Sokat gondolkodtam azon, vajon miért jutott oda a világ, ahol most tart. Persze, kevés a házasság, sok a válás, mindenki dobálja a partnereket. De vajon szeretet-e az, ha feltételeket szabunk a másiknak? Nem tudom, hogy vallás, családi háttér, vagy a környezet az, ami befolyásolja az embereket, de tény, hogy ma már mindenki elfut a problémák elől. Ma az „örökké szeretlek” sokszor csupán annyit jelent, „addig szeretlek, amíg az élet más területén nem akadályozol, s úgy viselkedsz ahogyan én szeretném”.

Mégis látni néhány csodát, olyan családokat, akik holtomiglan-holtodiglan kitartanak egymás mellett, s bármit megtesznek kapcsolatukért. Nem adják fel, főként akkor nem, ha tudják, hogy hibát követnének el. Hiszen egyetlen egy igazi, egyetlen nagy ő létezik mindenki számára. S ha ezt a lehetőséget valaki futni hagyja, az a saját életét teszi tönkre. Elmenekülünk a problémák elől, vagy ha nem sikerül megoldani azokat, szerelmünk valahogy mégsem bizonyul elég erősnek. És általában az a fél lép ki a kapcsolatból, aki kevésbé érdemli meg azt. Mégis annak rosszabb, aki örülhetne, hogy lehetőséget kap az élettől egy őszintébb, toleránsabb társ megtalálására.

S pontosan azért rosszabb számára, mert tudja, hogy a másik mekkora baklövést követ el, de nem segíthet rajta. Néha azért érdemes kiindulni a vallásból (akkor is, ha valaki ateista), hiszen megszívlelendő tanácsokat ad. A „ne hazudj”, „felebarátod tulajdonát meg ne kívánd”, és hasonló alapelvek elengedhetetlen feltételei egy jó kapcsolatnak. Hiszen a szerelem egy idő után átalakul szeretetté, egy mindennél erősebb, összetartóbb érzéssé. És sajnos ma az emberek többsége, akárcsak a munkában, a magánéletben is csak a sikereket, az izgalmakat hajszolja. A szeretetté átalakult szerelmet „ellaposodott, unalmas” kapcsolatnak nevezi.

Kívülről nézve nemcsak érthetetlen, de egyenesen hazugság, amikor „szeretlek, de ez nem működik” szavakkal valaki felrúg egy kapcsolatot. Hiszen minden ember változhat, ha valóban szereti a másikat, csak tenni kell érte. De több energiát igényel ez, mint az egyszerűbb út, a menekülés.

Legyen ez jó lecke mindenkinek, aki nem gondolkodott el azon, vajon mit is jelent a szeretet, melyet nem lehet ajándékokkal megvenni, megmagyarázni. Ha egyszer feladod, örökre elronthatod az életedet. Talán nem most jössz rá, csak ha már mindent megtettél, amit a partnered mellett nem tehettél. Akkor, ha egyszer megnyugszol, és rájössz, hogy családot szeretnél, nyugalmat, de nem már nem találod az igazid. Nem kaphatod vissza azt, akit egyszer elvesztettél. És ha valóban szereted, élethosszig, nem csupán megszokás, vagy ragaszkodás köt hozzá, akkor egy kapcsolat bármilyen áldozatot megér.