A kutatók azt állapították meg, hogy mielőtt a csecsemő kimondja az első szót, már megtanulta a nyelv szabályait és tudja, hogyan kell használni a kommunikációban. 
 

Mikor tanul meg beszélni a gyermek?
 

A gyermekek az első két év alatt sajátítják el a beszéd képességét. A fejlődés tempója egyénenként különböző lehet, ezért nem kell aggódni, ha a gyermek beszédfejlődése kissé eltér az ismertetett szakaszoktól. A csecsemő nyelvét, ajkait, szájpadlását és minden megjelenő fogát felhasználja a hangkeltésre. Az első két hónapban az  „A, O, E” hangokat hallatja.

A következő hónapokban gőgicsél, a hangokból hamarosan szavak lesznek, (az első „mama”, „baba” szavak már 5-6 hónapos korban elhangzanak, - bár ekkor még a pici nem köti őket jelentésükhöz). Ettől kezdve minden szót megjegyez a gyermek, amit édesanyjától és egyáltalán a környezetétől hall. Az első és második életév között tanulja meg a két-három szavas mondatok alkotását – jóllehet, ezek gyakran csak szótagokból állnak.
 

Hogyan alakul ki a beszéd?

 
A beszéd összekapcsolódik a hallással. A gyermek hallgatja, hogyan beszélnek a többiek, megfigyeli, hogyan csengenek a szavak, hogyan képezzük a mondatokat. Tudományos megfigyelések szerint a magzat már az anyaméhben kezd ismerkedni a nyelvvel. Ahogyan megszokja anyja szívének dobogását, ugyanúgy megtanulja megkülönböztetni hangját másokétól. Már röviddel a születés után megkülönbözteti az anyja hangját a többiekétől.
Az első hangot a csecsemő természetesen születésekor hallatja. Ekkor kétségbeesetten felsír, mert kikerül édesanyja hasából, ahol melegben, kényelemben élt, mindent kérés nélkül is megkapott. Egyszerre egy számára kellemetlen világban találja magát. Ettől kezdve minden hang, amit kiad, hozzátartozik beszédének fejlődéséhez.


1-3 hónap
A kommunikáció első jele az átható sírás. Azt jelenti, éhes vagyok! Kéthónapos kortól „árnyaltabb” lesz a sírás, jelentései lehetnek: „vegyél fel”, „cseréld ki a pelenkát”.
Az örömöt jóleső nyögdécselés jelzi. Kéthónapos kor körül már hallhatjuk a jellegzetes gőgicsélést. Egyes magánhangzókat, mint A, O, E, ki tud ejteni. 
Az idő előrehaladtával a gyermek elkezd kísérletezni  hangképző szerveivel, gurgulázik, nyelvével csettint, torokhangokat ad, sóhajt, stb.


4-6 hónap
Egy négyhónapos baba már különbséget tud tenni a „ma”  és „na” szótagok között.
Ez a jellegzetes gagyogás időszaka. Ekkor fogja megedzeni a beszédképzéshez szükséges izomzatot, melyben mellesleg a szoptatás is segíti. Próbálgatja egymás mellett „előállítani” a mássalhangzókat és a magánhangzókat. A következő hónapokban olyan lesz a baba „beszéde”, mintha egy véget nem érő monológot folytatna egy ismeretlen idegen nyelven. Az artikulációval játszik a pici, kísérletezik, a nyelve, fogai, szájpadlása, hangterjedelme segítségével igyekszik minél több vidám „hangeffektust” képezni. Most már jóízű kacagással is ki tudja fejezni örömét. Ebben a korban még érthetetlen halandzsát hallunk, függetlenül attól, hogy a babának angol, francia vagy japán az anyanyelve. Észrevehetően favorizálni fog egyes szótagokat, mint „ka”, „da”, „ba”, ismételgetni fogja ezeket, mert tetszenek neki és élvezi, ahogy ezek hangok a szájában keletkeznek.


6-9 hónap
A gőgicsélés most már hasonló lesz a beszédhez, mintha értenénk, hiszen a pici utánozza édesanyja szavait, hanghordozását. Ilyenkor már felolvashatunk neki meséket, ezzel is segítjük beszédfejlődését.
Egy-egy szótag már képviselhet egy szót is: bu =busz, na =nagymami, stb.
A 10. hónap körül a baba már képes hallgatni a nevére.


12-17 hónap
Már használni kezd egy-két szót és jelentésüket is ismeri. Egy szót használ az egész mondat helyett: ha inni kér, azt mondja, víz, az „anya gyere ide”, helyett annyit mond, hogy mama. Ekkor a szavak jelentése még tág, mindenféle lábbeli csak „cipő”, minden, ami gömbölyű az  „labda”. 
Sokkal több szót megért, mint amennyit kimond.  
A hangsúlyozást is még csak próbálgatja, miközben kérdez, felemeli a hangját. Mostanra már ráérez, milyen hasznos dolog a beszéd, és egyáltalán a kommunikáció, mert általa ki tudja fejezni szükségleteit, valamint végrehajt egyszerű utasításokat is, pl.: „hozd ide a babát!”


18-24 hónap
„Szótára” már mintegy 200 szót, - többnyire főnevet tartalmaz.
18-20 hónapos koruk között a gyermekek 10 vagy ennél több szót tanulnak meg naponta.
Most aztán nagyon figyeljünk oda, mit és hogyan mondunk a gyermek előtt, mert már egyszerű mondatokat is képez. Beszéde még hibás de ez természetes. Felcserél, kihagy hangokat, szótagokat, még nem, vagy hibásan ragoz, a „tied” helyett azt mondja, „tiem”. Kétéves kor körül már megjelennek a háromszavas mondatok is, és egyszerűbb dallamokat is elkezd énekelni a kisgyermek. Saját személyére vonatkozó közléseket is képes lesz megfogalmazni, elmondja, mit szeretne, mit nem, mit gondol, érez. A személyes névmásokat még nem tudja használni, maximum saját nevét mondja az „én” helyett. 
Ösztönösen is törekszik szókincse gyarapítására, a „mi ez?” kérdéssel. 


25-36 hónap
Küzd magával, hogy helyesen alkalmazza a szavakat, most már a személyes névmásokat is kezdi használni. 2-3 év között már legalább 300 szót ismer a gyermek. Egyszerű mondatokat is össze tud állítani, (alany, állítmány, tárgy). 
Hároméves korában már kb. 500 szót, ismer a kisgyermek. Már el lehet beszélgetni vele. Szóhasználatával és mondatalkotásával képes alkalmazkodni környezetéhez. Amikor játszótársaival kommunikál, egyszerűbben fogalmaz, ha a felnőttekkel, akkor választékosabban. Beszéde érthető, képes megmondani nevét és életkorát. A negyedik életév végére a nyelvtani szabályokat is hibátlanul fogja alkalmazni.   

   
Hogyan tovább?

Pár év elteltével már alig-alig fog emlékezni a család, hogyan is tanult meg beszélni a csemete. Érdeklődéssel fogjuk hallgatni a beszámolókat, mit játszottak az óvodában, mit csinált a többi gyerek, elmondja, mit gondol Hófehérke gonosz mostohájáról, és mindent közöl velünk, ami foglalkoztatja. A jól kommunikáló gyermek egy idő után érdeklődni fog az írás után is. Nem szabad tanítani, mert nem vagyunk kompetensek, ezt bízzuk az iskolára. 

A szülő feladata:

Semmi különös: egyszerűen csak beszéljünk hozzá minél többször. Kutatások alapján kimutatták, azoknak a gyermekeknek jóval magasabb az IQ-ja, akikhez szüleik különösen sokat beszéltek. Szókincsük lényegesen bővebb, mint azoké a gyerekeké, akik kevesebb verbális ingerben részesültek. Már a várandósság alatt is el lehet kezdeni a gyermek beszédértésének fejlesztését, miközben hangosan felolvasunk, énekelünk a magzatnak. Már a születés után is mindig beszéljünk a gyermekhez, amikor fürdetjük, pelenkázzuk, etetjük. Adjunk lehetőséget rá, hogy a baba visszajelezzen egy mosollyal, pillantással. Beszéljünk hozzá tovább és tapasztalhatjuk, ő is megpróbál válaszolni.
Aranyos a babák „beszéde” azonban igen fontos, hogy mi ne kövessük ezt, érthető szavakkal, világos mondatokban beszéljünk a csecsemőhöz. Nem kell kerülni a bonyolultabb, kevésbé ismert szavakat, különben nem gyarapodik a szókincs. 
Ugyanez vonatkozik az óvodás és iskolaérett gyermekre is, akinek beszédkészsége úgy fejlődik, ahogyan beszélünk vele.
A beszédfejlődést kitűnően serkenti a felolvasás. A baba élvezi a hangunkat, a kisgyermeknek már tetszik a tartalom is. Az iskolaérett gyermekek már aktívan be is kapcsolódnak a felolvasott történetbe.

Mi adhat okot az aggodalomra?

Azok a csecsemők, akiknek hallásproblémája van, a hatodik hónap után abbahagyják a gagyogást. Ha a baba nem igyekszik zajokat, hangokat előállítani, nem keresi a szemkontaktust, kérjük ki a gyermekorvos tanácsát.
Kisgyermekeknél gyakran előfordul, hogy néha dadognak, amikor izgatottan el szeretnének mesélni valamit, és hirtelen nem jut eszükbe egy-egy szó. Ha ötéves kor után is fennáll a dadogás, akkor forduljunk szakemberhez.
Feltétlenül várjuk meg, míg a gyermek önállóan fejez be egy mondatot, ne segítsünk neki ebben, mert elvesszük a kedvét a beszédtől. 
Míg egyes gyermekek már kilenchónaposan szavakat képeznek, mások várnak ezzel akár a 13, 14 hónapos korukig is. Amikor a gyermek elmúlt 15 hónapos és még egyetlen szót sem mond, vagy egyetlen érthető hangsora sincs, forduljunk gyermekorvoshoz.
Hároméves korban tapasztalható problémák:
Ha elhagy mássalhangzókat, vagy kicseréli némelyiket, esetleg a szótagokat, érdemes felkeresni a gyermekorvost vagy logopédust. Mivel a beszédfejlődés 4-5 éves korra zárul le, ötéves kor környékén javasolják az óvodák a beszédkorrekciót. 

Fotó: foter.com

betöltés...