Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Professzor Úr!
A véleményét, tanácsát szeretném kérni. 37 éves vagyok, lassan két éve nagyon hirtelen elkezdtem hízni, korábbi táplálkozási szokásaim nem változtak meg. Súlyom 15 éves korom óta 45-47 kg között volt (158 cm vagyok). Jelenleg 14 kiló súlyfelesleg van rajtam, amit bárhogy is próbálok, nem tudok leadni, egy dekát sem, csak gyarapodok. Kíváncsiságképp kipróbáltam már többször is pár napos koplalást, ami semmilyen változást nem hozott a súlyomban. Alig eszek szénhidrátot (kenyeret, édességet, tésztát, egyáltalán nem). Nem tudom a táplálkozásommal befolyásolni, nem mozdul a testsúlyom. Közel két éve próbálom ennek okát kideríteni, fogyni, a súlygyarapodást megállítani, de nem jutok előrébb. Történtek többször is hormon vizsgálatok, és cukor/inzulinterhelés is, ezek eredményei (2014. június)
TSH:1.86 mIU/l
FT4: 17.81pmol/l
FT3: 4.88 pmol/L
reverz T3: 0.34 ng/ml (felső határérték: 0.35)
Totál tesztoszteron: 1.410 nmol/l
Prolaktin: 15.50 ng/ml
Cukor terhelés:
0. perc:4.0 mmol/l
30. perc: 4.0
60. perc: 4.5
120 perc: 2.9
Inzulin: 0. perc: 10.4 uU/ml
30.perc: 44
60. perc: 46.8
120. perc: 15.3
HOMA-index: 1.9
A ciklusom rendben van, PCOS nincs. A cortizol és az ACTH szintjeim egy kicsit mindig az alsó határérték alatt vannak. Az eredmények alapján a nőgyógyász szerint van egy enyhe fokú inzulinrezisztenciám, amire elkezdtem az Inofolic-ot szedni, bízva abban, hogy esetleg beindítja a fogyást. Három hete szedem és mindemellett megint feljött egy kiló. A Metformin szedése alapbetegségem miatt erősen kontraindikált. Végeztettem egy testösszetétel analízist is, ami kimutatta, hogy a testzsír tömegem jóval magasabb a felső határértéknél. Egyrészt nagyon zavar a súlyfeleslegem, nem érzem jól magam a bőrömben, másrészt pedig tartok attól, hogy a hízás további másodlagos problémákat fog okozni, vérzsír szintek, koleszterinemelkedés stb. Még egy észrevételem van, a pajzsmirigy hormon értékeim bár rendben vannak, de a T3 reverz szintem magas, az FT3 és a reverz T3 aránya nagyon el van tolódva, ami T3 rezisztenciára utal. Szeretném kérni a doktor úr véleményét, valóban fennáll a T3 rezisztencia a pajzsmirigy alulműködés és az inzulinrezisztencia, ha igen, akkor mit tehetek még, vagy tovább kellene keresnem a hízás illetve a sikertelen súlyleadás okát. Köszönöm a válaszát. Minden jót kívánok! Laura.
A véleményét, tanácsát szeretném kérni. 37 éves vagyok, lassan két éve nagyon hirtelen elkezdtem hízni, korábbi táplálkozási szokásaim nem változtak meg. Súlyom 15 éves korom óta 45-47 kg között volt (158 cm vagyok). Jelenleg 14 kiló súlyfelesleg van rajtam, amit bárhogy is próbálok, nem tudok leadni, egy dekát sem, csak gyarapodok. Kíváncsiságképp kipróbáltam már többször is pár napos koplalást, ami semmilyen változást nem hozott a súlyomban. Alig eszek szénhidrátot (kenyeret, édességet, tésztát, egyáltalán nem). Nem tudom a táplálkozásommal befolyásolni, nem mozdul a testsúlyom. Közel két éve próbálom ennek okát kideríteni, fogyni, a súlygyarapodást megállítani, de nem jutok előrébb. Történtek többször is hormon vizsgálatok, és cukor/inzulinterhelés is, ezek eredményei (2014. június)
TSH:1.86 mIU/l
FT4: 17.81pmol/l
FT3: 4.88 pmol/L
reverz T3: 0.34 ng/ml (felső határérték: 0.35)
Totál tesztoszteron: 1.410 nmol/l
Prolaktin: 15.50 ng/ml
Cukor terhelés:
0. perc:4.0 mmol/l
30. perc: 4.0
60. perc: 4.5
120 perc: 2.9
Inzulin: 0. perc: 10.4 uU/ml
30.perc: 44
60. perc: 46.8
120. perc: 15.3
HOMA-index: 1.9
A ciklusom rendben van, PCOS nincs. A cortizol és az ACTH szintjeim egy kicsit mindig az alsó határérték alatt vannak. Az eredmények alapján a nőgyógyász szerint van egy enyhe fokú inzulinrezisztenciám, amire elkezdtem az Inofolic-ot szedni, bízva abban, hogy esetleg beindítja a fogyást. Három hete szedem és mindemellett megint feljött egy kiló. A Metformin szedése alapbetegségem miatt erősen kontraindikált. Végeztettem egy testösszetétel analízist is, ami kimutatta, hogy a testzsír tömegem jóval magasabb a felső határértéknél. Egyrészt nagyon zavar a súlyfeleslegem, nem érzem jól magam a bőrömben, másrészt pedig tartok attól, hogy a hízás további másodlagos problémákat fog okozni, vérzsír szintek, koleszterinemelkedés stb. Még egy észrevételem van, a pajzsmirigy hormon értékeim bár rendben vannak, de a T3 reverz szintem magas, az FT3 és a reverz T3 aránya nagyon el van tolódva, ami T3 rezisztenciára utal. Szeretném kérni a doktor úr véleményét, valóban fennáll a T3 rezisztencia a pajzsmirigy alulműködés és az inzulinrezisztencia, ha igen, akkor mit tehetek még, vagy tovább kellene keresnem a hízás illetve a sikertelen súlyleadás okát. Köszönöm a válaszát. Minden jót kívánok! Laura.
Tisztelt Laura!
Rendkívül aktuális kérdést tett fel, amely sok embert érint. A beteg többsége azt szokta tőlem kérdezni, hogy „ professzor úr miért nem érzem olyan jól magam a kezelés hatására, mint a betegség előtt? A panaszok között a leggyakoribbak a következők: fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás, depresszióra hajlam, hízás, csökkent étkezés mellett, rekedtség,végtagokban zsibbadásérzés, száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr, székrekedés , halláscsökkenés ,szemhéj körüli duzzanat, menstruációs zavarok, terméketlenség, csökkent libidó (nem vágy) ,lassú szívműködés, emelkedett koleszterin szint. Mindez annak ellenére alakul így, hogy –miként írta a gyógyszert rendszeresen szedi. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a nálunk forgalomban lévő hormonok tiroxint tartalmaznak, egy ún. elő-hormont, pedig a pajzsmirigy „igazi” hormonja a trijódtironin, amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető tiroxin. A enzimek (fehérjék), ún. dejodinázok hatására képződik az aktív a pajzsmirigy „igazi” hormonja a trijódtironin, amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető tiroxin. Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív hormon mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a trijódtironin a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a tiroxin mennyisége tehát közel normális lehet, mégis a betegnek aktív hormon hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű trijódtironin képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több tiroxint kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű trijódtironin, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Hogyan lehet segíteni?
A tiroxin képződő aktív hormon mennyiségét a következőképpen növelhetjük:
A tiroxinhoz eltérő mennyiségű trijódtironin adunk .
A másik lehetőség, hogy a csökkent aktivitású enzim működését fokozzuk.
A megfigyelés és az új eljárás célja az egyénre szabott gyógyszerek és azok dózisának meghatározása. Ezeknek egész skálája ismert, melyek közül az összetétel alapján a kezelő orvos a beteg tünetei és laboratóriumi leletei alapján válogathat. Fontos azonban tudni, hogy a kezeléshez szükséges a trijódtironin és a tiroxin szinteknek a vérben történő meghatározása, mert a TSH önmagában nem elegendő. A cél tehát nem egyetlen laboratóriumi adat (pl. a TSH) „beállítása”, hanem a komplex kezeléssel a betegek életminőségének javítása és lehetőség szerinti teljes helyreállítása.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-06-13 10:43:31
Rendkívül aktuális kérdést tett fel, amely sok embert érint. A beteg többsége azt szokta tőlem kérdezni, hogy „ professzor úr miért nem érzem olyan jól magam a kezelés hatására, mint a betegség előtt? A panaszok között a leggyakoribbak a következők: fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás, depresszióra hajlam, hízás, csökkent étkezés mellett, rekedtség,végtagokban zsibbadásérzés, száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr, székrekedés , halláscsökkenés ,szemhéj körüli duzzanat, menstruációs zavarok, terméketlenség, csökkent libidó (nem vágy) ,lassú szívműködés, emelkedett koleszterin szint. Mindez annak ellenére alakul így, hogy –miként írta a gyógyszert rendszeresen szedi. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a nálunk forgalomban lévő hormonok tiroxint tartalmaznak, egy ún. elő-hormont, pedig a pajzsmirigy „igazi” hormonja a trijódtironin, amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető tiroxin. A enzimek (fehérjék), ún. dejodinázok hatására képződik az aktív a pajzsmirigy „igazi” hormonja a trijódtironin, amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető tiroxin. Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív hormon mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a trijódtironin a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a tiroxin mennyisége tehát közel normális lehet, mégis a betegnek aktív hormon hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű trijódtironin képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több tiroxint kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű trijódtironin, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Hogyan lehet segíteni?
A tiroxin képződő aktív hormon mennyiségét a következőképpen növelhetjük:
A tiroxinhoz eltérő mennyiségű trijódtironin adunk .
A másik lehetőség, hogy a csökkent aktivitású enzim működését fokozzuk.
A megfigyelés és az új eljárás célja az egyénre szabott gyógyszerek és azok dózisának meghatározása. Ezeknek egész skálája ismert, melyek közül az összetétel alapján a kezelő orvos a beteg tünetei és laboratóriumi leletei alapján válogathat. Fontos azonban tudni, hogy a kezeléshez szükséges a trijódtironin és a tiroxin szinteknek a vérben történő meghatározása, mert a TSH önmagában nem elegendő. A cél tehát nem egyetlen laboratóriumi adat (pl. a TSH) „beállítása”, hanem a komplex kezeléssel a betegek életminőségének javítása és lehetőség szerinti teljes helyreállítása.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-06-13 10:43:31
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}