SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

A ló és az ember kapcsolata

Singola Edit [cikkei] - 2008-06-10
A ló ősidők óta az ember társa, teherbírását és sokoldalú munkavégzését szinte minden korban és kultúrában kihasználták. A lovat erején kívül az emberhez kötötte ragaszkodása, hűsége
 
  Ez a jól megtermett állat olyan érzéseket, hatásokat képes kiváltani belőlünk, mint amilyeneket nem is remélnénk. Aki ült már lovon, az tudja, miről van szó, aki még nem próbálkozott lovaglással, annak csak javasolni tudom, mert nem ajánlatos kimaradnia ebből az élményből: „Ha valaki egyszer felül a lóra, és ha szereti a lovat, beleszerelmesedik és nem valószínű, hogy utána el fogja hagyni a lovaglást.” /Mészáros Zsolt/.

   Sokféle lovassport létezik hazánkban is - elvégre lovas nemzet vagyunk-, amelyeket kipróbálhatunk vagy nézőként élvezhetünk, például lovasakrobatika, tereplovaglás, díjugratás, díjlovaglás, military (lovastusa), lovaspóló, lóverseny.

A lóval való kontaktus azért különleges, mert az állat egyszerűen megszeretteti magát, már azzal, hogy felenged a hátára, kötődést vált ki belőlünk, aminek kölcsönös ragaszkodás lesz a vége. Maga az érintés, a hátas testének melege, ahogy érezzük az izmok erejét és mozgását, a közös erőfeszítést, az együttes izzadást, a mozgás örömét, nemcsak a testre gyakorol kellemes hatást, hanem a lélekre is, sőt azt mondhatjuk, a szellemre hasonlóképpen, mert a lovaglás egyúttal összpontosítást is igényel.

 A ló és az ember találkozásának mindezen pozitív hatására már az ókori görögök is felfigyeltek. A görög hippo = ló szóból ered a mai hippoterápia elnevezés, ami lovasterápiát, lóterápiát jelent. Mivel a pacik mind az egészséges, mind pedig a sérült emberekből egyaránt kedvező reakciót váltanak ki, gyógyításra, rehabilitációra, betegségek megelőzősére ugyancsak használják őket.

 A hippoterápia Svájcból eredeztethető, hazánkban 1992 óta foglalkoznak vele. Lényege, hogy a lovagoltatás gyógytornász segítségével történik, aki a lovat futószáron vezeti, a lovon ülővel pedig gyakorlatokat, játékokat végeztet. Eredményesnek bizonyul a lóterápia többek között mozgáskorlátozottak, ortopédiai betegségben szenvedők, neurológiai betegek, értelmi fogyatékkal élők állapotának javításában.


A lovaglás és a lovasterápia között van némi különbség, az előbbinél mi hatunk a ló mozgására, tulajdonképpen a nyeregben ülő irányítja, míg az utóbbinál a ló mozgása hat a lovasra. A ló egy perc alatt körülbelül százat lép, tehát ennyi impulzus éri a rajta ülőt, emellett lovon ülve passzívan úgy mozog az ember, mint járáskor, tehát ez a mozgás lenyomatot hoz létre, és a mozgásukban korlátozottaknál ez a nem tudatosan rögzített emlék a járás során jótékonyan jelenhet meg.

Tehát mindenkinek csak ajánlani tudom a lovaglást. Természetesen oda kell figyelni a jó védőfelszerelések viselésére, meg kell ismerkedni a lóval, érdemes az alapokat szakembertől elsajátítani, és mint minden sportban megfelelő körültekintéssel,  összpontosítással a balesetek is elkerülhetőek. A lovaglás során sok új élményt szerezhetünk, új ismereteket sajátíthatunk el a lóról, az állatokról, a sportról, azonfelül, hogy hasznosan és kellemesen tölthetjük el a szabadidőnket, még baráti körünket is növelhetjük.  A lovaglás a szabadság érzését jelentheti, egy olyan élményt, amikor a rohanó hétköznapokból kiléphetünk, eggyé válhatunk a természettel, a lovakkal, ahol nem számít, hogy összepiszkoljuk a ruhánkat, és hogy kócos a hajunk, sőt még egy idő után az istálló szagát sem vetjük meg.

  A lovaglás a kellemes fáradtságon kívül mindenképp jó kedélyt, pozitív életérzést hoz létre, önbizalmat, kitartást ad és növeli akaraterőnket.
betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed

A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között

A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.

„Csak pár évre maradok otthon” - sok anya csak 15 év múlva jön rá, mit veszített el

Sok negyvenes anya ma azzal szembesül, hogy éveken át otthon tartotta a családot, nevelte a gyerekeket, intézte a láthatatlan feladatokat, most pedig, amikor visszatérne a munka világába, úgy érzi: a "csak pár év szünet" valójában egész karriereket sodort félre.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja