Magatartászavarokat, viselkedésproblémákat és predeviáns viselkedésmódokat ugyanolyan értelmezésben használja szinte minden irodalom. Az ilyen tüneteket mutató gyerekek a nehezen kezelhető kategóriába sorolhatóak.

Magatartászavarok okai:
- egyesek szerint örökletes adottságok függvénye
- mások az agy biokémiai elváltozásait okolják, a hormonális egyensúly felbomlását tekintik meghatározónak
- pszichológiai tényezők: ha az egyénnek nem sikerül egy bizonyos krízist feldolgoznia, viselkedészavar jelentkezik, magatartása megreked az előző szinten
- környezeti hatások

A deviáns viselkedés oka leggyakrabban a biológiai, pszichikai és szociális tényezők sajátos, egyéni ötvözete.
A deviáns viselkedés a következő esetekben erős:
- Kényszerérett gyerekek: a környezet nem a gyerekekre szabott feltételeket ró ki, túl hamar kialakul a felnőtt viselkedés modellje, a személyiség azonban gyenge, a belső normák még nem léteznek, így a viselkedést a körülmények igazítják.
- Koraérett gyerekek: a gyerek kénytelen túl hamar megfelelni a nehézségeknek. Itt a gyerekkor lerövidül, de bizonyos szinten tudatosul, hogy miért, azaz kiért is kell lemondani és ezeknek a gyerekeknek a viselkedése nem is válik deviánssá.
- Éretlen gyerekek: ezt a kategóriát a család termeli ki (túlvédő, zárt). A gyerekkor elnyúlik, hogy majd hirtelen módon szakadjon meg, vagy soha le se záruljon.

Gyerekkori magatartászavarok általános jellemzői:
A gyermeki neurózis megnyilvánulási területei specifikusak és gyerekenként más és más magatartástünetekkel társulnak: szorongás, feszültség, szótlanság, visszahúzódás, vagy túl feszes testtartást, kényszermozgásokat okozhatnak. Más gyerekeknél túlzott mozgékonyság, agresszív kitörések, vagy a fantázia túlburjánzása lép fel. Fóbiák vagy szomatikus tünetek jelentkezhetnek.
A felsorolt tünetek látszólag nem zavarják a gyereket, nem szenved tőle, a környezet az, amely ezekre a viselkedésváltozásokra felfigyel.
A gyerek körül kialakul egy negatív háló amely fogva tartja és elmélyíti a problémáit. Kizárólag az egyénre összpontosítva lehetséges a jó eredmény megvalósítása.

Gyermekkori és serdülőkori magatartászavarok formái:

A. Pszichoszomatikus és neurotikus megnyilvánulások:

1. Alvászavarok (alvajárás, krónikus álmatlanság, visszatérő rémálmok.)

2. A kiválasztás zavarai
3. Ritmikus, motoros rendellenességek, kényszermozgások (önringatás, ujjszopás, körömrágás, hajtépés, túl feszesség)
4. Szomatizáló tünetek (asztma, gyomorfájás, fejfájás, szédülés...stb.)

B. Predeviáns és deviáns viselkedési módok:

1. Agresszivitás formái: csendes, passzív ellenállás, szófogadatlanság, érzelmi nyomás, verbális, testi agresszivitás
2. Agresszivitás iránya: tárgyak, állatok, gyermekek, gyengék, betegek, önagresszió, fantáziálás, hazugság, csavargás, bandákba verődés, lopás, visszahúzódás, drog- és alkoholfogyasztás

C. Érzelmi élet rendellenességei:

1. Érzelmi éretlenség, labilitás, gátoltság
2. Gyakori indulatkitörések, gátlástalanság
3. Szorongásosság
4. Fóbiák
5. Passzivitás, az érdeklődés hiánya (depressziós tünetek)

D. Teljesítményzavarok:

1. A kommunikáció zavarai: dadogás, alália
2. A figyelem zavarai
3. Az emlékezet zavarai


Kép: www.foter.com