Tisztelt Andrea!

A leírt adatok között találhatók biztatók is.Ezt mondom annak ellenére, hogy a laboratóriumi adatokból nem lehet, nem szabad diagnózist mondani.A hormonrendszer ugyanis bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát.
Érdekes módon a pajzsmirigy nőiességgel való kapcsolata már a névadójában (Thomas Wharton, angol anatómus, 1614-1673) is felmerült, hiszen ahogy azt Adenographia c. munkájában (1656) írja, a mirigyes szerv fő funkciójának a nyaki struktúrák közötti hely kitöltését, és azáltal a nyak formájának tökéletesítését gondolta, elsősorban nőkben („thyroid gland” - angolul „oblong shield”- , ami hosszúkás pajzsot, tömítést jelent) . Egyelőre nem tisztázott okok miatt, a pajzsmirigy betegségeivel kapcsolatosan valóban erős női dominancia mutatkozik, melyért a nők autoimmun betegségre való fokozott fogékonyságát és a női endokrin környezet együttes felelősségét szokás emlegetni. Az 1950-es években vált világossá a pajzsmirigy diszfunkció és az infertilitás szoros kapcsolata. A legújabb kutatások pedig magzati eredetű sejtek pajzsmirigyben történő kimutatásával a magzati microchimerismus szerepét vetik fel a Hashimoto thyroiditis, a Graves-Basedow kór, a thyroid adenoma és a papilláris pajzsmirigy carcinoma etiopatogenezisében, mely a fokozott női előfordulás egyik magyarázata lehet .
Mivel az érzékeny laboratóriumi diagnosztika segítségével a pajzsmirigy betegségei már korai, subklinikus formában is kimutathatók, a klinikai gyakorlatban a reprodukciós problémákkal foglalkozó szülész-nőgyógyászoknak is kiemelten kell gondolni az esetleges pajzsmirigy diszfunkcióra. Az infertilitás kivizsgálása során elengedhetetlen a pajzsmirigy funkció vizsgálata. Szintén egyre gyakrabban merül fel a szűrés bevezetésének szükségessége két nagy populációban: postmenopausális nőknél és várandósoknál kora terhességben, esetleg prekoncepcionálisan. A pajzsmirigy és a gonád tengely folyamatos kölcsönhatása nélkülözhetetlen a szabályos ovulációhoz, a fogamzáshoz és a terhesség egészséges fejlődéséhez. Míg az ösztrogén és progeszteron elengedhetetlen az uterus receptivitásához, az oocyta szabályos fejlődéséhez szükséges a pajzsmirigy hormonok szabályos vérszintje. Mivel reproduktív korban a hypothyreosis leggyakoribb oka a pajzsmirigy ellenes antitestek jelenléte (thyroid autoimmunitás, TAI), az immunrendszer szabályos működése ezen a kapcsolaton keresztül is elengedhetetlen az egészséges terhesség létrejöttéhez. A pajzsmirigy és gonád tengely kölcsönhatása direkt és indirekt kapcsolatokon valósul meg .
Direkt kapcsolatot teremt a T3 kötőhelyek jelenléte az oocyták felszínén, melyet humán vonatkozásban is igazoltak. Igy a T3 modulálja a folliculus stimuláló hormonnak (FSH) és a luteinizáló hormonnak (LH) a steroid bioszintézisre és folliculogenesisre kifejtett hatását, mely kapcsolatnak hyperthyreosisban jelenkező cikluszavarok kialakulásában lehet kiemelt jelentősége. Az ösztrogén szintén direkt módon stimulálja a hypothalamus-hypophysis-thyroid tengely aktivitását. Ezt a kapcsolatot a szubklinikai hypothyreosisban (SHT) kiemelkedő sikerrel alkalmazott kontrollált ovárium hyperstimuláció (COH) kapcsán lehet kiaknázni.
A thyreotrop releasing hormon (TRH) a prolaktin (PRL) termelés stimulációjával indirekt módon hat a gonád tengelyre, melynek a hypothyreosis talaján létrejött infertilitásban van jelentősége. Hyperprolaktinémiában sérül a gonadotropin releasing hormon (GnRH) hypothalamikus szekréciójának pulzációja, mely az LH válasz késésében és nem megfelelő sárgatest formációban (sárgatest elégtelenség, luteális fázis deficiencia, LPD), vagy anovulációban nyilvánul meg. Szintén indirekt kapcsolatot teremt a tiroxin-kötő globulin (thyroxine-binding globuline, TBG), melynek termelése ösztrogén hatásra fokozódik. Terhességben a szérum TBG szint akár meg is duplázódhat, mely jelentősen megnöveli a T4 kötőhelyek számát. Alacsony jódbevitel mellett, TAI esetén vagy thyroidectomia után a magas ösztrogénszintekkel járó állapotokban a szabad tiroxin frakció csökkenése hypothyreosishoz vezethet.
Mindezek alapján is további vizsgálatot javaslok, bízhat a sikerben.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-05-14 23:55:57