mind pedig a sérült emberekből egyaránt kedvező reakciót váltanak ki, gyógyításra, rehabilitációra, betegségek megelőzősére ugyancsak használják őket.
A hippoterápia Svájcból eredeztethető, hazánkban 1992 óta foglalkoznak vele. Lényege, hogy a lovagoltatás gyógytornász segítségével történik, aki a lovat futószáron vezeti, a lovon ülővel pedig gyakorlatokat, játékokat végeztet. Eredményesnek bizonyul a lóterápia többek között mozgáskorlátozottak, ortopédiai betegségben szenvedők, neurológiai betegek, értelmi fogyatékkal élők állapotának javításában. A lovaglás és a lovasterápia között van némi különbség, az előbbinél mi hatunk a ló mozgására, tulajdonképpen a nyeregben ülő irányítja, míg az utóbbinál a ló mozgása hat a lovasra. A ló egy perc alatt körülbelül százat lép, tehát ennyi impulzus éri a rajta ülőt, emellett lovon ülve passzívan úgy mozog az ember, mint járáskor, tehát ez a mozgás lenyomatot hoz létre, és a mozgásukban korlátozottaknál ez a nem tudatosan rögzített emlék a járás során jótékonyan jelenhet meg.
Tehát mindenkinek csak ajánlani tudom a lovaglást. Természetesen oda kell figyelni a jó védőfelszerelések viselésére, meg kell ismerkedni a lóval, érdemes az alapokat szakembertől elsajátítani, és mint minden sportban megfelelő körültekintéssel, 
összpontosítással a balesetek is elkerülhetőek. A lovaglás során sok új élményt szerezhetünk, új ismereteket sajátíthatunk el a lóról, az állatokról, a sportról, azonfelül, hogy hasznosan és kellemesen tölthetjük el a szabadidőnket, még baráti körünket is növelhetjük. A lovaglás a szabadság érzését jelentheti, egy olyan élményt, amikor a rohanó hétköznapokból kiléphetünk, eggyé válhatunk a természettel, a lovakkal, ahol nem számít, hogy összepiszkoljuk a ruhánkat, és hogy kócos a hajunk, sőt még egy idő után az istálló szagát sem vetjük meg.
összpontosítással a balesetek is elkerülhetőek. A lovaglás során sok új élményt szerezhetünk, új ismereteket sajátíthatunk el a lóról, az állatokról, a sportról, azonfelül, hogy hasznosan és kellemesen tölthetjük el a szabadidőnket, még baráti körünket is növelhetjük. A lovaglás a szabadság érzését jelentheti, egy olyan élményt, amikor a rohanó hétköznapokból kiléphetünk, eggyé válhatunk a természettel, a lovakkal, ahol nem számít, hogy összepiszkoljuk a ruhánkat, és hogy kócos a hajunk, sőt még egy idő után az istálló szagát sem vetjük meg. A lovaglás a kellemes fáradtságon kívül mindenképp jó kedélyt, pozitív életérzést hoz létre, önbizalmat, kitartást ad és növeli akaraterőnket.
Előző hír
Kiscica repül a fűbe
Következő hír
Előzzük meg állataink hőgutáját!
LEGOLVASOTTABB
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?
Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.
.jpg){kind=small}
betöltés...