A testvérféltékenység elég gyakori, főleg a második gyermek megszületésénél. Nehéz egy kisgyermeknek elmagyarázni, miért is kell többet foglalkozni testvérével. Persze sokan szeretettel fogadják a kis testvért, örömmel várják hazaérkezését, mégis fontos, hogy megértse a gyermek, ettől nem szeretik őt kevésbé. Ez a féltékenység, az új helyzethez való nehéz alkalmazkodás teljes természetes mindaddig, amíg nem árt ezzel a családnak.

Gyakran megfigyelhető, hogy a nagyobb testvér nyíltan ellenségessé válik a kisebbel szemben. Ez legtöbbször a szülők oda nem figyelésének köszönhető. Ha a kisbaba sokkal több szeretetet és odafigyelést kap, akkor okkal alakul ki a féltékenység. Egy kis törődéssel, ésszerű magyarázattal kiküszöbölhető. Ha elmagyarázzuk a gyermeknek, hogy testvére nem tud magára vigyázni, védtelen, és csak a szülőkre támaszkodhat, a nagyobb gyermek könnyebben megérti, miért is kap kevesebb figyelmet.

Ennek hiányában előfordulhat, hogy a gyermek "visszafejlődik", kisbabaként próbál viselkedni, vagy rossz fát tesz a tűzre, hogy szülei rá figyeljenek. A gyermeket nem szabad meggátolni a féltékenység kimutatásában, mert a folyamatos szidalmazás, a kiabálás nem szerethetővé, hanem még utálatosabbá teszi a kis jövevényt, aki miatt a szülők ilyen csúnyán bánnak vele.

Ne próbáljuk meg rákényszeríteni arra, hogy egyformába ruhákban járjanak, egy baráti körük legyen. Hagyjuk, hogy saját igényeiknek megfelelően éljenek. Pszichológusok szerint kevésbé fordul elő féltékenység, ha a gyermekek között nagyon kevés, vagy négy évnél több a korkülönbség. De a testvérek közötti kapcsolat milyensége függhet az öröklött természettől. Akár a gyermek neme is befolyásolhatja a féltékenységet, ha lánygyermek után várva-várt fiú érkezik, a szülők még nagyobb örömmel fogadják, mely kiválthatja a kisgyermek ellenszenvét.

Sokat segíthet a szülők jó kapcsolata, és az, ahogyan gyermeküket felkészítik az új helyzetre. Fontos, hogy a nagyobb gyermeket se "adjuk le" a nagymamánál, ne gondolja azt, hogy útban van. Próbáljuk már a várandósság alatt elmagyarázni neki, milyen egy kis testvér, mennyi munka lesz vele, s mennyire oda kell figyelni rá. Ha megérti, s kiveheti részét a feladatokból (odaviheti a pelenkát, énekelhet a kisbabának, stb.) akkor kevésbé érdekli hogy rá kevesebb idő jut, hiszen anyukáját utánozva ő is vigyázhat a babára.