A ló és az ember kapcsolata
Singola Edit [cikkei] - 2008-06-10
A ló ősidők óta az ember társa, teherbírását és sokoldalú munkavégzését szinte minden korban és kultúrában kihasználták. A lovat erején kívül az emberhez kötötte ragaszkodása, hűsége
Ez a jól megtermett állat olyan érzéseket, hatásokat képes kiváltani belőlünk, mint amilyeneket nem is remélnénk. Aki ült már lovon, az tudja, miről van szó, aki még nem próbálkozott lovaglással, annak csak javasolni tudom, mert nem ajánlatos kimaradnia ebből az élményből: „Ha valaki egyszer felül a lóra, és ha szereti a lovat, beleszerelmesedik és nem valószínű, hogy utána el fogja hagyni a lovaglást.” /Mészáros Zsolt/.
Sokféle lovassport létezik hazánkban is - elvégre lovas nemzet vagyunk-, amelyeket kipróbálhatunk vagy nézőként élvezhetünk, például lovasakrobatika, tereplovaglás, díjugratás, díjlovaglás, military (lovastusa), lovaspóló, lóverseny. 
A lóval való kontaktus azért különleges, mert az állat egyszerűen megszeretteti magát, már azzal, hogy felenged a hátára, kötődést vált ki belőlünk, aminek kölcsönös ragaszkodás lesz a vége. Maga az érintés, a hátas testének melege, ahogy érezzük az izmok erejét és mozgását, a közös erőfeszítést, az együttes izzadást, a mozgás örömét, nemcsak a testre gyakorol kellemes hatást, hanem a lélekre is, sőt azt mondhatjuk, a szellemre hasonlóképpen, mert a lovaglás egyúttal összpontosítást is igényel.
A ló és az ember találkozásának mindezen pozitív hatására már az ókori görögök is felfigyeltek. A görög hippo = ló szóból ered a mai hippoterápia elnevezés, ami lovasterápiát, lóterápiát jelent. Mivel a pacik mind az egészséges, mind pedig a sérült emberekből egyaránt kedvező reakciót váltanak ki, gyógyításra, rehabilitációra, betegségek megelőzősére ugyancsak használják őket.
A hippoterápia Svájcból eredeztethető, hazánkban 1992 óta foglalkoznak vele. Lényege, hogy a lovagoltatás gyógytornász segítségével történik, aki a lovat futószáron vezeti, a lovon ülővel pedig gyakorlatokat, játékokat végeztet. Eredményesnek bizonyul a lóterápia többek között mozgáskorlátozottak, ortopédiai betegségben szenvedők, neurológiai betegek, értelmi fogyatékkal élők állapotának javításában. A lovaglás és a lovasterápia között van némi különbség, az előbbinél mi hatunk a ló mozgására, tulajdonképpen a nyeregben ülő irányítja, míg az utóbbinál a ló mozgása hat a lovasra. A ló egy perc alatt körülbelül százat lép, tehát ennyi impulzus éri a rajta ülőt, emellett lovon ülve passzívan úgy mozog az ember, mint járáskor, tehát ez a mozgás lenyomatot hoz létre, és a mozgásukban korlátozottaknál ez a nem tudatosan rögzített emlék a járás során jótékonyan jelenhet meg.
Tehát mindenkinek csak ajánlani tudom a lovaglást. Természetesen oda kell figyelni a jó védőfelszerelések viselésére, meg kell ismerkedni a lóval, érdemes az alapokat szakembertől elsajátítani, és mint minden sportban megfelelő körültekintéssel, 
összpontosítással a balesetek is elkerülhetőek. A lovaglás során sok új élményt szerezhetünk, új ismereteket sajátíthatunk el a lóról, az állatokról, a sportról, azonfelül, hogy hasznosan és kellemesen tölthetjük el a szabadidőnket, még baráti körünket is növelhetjük. A lovaglás a szabadság érzését jelentheti, egy olyan élményt, amikor a rohanó hétköznapokból kiléphetünk, eggyé válhatunk a természettel, a lovakkal, ahol nem számít, hogy összepiszkoljuk a ruhánkat, és hogy kócos a hajunk, sőt még egy idő után az istálló szagát sem vetjük meg.
összpontosítással a balesetek is elkerülhetőek. A lovaglás során sok új élményt szerezhetünk, új ismereteket sajátíthatunk el a lóról, az állatokról, a sportról, azonfelül, hogy hasznosan és kellemesen tölthetjük el a szabadidőnket, még baráti körünket is növelhetjük. A lovaglás a szabadság érzését jelentheti, egy olyan élményt, amikor a rohanó hétköznapokból kiléphetünk, eggyé válhatunk a természettel, a lovakkal, ahol nem számít, hogy összepiszkoljuk a ruhánkat, és hogy kócos a hajunk, sőt még egy idő után az istálló szagát sem vetjük meg. A lovaglás a kellemes fáradtságon kívül mindenképp jó kedélyt, pozitív életérzést hoz létre, önbizalmat, kitartást ad és növeli akaraterőnket.
.jpg)
Előző hír
Kiscica repül a fűbe
Következő hír
Előzzük meg állataink hőgutáját!
LEGOLVASOTTABB
A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer
A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?
Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban
Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.
Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben
Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.
Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik
Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.
Nyilatkozott Matyi családja: valószínűleg ő zuhant a Dunába a Lánchídról
Újabb információkat közöltek a szombat hajnalban eltűnt 18 éves fiúról.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: