Kutyák

1. A tenyésztő
"Amikor bemutatják nekünk az almot, székre üljünk, ne a földre, és figyeljük a kölyköket" - mondja Kellyann Conway, egy örökbe fogadható állatokkal foglalkozó Internetes adatbázis képzési és viselkedéstani igazgatója. Bár az első kölyök, aki ugrálva közelít, bátornak tűnik, mégis nehéz háziállatnak bizonyulhat.

- Jobb, ha kicsit habozik, különösen, ha családi kedvencet keresünk. A kölyök, aki rögtön lerohan, felnőve esetleg túl magabiztos lesz, és folyton a korlátjait próbálgatja.
Másrészt, az a kölyök, aki szégyenlősen rejtőzködik, vagy fedezéket keres egy sarokban, szintén nem lesz jó választás, különösen egy aktív társadalmi életet élő családnak.
- Olyan kutyával járunk jól, aki elég bátor ahhoz, hogy odajöjjön köszönni - mondja Conway.

Azt is figyeljük meg, hogyan kommunikálnak egymással a kölykök. Nem szeretnénk olyan kutyát, aki folyamatosan hajkurássza a testvéreit, de a leggyengébb kölyökkel sem járunk jól.Gyakran, ha az ilyen kutyust kiemelik a környezetéből, amiben el volt nyomva, túl extrovertálttá válik. 

Ezután üljünk le a földre. Azokkal a kölykökkel foglalkozzunk, akik kommunikálnak velünk. Némelyik elég rámenős lesz, belekapaszkodik a hajunkba, és ráncigálja a ruhánkat. Ha egy kölyök viselkedése elbizonytalanít, ne felejtsük el az érzést, mondja Conway. Amikor úgy érezzük, választottunk, maradjunk egy kis időt kettesben a kutyussal.

2. Menhely
Valószínűleg itt nem találkozunk egy egész alommal, csak egy, vagy két kölyökkel. A kölyköket általában gyorsan örökbe fogadják, tehát ha szeretnénk egyet, hívjuk fel a helyi menhelyet, és iratkozzunk föl a várólistára.
Conway szerint nem előnyös az idősebb (négy vagy annál több hónapos) kutyák örökbefogadása, tehát meg kell próbálnunk kiszámítani a tulajdonságokat, amelyek még nem nyilvánvalóak csecsemőkorban: körülbelül mekkora lesz a kutya, mennyi mozgásra lesz szüksége, mennyi energiával fog bírni. Ha döntöttünk, töltsünk  kettesben a kutyussal egy kis időt, legalább 10-15 percet, hogy lássuk, megnyugszik-e a társaságunkban.

Cicák

1. A tenyésztő
Akár tenyésztőtől vásárolunk, akár menhelyről fogadunk örökbe föl kell tennünk a döntő kérdést, hogy a cica legalább hét hetes koráig (ideális esetben tizenkét hetes koráig) az anyjával és az alommal együtt volt-e. Ezekben az első hetekben ugyanis, a cicáknak macskatársaságra van szükségük, hogy helyesen tanulják meg, hogyan kell macskának lenni. Mondjunk le minden kölyökről, akinek kimaradt ez a szociális fejlődési időszak, mert sokkal kevésbé valószínű, hogy egy ilyen állat magabiztos macskává fog felnőni, aki képes beilleszkedni egy háztartásba, ahol más macskák is vannak.

Figyeljük meg az almot, hogyan reagálnak egymásra és egy idegen megfigyelőre a kölykök. "Egy kiscica, akit tenyésztőtől vásárolunk, nem szükségszerűen lesz sem kevésbé sem jobban  introvertált vagy extrovertált mint egy menhelyi cica", mondja Mieshelle Nagelschneider, macska viselkedéstannal foglalkozó szakember és a Thecatbehaviorclinic.com szaktanácsadója. Olyat válasszunk, aki a viselkedési spektrum egyik  szélsősége sem jellemző, se nem túl félénk, se  nem túl játékos.

2. Menhely
Ne feledjük, menhelyen a macska nem a természetes környezetében van. Az ember a macskákat eredeti természetükkel ellentétesen, úgy háziasította, hogy az ételt, a macskaalmot és fekvőhelyet egymás közelében helyezte el, mondja Nagelschneider. Ennek eredményeképpen igen nehéz megbecsülni egy macska valódi temperamentumát.  

Amennyiben lehetséges, vegyük ki a cicát a ketrecéből, és vigyük egy olyan szobába, amely megközelíti méretben az otthonunk valamelyik helyiségét. Töltsünk vele legalább tizenöt percet. Térdeljünk le másfél-két méterre tőle, és hívogassuk többször, de ne próbálkozzunk néhány másodpercnél hosszabb szemkontaktussal, mert az fenyegető lehet egy cicának. A pozitív reakció, amit keresünk, magában foglal némi szemkontaktust, lassú közeledést, és azt, hogy a cica megszimatolja a kezünket, mondja Nagelschneider. Nem egyértelmű a viselkedés, ha kerüli a szemkontaktust, ha figyel, de nem közelít, illetve ha védekező pózt vesz föl és fúj.

Ahogy térdelünk, míg hívogatjuk, nyújtsuk ki a cica felé a kezünket. Ideális esetben elkezdi szaglászni és hozzádörgölőzik a kezünkhöz. Nem jót jelent, ha ránk csap a mancsával, vagy fúj és morog. Ha azonban készségesen fogadja az érintésünket, simogassuk a fejét és a nyakát, közben pedig beszéljünk hozzá.