T. Valéria!
Sok kérdés vetett fel. Dióhéjban egyelőre:
Mindenek előtt azt kellene tudni, hogy van-e immunhiányás és ha igen az milyen típusú. Mindannyian szeretnénk ugyanis edzett szervezettel kezdeni az őszt, a telet és egészségesen átvészelni a megfázós-köhögős-influenzajárványos időszakokat. Legtöbben időről-időre mégis ágynak dőlünk. A laikusoknak általában kissé homályos fogalmuk van róla. Tudják, hogy az immunrendszer valamiféle védelmet jelent számunkra, de hogy nem egyszerűen csak „jó” vagy „rossz”, az már nem egyértelmű. Az immunrendszer tulajdonképp az élő szervezetek védelmét jelenti. Általában az emberhez kötik, holott védekező rendszere nemcsak a magasabb rendű élőlényeknek van, hanem még a növényeknek is. . Az emberek hajlamosak meglepődni azon, hogy egy betegség kialakul, de hogy miért, azzal ritkán foglalkozunk. Pedig érdekes, hogy a védelemnek hányféle útja van, és hogy ez a mechanizmus hogyan alakul ki. A kórokozók elleni védelmünk két fő részből áll: természetes és szerzett immunitásból. Előbbit minden élőlény megszerzi az előző generációktól, ezek öröklött készségek. Európa lakosságának jelentős részét nem háborúk, hanem járványok irtották ki, és ez a XX. századra is érvényes. Ám ezek a járványok nem múltak el nyomtalanul: amikor az élőlények találkoznak egy kórokozóval, viszonylagos védettséget szereznek vele szemben, és a túlélők átadják az információkat utódaiknak. Ennek az alapvető fontosságát ismerte fel három tudós: Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman, amiért 2011-ben Nobel-díjat kaptak. A másodlagos védelmet az előbbire épülő szerzett immunitás adja, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezet teljesen védett minden fajta kórokozóval szemben.
Pontosan hogyan működik ez a bizonyos szervezeten belüli harc?
Ha idegen betolakodó jelenik meg, a fehérjék elpusztítják, lebontják, tönkreteszik, és ezzel megvédik a szervezetet. Csakhogy ennek a védelemnek van egy hibája: nem specifikus az adott kórokozóra. Ha új vírussal találkozunk, hosszú a lappangási időszak, mert sokáig tart küzdelem, amíg elpusztítják az ellenséget. De ezek a sejtek szerencsére képesek együttműködni a specifikus immunrendszerrel: kiismerik a kórokozók tulajdonságait, és ha legközelebb megjelenik a kórokozó, antitest termelődik, és már nem telik el több hét a gyógyuláshoz: néhány nap alatt lezajlik, vagy ki sem alakul a betegség.
Mit tehetünk azért, hogy ez a lehető legjobb szintű legyen?- kérdezhetné.
Mindenki azt hiszi, hogy állandóan csúcsra lehet járatni az immunrendszert, holott ha meggondoljuk: még egy sportoló sem tud mindig csúcsközelben teljesíteni, az előbb-utóbb visszaütne. Ehelyett kell egy alapvédettség, aminek több feltétele is van: egészséges életszemlélet és életvitel, minőségi étkezés, mozgás és elegendő alvás. És persze különféle készítményekkel lehet stimulálni az immunrendszert például akkor, a tudjuk, hogy jön az influenzajárvány. Védelmező rendszerünknek amúgy is van egy szezonális ingadozása; a vitaminraktárak kimerülése mellett ez a másik ok, ami miatt ősszel vagy télen könnyebben betegszünk meg. Sokat számítanak a környezeti faktorok és – bár sokan nem is gondolnák – a pszichés tényezők. Pszichológiai, neurológiai, endokrin- és immunológiai folyamatok egymásra hatnak, ez együttesen adja a szervezet adaptációját. A stresszhatás például jelentősen befolyásolja ezt. Nem egy ideges dühkitöréssel van a gond, hanem azzal, ha tartós feszültségnek vagyunk kitéve, és nem tudjuk kiadni magunkból. Mindenki le akarja győzni a stresszt, pedig nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni hozzá, fokozatosan edzeni a testünket.
A szervezetünk küzd a káros hatások ellen, ám a folyamat során agresszív gyökrészek képződnek, amik gyulladást, érelmeszesedést, sőt daganatot okozhatnak, és öregedési folyamatokat indítanak el. Ám van egy ellenszerük: az antioxidánsok, amelyek megkötik a felesleges oxigént. Olyanok, mint az áldozatos tündérek: oxidálódnak, feláldozzák magukat, és ezzel megmentik a szervezetet. Mivel sokféle oxidatív mechanizmus működik, antioxidánsból is sokfélére van szükség: nyomelemekre, vitaminokra. Milyen készítménnyel?
Sokfélét gyártanak, ezért nagyon fontos jól választani. Csak olyat szabad szedni, ami már bizonyított. És ma már azt mondom: egy orvos sose javasoljon mást a betegnek, mint amit maga is megtenne. Pláne, ha a hatásmechanizmust Nobel-díjas tudósok igazolták…
Persze ezt is alapos kikérdezés és vizsgálat után.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-20 12:40:42