Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor Úr!
26 éves nő vagyok. 20-as éveim elején kezdtem el minden különösebb indok nélkül szőrösödni. Köldök alatti részen kezdődött majd arc, mellkas, comboknál folytatódott. Elmentem endokrinológiai vizsgálatra, de nem mutattak az eredmények eltérést így kezelést se kaptam. Kettő évvel ezelőtt gyakori fejfájás miatt felkerestem egy neurológus szakorvost, aki CT vizsgálatra küldött, ahol annyi látszódott, hogy a sella ürege szét van tolódva. Szerencsére a későbbi MR vizsgálat kizárta az adenóma lehetőségét, egyszerűen egy empty sellát állapítottak meg ill azt, hogy a hipofízisem atrophiás. Laikusként azt gondoltam, hogy ennek köze lehet a szőrösödésemhez így az MR vizsgálati eredményekkel visszamentem az endokrinológiára, de vérvétel eredményeiben ismét nem volt semmi eltérés és felvilágosítást kaptam, hogy magában egy üres sella nem okoz hormonháztartás zavarokat, kezelni se kell. Egyedül a fejfájásom vezették vissza rá, mert amúgy a neurológiai vizsgálatokon nem találtak semmi elváltozást ezen kívül.
Mivel egy ideje komoly párkapcsolatban élek felmerült a hormonoális fogamzásgátlás kérdése, de tanácstalan vagyok, hogy nekem szabad e a fentiek tükrében? Ezelőtt sose szedtem se fogamzásgátlót, se más egyéb hormontartalmú gyógyszereket. Valóban feleslegesen aggódom a hormonok ill a hipofízisem állapota miatt? Az én esetemben elég a sima nőgyógyászati vizsgálat/vérvétel egy ilyen gyógyszer felírásához vagy érdemes lenne ismét egy endokrinológai vizsgálatot elvégeztetni?
Általánosságban a jelenlegi testi állapotomról elmondható, hogy 171 cm 77 kiló vagyok, tehát van rajtam némi felesleg, de az utóbbi években 30 kilóval lettem kevesebb, a mozgás része életemnek, amennyire lehet megválogatom azt is étkeimet is. Menstruációm 13 éves koromóta rendszeres a ciklusom 28-29 napos, a közvetlen rokoni kapcsolatokban (szülő, testvér,nagyszülő) többen küzdenek túlsúllyal, de hormonális betegsége vagy akár kóros szőrnövekedése senkinek sincs. Tudomásom szerint semmilyen betegségben nem szenvedek.
Válaszát előre is köszönöm:
Andrea
26 éves nő vagyok. 20-as éveim elején kezdtem el minden különösebb indok nélkül szőrösödni. Köldök alatti részen kezdődött majd arc, mellkas, comboknál folytatódott. Elmentem endokrinológiai vizsgálatra, de nem mutattak az eredmények eltérést így kezelést se kaptam. Kettő évvel ezelőtt gyakori fejfájás miatt felkerestem egy neurológus szakorvost, aki CT vizsgálatra küldött, ahol annyi látszódott, hogy a sella ürege szét van tolódva. Szerencsére a későbbi MR vizsgálat kizárta az adenóma lehetőségét, egyszerűen egy empty sellát állapítottak meg ill azt, hogy a hipofízisem atrophiás. Laikusként azt gondoltam, hogy ennek köze lehet a szőrösödésemhez így az MR vizsgálati eredményekkel visszamentem az endokrinológiára, de vérvétel eredményeiben ismét nem volt semmi eltérés és felvilágosítást kaptam, hogy magában egy üres sella nem okoz hormonháztartás zavarokat, kezelni se kell. Egyedül a fejfájásom vezették vissza rá, mert amúgy a neurológiai vizsgálatokon nem találtak semmi elváltozást ezen kívül.
Mivel egy ideje komoly párkapcsolatban élek felmerült a hormonoális fogamzásgátlás kérdése, de tanácstalan vagyok, hogy nekem szabad e a fentiek tükrében? Ezelőtt sose szedtem se fogamzásgátlót, se más egyéb hormontartalmú gyógyszereket. Valóban feleslegesen aggódom a hormonok ill a hipofízisem állapota miatt? Az én esetemben elég a sima nőgyógyászati vizsgálat/vérvétel egy ilyen gyógyszer felírásához vagy érdemes lenne ismét egy endokrinológai vizsgálatot elvégeztetni?
Általánosságban a jelenlegi testi állapotomról elmondható, hogy 171 cm 77 kiló vagyok, tehát van rajtam némi felesleg, de az utóbbi években 30 kilóval lettem kevesebb, a mozgás része életemnek, amennyire lehet megválogatom azt is étkeimet is. Menstruációm 13 éves koromóta rendszeres a ciklusom 28-29 napos, a közvetlen rokoni kapcsolatokban (szülő, testvér,nagyszülő) többen küzdenek túlsúllyal, de hormonális betegsége vagy akár kóros szőrnövekedése senkinek sincs. Tudomásom szerint semmilyen betegségben nem szenvedek.
Válaszát előre is köszönöm:
Andrea
Tisztelt Kérdező!
A betegség meghatározása: Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella turcica (török nyereg) űrterében hypophysis (agyalapi mirigy) nem mutatható ki, a sella űrtere pedig legtöbbször tágult és liquor (folyadék) tölti ki. Amennyiben az elváltozáshoz jellegzetes tünetek együttese társul, üres sella szindrómáról beszélünk.
Okai: Primer forma anatómia variációnak tartható, azonban kialakulásában a fokozott intracraniális nyomásnak is szerepet tulajdonítanak. Ezt igazolja, hogy gyakrabban fordul elő benignus intracranialis hypertoniában. A másodlagos üres sella intraselláris kórfolyamatok következménye. Nem daganatos hypophysis állománycsökkenés következtében is létrejöhet az autoimmun gyulladás következtében (pl.: Sheehan-syndromában). Társuló tünetek (üres sella syndroma) nem feltétlen velejárói az anatómiai elváltozásnak, ahhoz ugyanis, hogy manifeszt klinikai tünetek kialakuljanak, a hypophysis állományának legalább 60-70%-os pusztulása szükséges.
Leggyakrabban tünetmentes, de secunder formákban a megelőző hypophysis műtét vagy irradiáció az anamnézisben felveti az empty sella lehetőségét. Gyakran hormonális panaszok: pl. menzeszzavar, meddőség, impotencia hívja fel a kezelő orvos figyelmét erre a betegségre.
Fontos, hogy gyakran társul(hat) más endokrin, immuno-endokrin kórképpel
.Ami a fokozott szőrnövekedsét illeti: a betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas)
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:
1. A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
2. A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2012-12-03 11:52:29
A betegség meghatározása: Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella turcica (török nyereg) űrterében hypophysis (agyalapi mirigy) nem mutatható ki, a sella űrtere pedig legtöbbször tágult és liquor (folyadék) tölti ki. Amennyiben az elváltozáshoz jellegzetes tünetek együttese társul, üres sella szindrómáról beszélünk.
Okai: Primer forma anatómia variációnak tartható, azonban kialakulásában a fokozott intracraniális nyomásnak is szerepet tulajdonítanak. Ezt igazolja, hogy gyakrabban fordul elő benignus intracranialis hypertoniában. A másodlagos üres sella intraselláris kórfolyamatok következménye. Nem daganatos hypophysis állománycsökkenés következtében is létrejöhet az autoimmun gyulladás következtében (pl.: Sheehan-syndromában). Társuló tünetek (üres sella syndroma) nem feltétlen velejárói az anatómiai elváltozásnak, ahhoz ugyanis, hogy manifeszt klinikai tünetek kialakuljanak, a hypophysis állományának legalább 60-70%-os pusztulása szükséges.
Leggyakrabban tünetmentes, de secunder formákban a megelőző hypophysis műtét vagy irradiáció az anamnézisben felveti az empty sella lehetőségét. Gyakran hormonális panaszok: pl. menzeszzavar, meddőség, impotencia hívja fel a kezelő orvos figyelmét erre a betegségre.
Fontos, hogy gyakran társul(hat) más endokrin, immuno-endokrin kórképpel
.Ami a fokozott szőrnövekedsét illeti: a betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas)
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:
1. A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
2. A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2012-12-03 11:52:29
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}