Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Doktor Úr!
Pajzsmirigy alulműködéssel és inzulinrezisztenciával kezelt vagyok. (37,5mikrogr/nap, tsh be volt áűllítva 1,6-ra)) Hat héttel ezelőtt cukorterhelés után pár nappal, hányás hasmenés jelentkezett nálam. Utána különböző végtagzsibbadásokat, végtaggyengeséget, agyi és állkapocsgörcsöket tapasztaltam, szívpanaszokat. Neurológián kivizsgáltak nem találtak semmit (, azonban itt csináltak egy kontrasztos ct-t is, ami előtt 5 napi nem szedtem a metformint, de utána 18 órával visszakaptam az 500mg -os metformint , hogy szedjem be. Ezután hasmenésem volt, de pár napra rá kiengedtek. Ezt követően egy pozitív krónikus lyme lelettel nagy mennyiségű antibiotikumot kezdtem el szedni orvosom javaslatára, amitől egy hét alatt gyorsan jobban lettem, de amire mindenféle allergiás tünetem jelentkezett, így azt abba kellett hagynom. Majd egy húgyúti fertőzés következtében szintén antibiotikumot kaptam, amire szintén allergiás lettem (szájnyálkahártyán buborékok, apró pontszerű bevérzések test szerte és két hétig hőemelkedés, el és feltűnő nyirokcsomók, amik jelenleg is így viselkednek).
Később rosszulléteim következtében újabb bakteriológiai és vírus vizsgálatok következtek, jelenleg negatív eredménnyel. Most a metformint már elhagytam kb 3 hete, és jelenleg próbálom elhagyni a a thyroxint, mert a szervezetem szinte mindenre rosszul reagál, például csillapíthatatlan szomjúságot sokszor. Eddig semmire nem voltam allergiás. Kérdésem , hogy okozhatja e ezeket az allergiás tüneteket a kontrasztos ct utáni metformin visszaadása, illetve hogy az első hányás hasmenés nem hozhatott e ilyen neurológiai jellegű tüneteket, felborítva az egész hormon és ionháztartást (a tsh, ami beállítva 1,6 volt, egy hónapra rá 4,9-et mért a kórház), és véletlenül nem valamilyen pajzsmirigy probléma állhat e a háttérben az ön meglátása szerint?
Tudom, a történet kissé szövevényes, mégis előre köszönöm válaszát.
Üdvözlettel,
Bársony Emese
Pajzsmirigy alulműködéssel és inzulinrezisztenciával kezelt vagyok. (37,5mikrogr/nap, tsh be volt áűllítva 1,6-ra)) Hat héttel ezelőtt cukorterhelés után pár nappal, hányás hasmenés jelentkezett nálam. Utána különböző végtagzsibbadásokat, végtaggyengeséget, agyi és állkapocsgörcsöket tapasztaltam, szívpanaszokat. Neurológián kivizsgáltak nem találtak semmit (, azonban itt csináltak egy kontrasztos ct-t is, ami előtt 5 napi nem szedtem a metformint, de utána 18 órával visszakaptam az 500mg -os metformint , hogy szedjem be. Ezután hasmenésem volt, de pár napra rá kiengedtek. Ezt követően egy pozitív krónikus lyme lelettel nagy mennyiségű antibiotikumot kezdtem el szedni orvosom javaslatára, amitől egy hét alatt gyorsan jobban lettem, de amire mindenféle allergiás tünetem jelentkezett, így azt abba kellett hagynom. Majd egy húgyúti fertőzés következtében szintén antibiotikumot kaptam, amire szintén allergiás lettem (szájnyálkahártyán buborékok, apró pontszerű bevérzések test szerte és két hétig hőemelkedés, el és feltűnő nyirokcsomók, amik jelenleg is így viselkednek).
Később rosszulléteim következtében újabb bakteriológiai és vírus vizsgálatok következtek, jelenleg negatív eredménnyel. Most a metformint már elhagytam kb 3 hete, és jelenleg próbálom elhagyni a a thyroxint, mert a szervezetem szinte mindenre rosszul reagál, például csillapíthatatlan szomjúságot sokszor. Eddig semmire nem voltam allergiás. Kérdésem , hogy okozhatja e ezeket az allergiás tüneteket a kontrasztos ct utáni metformin visszaadása, illetve hogy az első hányás hasmenés nem hozhatott e ilyen neurológiai jellegű tüneteket, felborítva az egész hormon és ionháztartást (a tsh, ami beállítva 1,6 volt, egy hónapra rá 4,9-et mért a kórház), és véletlenül nem valamilyen pajzsmirigy probléma állhat e a háttérben az ön meglátása szerint?
Tudom, a történet kissé szövevényes, mégis előre köszönöm válaszát.
Üdvözlettel,
Bársony Emese
Tisztelt Bársony Emese!
Sajnos már második alkalommal próbálom leírni, s remélem most sikerülni fog, mert a számitógépes rendszer semmit nem ér!
Valóban panaszai összetettek, de kérdései könnyen megválaszolhatók és orvosolhatók.
Mindenek előtt azt kellene tisztázni, hogy a csökkent pajzsmirigyműködését autoimmun folyamat váltotta-e ki. Másrászt az allergiás betegségek lényegében autoimmun kórképek. Az allergiás kórképekben az un 1. típusú immunreakció zajlik, amelynek lényeges, hogy az allergén (pollen, gyógyszer stb) elleni immunreakcióban az IgE típusú, antitestek vesznek részt és ez azonnal, gyors szöveti immunválaszt eredményez. Ezért nem meglepő, hogy az allergiás betegségek (asthma, lisztérzékenység, cöliákia, csalánkiütés, bélgyulladások stb.) és szisztémás kórképek (reumatoid arthritis, SLE, Sjögren szindróma) gyakran társulnak a pajzsmirigy autoimmun betegségeivel. Ez a kiséletesen is igazolt adat azért fontos, mert felhívja az orvos és betege figyelmét arra, hogy ezekben a betegségekben nem a pajzsmirigy, a tüdő, az izületek vagy a bőr a beteg, hanem a hiba az immunrendszerben van! Ezért szükséges a holisztikus, integratív szemlélet, amely az embert egységes egésznek tekinti és nem az egyes szerveket, panaszokat kívánja gyógyítani, ill. enyhíteni, hanem a szervezet egészére koncentrál. Fontos tudni, hogy az immunológiailag aktív gyógyszerek nem egyszerűen elnyomják az immunreakciókat, hanem modulálják és a helyes irányba tudják „visszabillenteni”.
Ami a TSH-t illeti, az alapvető kérdés: mi tehát a TSH?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy (nem a pajzsmirigy!) állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
• Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg lakóhelyének jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
További immuno-endokrin kivizsgálást és oki kezelést javaslok, jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-07-05 09:58:47
Sajnos már második alkalommal próbálom leírni, s remélem most sikerülni fog, mert a számitógépes rendszer semmit nem ér!
Valóban panaszai összetettek, de kérdései könnyen megválaszolhatók és orvosolhatók.
Mindenek előtt azt kellene tisztázni, hogy a csökkent pajzsmirigyműködését autoimmun folyamat váltotta-e ki. Másrászt az allergiás betegségek lényegében autoimmun kórképek. Az allergiás kórképekben az un 1. típusú immunreakció zajlik, amelynek lényeges, hogy az allergén (pollen, gyógyszer stb) elleni immunreakcióban az IgE típusú, antitestek vesznek részt és ez azonnal, gyors szöveti immunválaszt eredményez. Ezért nem meglepő, hogy az allergiás betegségek (asthma, lisztérzékenység, cöliákia, csalánkiütés, bélgyulladások stb.) és szisztémás kórképek (reumatoid arthritis, SLE, Sjögren szindróma) gyakran társulnak a pajzsmirigy autoimmun betegségeivel. Ez a kiséletesen is igazolt adat azért fontos, mert felhívja az orvos és betege figyelmét arra, hogy ezekben a betegségekben nem a pajzsmirigy, a tüdő, az izületek vagy a bőr a beteg, hanem a hiba az immunrendszerben van! Ezért szükséges a holisztikus, integratív szemlélet, amely az embert egységes egésznek tekinti és nem az egyes szerveket, panaszokat kívánja gyógyítani, ill. enyhíteni, hanem a szervezet egészére koncentrál. Fontos tudni, hogy az immunológiailag aktív gyógyszerek nem egyszerűen elnyomják az immunreakciókat, hanem modulálják és a helyes irányba tudják „visszabillenteni”.
Ami a TSH-t illeti, az alapvető kérdés: mi tehát a TSH?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy (nem a pajzsmirigy!) állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
• Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg lakóhelyének jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
További immuno-endokrin kivizsgálást és oki kezelést javaslok, jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2013-07-05 09:58:47
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}