A gazdi számára ez a viselkedés nem meglepő, hiszen a kutyák néha rossz fát tesznek a tűzre. Egy idő után azonban rendkívül zavaró lehet, ha állandóan az ellopott papucsot kell felkutatni, vagy éppen a századik új terítő darabjait kell eltakarítani kedvencünk után. A problémák listájának élén az ásás áll. Rengeteg kutyafaj kapar hatalmas lyukakat, amerre csak jár, s eddig még senkinek sem sikerült kitalálnia olyan megoldást, mellyel a rossz szokás megszűntethető lenne.

Faji eredetű szokások

Az ásás egyes fajoknál öröklött tulajdonság. Az északi kutyák, ha melegebb éghajlatra kerülnek (ld. Husky a 30 fokos hőségben) azért ásnak gödröt, hogy a hűvös földben valamelyest csökkentsék testhőmérsékletüket. Ez esetben segíthet elkerülni ezt a rossz szokást, ha a kutyának egy olyan elszigetelt helyet készítünk, ahol elbújhat a meleg elől.

Más fajok azért ásnak gödröt, mert évszázadok során megszokták, hogy csak így juthatnak élelemhez (nyulakhoz, kisebb rágcsálókhoz). Ezt a rossz szokást már nehezebb kiiktatni, hiszen a kutya ösztöneit követi. Valószínűleg, ha gazdája jól táplálja, akkor egy idő után részben, vagy teljes egészében elhagyja ezt a szokást.

A család négylábújának viselkedésén nem lehet javítani, vagy változtatni drasztikus megoldásokkal. A büntetés, a kiabálás nem jelent megoldást. Ha a lakásban szétszed egy ruhát és ezért kitiltjuk, valószínűleg az udvaron is ugyanezt fogja tenni valami mással, amit ott talál. A legfontosabb, hogy kiderítsük a viselkedés okát, ezt követően már könnyebben változtathatunk rajta.

Felvett szokások

Az ásás, a hatalmas gödrök kaparása egyfajta „pszichológiai jelenség” is lehet. Ha a kutya mozgékony fajta (tehát nem apró szobakutya, hanem pl. egy agár, vagy vadászkutya), játék hiányában más elfoglaltságot keres gazdája távollétében. Ha a lakásban marad egyedül, ellopja gazdija papucsát, vagy megrongál egy-két bútort, ha a kertben, akkor jobb híján gödröt kapar. Olykor az is előfordulhat, hogy csak néha, kíváncsiságból ás gödröt egy kutya, vagy éppen egy szagot próbál követni.

A kutyák rendkívül társas lények. Ha nincs másik eb a közelben, aki segíteni elütni az időt, más elfoglaltságot keresnek. És ez a „más” elfoglaltság általában fejtörést okoz a gazdinak. A kutya mindent megtesz azért, hogy odafigyeljenek rá, s hogy méretéhez és mozgásigényéhez képest apró életterületén kielégíthesse mozgás- és játékigényét. Legyen szó ásásról, a bútorok vagy ruhák megrongálásáról; a kutya mindezt azért teszi, mert nem kap elég figyelmet.

A kutya viselkedésének formálása

Mindenképpen a gazdinak kell gondoskodnia arról, hogy négylábú kedvence figyelmét lekösse. A legcélszerűbb már kölyökkortól rászoktatni egyfajta rutinra. Reggel megkapja napi ételadagja egyik felét, friss vizet, s megszokja, hogy a gazdi ezután dolgozni megy. Délután, vagy este érdemes mindig ugyanabban az időpontban sétálni vinni, vagy játszani vele. A kutya így hamar megszokja, mikor jön el a játék ideje, s ahelyett, hogy rongálással töltené a napot, örömmel várja azt a néhány órát, amit majd gazdájával tölthet.