
Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Nekem pajzsmirigy alulműködést állapítottak meg THS szint 27.74 volt és a T4 10.95.
És elkezdtem fura szagokat érezni egyik pillanatban autóillatosító szaghoz tudnám hasonlítani a szagot másik pillanatban pedig nagyon büdös de nem tudom mihez hasonlítani,
Voltam mindenféle kivizsgáláson fül orr gégész,fogászat,gyomor,stb.
És az endokrinológus orvos mondta hogy lehet hogy ettől van ez a tünet az alulműködésemtől,és irt fel Letrox 50 mg gyógyszert,de viszont fogytam 1 év alatt 12 kg-ot amit akartam is mert diétáztam mozogtam,és a mai napig is tartom,de viszont nem szeretném újból visszahízni.
Ön szerint ha elkezdem szedni a napi 1 gyógyszert adagot hízni fogok tőle?
Vagy esetleg ha jód és szelént szedek nem pedig hormon gyógyszert attól is rendbe jöhetek?
Minden jót önnek.
Előre is köszönöm a válaszát.
Üdv.
Üdvözlöm!
Több évtizedes klinikai tapasztalatom során a pajzsmirigybetegségekben szenvedők gyakran panaszkodtak a szag és íz érzésének zavaráról. A kollégák ezt egy lényegtelen panasznak értékelték, engem azonban foglalkoztatott, hogy mi lehet ennek az oka. Különösen feltűnő volt, hogy az egyik gyógyszert, a Propycilt gyakran éppen keserű íze miatt nem szedték be.
Mi lehet ennek az oka?
Többször tettem fel ezt a kérdést, de sajnos tanácstalansággal, meg nem értéssel találkoztam, ezért magam igyekeztem a problémának után a járni.
A nyelv elsősorban izomszövetből és kisebb részben mirigyekből felépülő szerv. Felületét szemölcsök borítják, és itt helyezkednek el az ízlelőbimbók is. Számos alapvető életfunkció során nélkülözhetetlen szerepe van: táplálkozás, beszéd, ízérzés, de pl. a nyelvgyökön található nyelvmandula az immunvédekezésben vesz részt (1. ábra). Az utóbbi évek kutatási eredményei bizonyították, hogy a nyelv ízek iránti képessége egyrészt öröklött, másrészt bizonyos betegségek hatására változik.
Az ízeket a nyelv különböző részein érezzük. A legújabb kutatások bizonyították, hogy az édes és a keserű elkülönítésében örökletes faktorok, gének játszanak szerepet. Arról is egyre több adat áll rendelkezésünkre, hogy ezek az ízérzetért felelős gének gyakran társulnak egyes betegségekkel (daganatok, anyagcsere betegségek, stb.). Nem véletlen az, hogy egyes emberek egyébként előnyös ételeket kellemetlennek (keserűnek) éreznek és ezért nem fogyasztják, másokból viszont túl sokat is esznek! Az ízek érzése ugyanis megváltozhat és ez a változás bizonyos betegséggel való társulást is jelezhet. A legmeglepőbb megfigyelést japánt kutatók tették az elmúlt év végén. Kimutatták, hogy nemcsak cinkhiányban, de egy bizonyos autoimmun idegrendszeri betegségben sem tudják a betegek az ízeket elkülöníteni. Ezt a jelenséget idegen szóval diszgeuziának hívjuk és érdekes módon az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségekben is megfigyelhető. A „nyelvégés” (égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán) néha nagyon nehezen kezelhető betegség. Bizonyos vitaminok hiánya (A, B), hormonális változások, vészes vérszegénység, cukorbetegség lehetnek a háttérben, de gyakran észlelhető a reflux-betegség kísérő tüneteként is. Az ízérzés csökkenése (hipogeúzia) vagy elvesztése (ageúzia) rendszerint a nyelvet érintő betegségekre vezethető vissza. A jelenség megfigyelése nem csak azért hasznos, mert korán felhívja a beteg és orvosa figyelmét a pajzsmirigy autoimmun betegségére, hanem azért is, mert a gyógyulás után az ízek érzése teljes mértékben helyreállítható. Másrészt alkalmas lehet arra, hogy bizonyos betegségek iráni fogékonyságra felhívja az egyén, orvos figyelmét.
Az utóbbi időben gyakran ad hírt a TV arról, hogy egyes jó szaglású és erre kiképzett kutyusok képesek lehetnek egyes daganatok felismerésére. Kevesen tudják azonban, hogy az embereknek is van olyan érzékük, az ízérzése, amely elárulhatja a betegségek irányi fogékonyságot. Különböző anyagokat vizsgáltak, amelyek közül a legalkalmasabbnak a Propycil nevű, a pajzsmirigybetegek körében ismert gyógyszer bizonyult. Ez egy keserű készítmény, azonban a keserűség mértéke egyénenként eltérő. Kiderült, hogy azon egyének, akik érzékenyek a keserű íz, így a Propycil íze iránt, lényegesen gyakoribb a vastagbélbetegségben szenvedők száma. Ennek magyarázata az, hogy ezek az egyének több olyan élelmiszert (pl. brokkoli), éppen keserű íze miatt nem fogyasztanak. Ezek a növényi anyagok pedig védenek a daganatok ellen. Ma már tudjuk ennek a génnek a szerkezetét és ki is tudjuk mutatni. Figyelembe véve ennek a daganatnak a hazánkban is szomorú statisztikai adatait, talán helyes volna egy ilyen jellegű valóban ártalmatlan és egyszerű szűrő módszer bevezetése.
Üdv.:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-01-11 15:17:33
Több évtizedes klinikai tapasztalatom során a pajzsmirigybetegségekben szenvedők gyakran panaszkodtak a szag és íz érzésének zavaráról. A kollégák ezt egy lényegtelen panasznak értékelték, engem azonban foglalkoztatott, hogy mi lehet ennek az oka. Különösen feltűnő volt, hogy az egyik gyógyszert, a Propycilt gyakran éppen keserű íze miatt nem szedték be.
Mi lehet ennek az oka?
Többször tettem fel ezt a kérdést, de sajnos tanácstalansággal, meg nem értéssel találkoztam, ezért magam igyekeztem a problémának után a járni.
A nyelv elsősorban izomszövetből és kisebb részben mirigyekből felépülő szerv. Felületét szemölcsök borítják, és itt helyezkednek el az ízlelőbimbók is. Számos alapvető életfunkció során nélkülözhetetlen szerepe van: táplálkozás, beszéd, ízérzés, de pl. a nyelvgyökön található nyelvmandula az immunvédekezésben vesz részt (1. ábra). Az utóbbi évek kutatási eredményei bizonyították, hogy a nyelv ízek iránti képessége egyrészt öröklött, másrészt bizonyos betegségek hatására változik.
Az ízeket a nyelv különböző részein érezzük. A legújabb kutatások bizonyították, hogy az édes és a keserű elkülönítésében örökletes faktorok, gének játszanak szerepet. Arról is egyre több adat áll rendelkezésünkre, hogy ezek az ízérzetért felelős gének gyakran társulnak egyes betegségekkel (daganatok, anyagcsere betegségek, stb.). Nem véletlen az, hogy egyes emberek egyébként előnyös ételeket kellemetlennek (keserűnek) éreznek és ezért nem fogyasztják, másokból viszont túl sokat is esznek! Az ízek érzése ugyanis megváltozhat és ez a változás bizonyos betegséggel való társulást is jelezhet. A legmeglepőbb megfigyelést japánt kutatók tették az elmúlt év végén. Kimutatták, hogy nemcsak cinkhiányban, de egy bizonyos autoimmun idegrendszeri betegségben sem tudják a betegek az ízeket elkülöníteni. Ezt a jelenséget idegen szóval diszgeuziának hívjuk és érdekes módon az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségekben is megfigyelhető. A „nyelvégés” (égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán) néha nagyon nehezen kezelhető betegség. Bizonyos vitaminok hiánya (A, B), hormonális változások, vészes vérszegénység, cukorbetegség lehetnek a háttérben, de gyakran észlelhető a reflux-betegség kísérő tüneteként is. Az ízérzés csökkenése (hipogeúzia) vagy elvesztése (ageúzia) rendszerint a nyelvet érintő betegségekre vezethető vissza. A jelenség megfigyelése nem csak azért hasznos, mert korán felhívja a beteg és orvosa figyelmét a pajzsmirigy autoimmun betegségére, hanem azért is, mert a gyógyulás után az ízek érzése teljes mértékben helyreállítható. Másrészt alkalmas lehet arra, hogy bizonyos betegségek iráni fogékonyságra felhívja az egyén, orvos figyelmét.
Az utóbbi időben gyakran ad hírt a TV arról, hogy egyes jó szaglású és erre kiképzett kutyusok képesek lehetnek egyes daganatok felismerésére. Kevesen tudják azonban, hogy az embereknek is van olyan érzékük, az ízérzése, amely elárulhatja a betegségek irányi fogékonyságot. Különböző anyagokat vizsgáltak, amelyek közül a legalkalmasabbnak a Propycil nevű, a pajzsmirigybetegek körében ismert gyógyszer bizonyult. Ez egy keserű készítmény, azonban a keserűség mértéke egyénenként eltérő. Kiderült, hogy azon egyének, akik érzékenyek a keserű íz, így a Propycil íze iránt, lényegesen gyakoribb a vastagbélbetegségben szenvedők száma. Ennek magyarázata az, hogy ezek az egyének több olyan élelmiszert (pl. brokkoli), éppen keserű íze miatt nem fogyasztanak. Ezek a növényi anyagok pedig védenek a daganatok ellen. Ma már tudjuk ennek a génnek a szerkezetét és ki is tudjuk mutatni. Figyelembe véve ennek a daganatnak a hazánkban is szomorú statisztikai adatait, talán helyes volna egy ilyen jellegű valóban ártalmatlan és egyszerű szűrő módszer bevezetése.
Üdv.:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-01-11 15:17:33
Olvasói értékelés: nincs még értékelés