Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!
Az interneten találtam Önre, válaszai nagyon szimpatikusak, ezért szeretnék én is Önhöz fordulni kérdésemmel.
Miskolci vagyok, 35 éves, egy kisfiú édesanyukája. Azért szeretnék Öntöl kérdezni, a későbbiekben szívesen elmennék magánrendelésére is, ha úgy alakul, mert az itteni sebész szerint műteni kellene, az endokrinológus szerint még várni kellene, amíg nem haladja meg a 3 cm-t, ugyanis mivel autoimmun jellegű a pajzsmirigy betegségem, ezért azt mondja, hogy hiába műtik meg, vissza fog nőni. Kb. 9 évvel ezelőtt voltam nyaki UH.-on, és ott találtak göböket a pajzsmirigyben. Azóta évente ellenőrzésre járok. A legutóbbi UH leletemben a következőket írják: Pajzsmirigy UH 2012.április 26.
Jobb lebeny: 23x20x50 mm.kp.harmadában 21x15 mm-es és egy 12x20 mm-es egymás mellett elhelyezkedő echoszegény udvarral körülvett solid és cystosus elemeket egyaránt tartalmazó göb ábrázolódik. Bal lebeny: 18x20x45 mm, alsó pólusában 7 mm-es, belső echokat is tartalmazó cystosus képlet látható. A trachea nem dislocált.
Pajzsmirigy izotóp vizsgálat: 2012.április 19. Ptc.felv.1,58 %, amely norm. functiora utalós felvételi érték. Kp.fokban megnagyobbodott, szabályos alakú lebenyek. Isthmus kiszélesedett, az alsó pólus a jub. felett. Bal lebeny caud.felében csökkentebb radioizotóp felvétel, de nodus egyértelműen nem demarkálódik.A jobb lebenyben szabályos eloszlás.
Pajzsmirigy tűbiopszia cytológiai eredmény: Közepesen sejtdús, sytolisalt és autocytolisalt, korlátozott diagnosztikus értékű vizsgálati anyagban véres savós hátterében kevés colloid mellett cysta macrophagok és siderophag sejtek és ezeke körvonalai továbbá szabályos és enyhe fokú polymorphia jeleit mutató folliculáris hámsejtek és sejtcsoportok észlelhetők. A sejtcsoportok helyenként papillaszerű struktúrákat is képeznek, melyek némelyike kötőszöveti tengellyel bír, némelyike azzal nem rendelkezik. Mindezek mellett a vér alakos elemeit jelentősen meghaladó arányban figyelhetők meg lymphocyták. A folliculáris sejtek részéről un. oncocystás átalakulás nem észlelhetők. Háttérelemként kevés kötőszövetfoszlány taláható. Dg.Malignitás nem igazolható. Vélemény: A cytomorphológiai kép idült bevérzést és cystopapilláris degenerátiót mutató strumagöbre utal. A nagyszámú lymphocyta alapján felmerül chronicus gyulladás (strumitis chronica aspecifica, thyreoditits chronica aspecifita) gyanúja is.
Ezekkel a leletekkel visszamentem az endokrinológushoz és az ő véleménye: fizikálisan jobb oldalon kb.2 cm-es tömöttebb, mobilis göb. Érdemi progresszió nincs. Panaszai nodusos strumával összefüggenek, progresszió esetén műtét, egyebekben observatio. Javaslat: 1 év múlva pajzsmirigy UH és TSH lelettel kontroll. Szelén pótlás, jód.
A problémám, hogy nagyon hullik a hajam, és mivel nagyon feszült, stresszes vagyok (nyelvtanár vagyok, de jelenleg munkanélküli, ami nagyon idegesít) a torkomnál állandóan szorongat. Már pszichiáternél is voltam ez ügyben, ott generalizált szorongást állapítottak meg, és gyógyszert is írtak fel. Xelex, cypralex. Már kb. egy hónapja szedem ezeket a gyógyszereket, de a torkomban a szorongató érzés nem csökken (azt mondja az orvos, hogy min. 3 hónapig szedjem, utána kell, hogy már hasson). Amikor van ez a torokszorító érzésem (sokszor okom sincs rá, magától jön, mindennap) akkor fáj is a torkomban a pajzsmirigy göb, ami éles fájdalomhoz hasonlítható. Azt mondja az endokrinológus, hogy ne idegesítsem magam, de nem direkt idegesítem, sőt nyugodt szeretnék lenni, nekem a legrosszabb, hogy állandóan jelentkezik ez a szorongás. A kérdésem az lenne a Tisztelt Professzor Úrhoz, hogy ha megműtetném a pajzsmirigyemet, akkor utána kellene gyógyszert is szednem, mert nagyon félek, hogy utána elhízok a gyógyszer hatására. Nem szeretném egyébként műtetni, nagyon félek tőle, esetleg nem lehetne a cystákat leszívni? Mikor érdemes műtetni? Mivel rossz az EKG , félek, hogy még kockázatosabb a műtét.
Válaszát előre is megköszönve
Őszinte tisztelettel: Szmirnovné K. Tímea
Az interneten találtam Önre, válaszai nagyon szimpatikusak, ezért szeretnék én is Önhöz fordulni kérdésemmel.
Miskolci vagyok, 35 éves, egy kisfiú édesanyukája. Azért szeretnék Öntöl kérdezni, a későbbiekben szívesen elmennék magánrendelésére is, ha úgy alakul, mert az itteni sebész szerint műteni kellene, az endokrinológus szerint még várni kellene, amíg nem haladja meg a 3 cm-t, ugyanis mivel autoimmun jellegű a pajzsmirigy betegségem, ezért azt mondja, hogy hiába műtik meg, vissza fog nőni. Kb. 9 évvel ezelőtt voltam nyaki UH.-on, és ott találtak göböket a pajzsmirigyben. Azóta évente ellenőrzésre járok. A legutóbbi UH leletemben a következőket írják: Pajzsmirigy UH 2012.április 26.
Jobb lebeny: 23x20x50 mm.kp.harmadában 21x15 mm-es és egy 12x20 mm-es egymás mellett elhelyezkedő echoszegény udvarral körülvett solid és cystosus elemeket egyaránt tartalmazó göb ábrázolódik. Bal lebeny: 18x20x45 mm, alsó pólusában 7 mm-es, belső echokat is tartalmazó cystosus képlet látható. A trachea nem dislocált.
Pajzsmirigy izotóp vizsgálat: 2012.április 19. Ptc.felv.1,58 %, amely norm. functiora utalós felvételi érték. Kp.fokban megnagyobbodott, szabályos alakú lebenyek. Isthmus kiszélesedett, az alsó pólus a jub. felett. Bal lebeny caud.felében csökkentebb radioizotóp felvétel, de nodus egyértelműen nem demarkálódik.A jobb lebenyben szabályos eloszlás.
Pajzsmirigy tűbiopszia cytológiai eredmény: Közepesen sejtdús, sytolisalt és autocytolisalt, korlátozott diagnosztikus értékű vizsgálati anyagban véres savós hátterében kevés colloid mellett cysta macrophagok és siderophag sejtek és ezeke körvonalai továbbá szabályos és enyhe fokú polymorphia jeleit mutató folliculáris hámsejtek és sejtcsoportok észlelhetők. A sejtcsoportok helyenként papillaszerű struktúrákat is képeznek, melyek némelyike kötőszöveti tengellyel bír, némelyike azzal nem rendelkezik. Mindezek mellett a vér alakos elemeit jelentősen meghaladó arányban figyelhetők meg lymphocyták. A folliculáris sejtek részéről un. oncocystás átalakulás nem észlelhetők. Háttérelemként kevés kötőszövetfoszlány taláható. Dg.Malignitás nem igazolható. Vélemény: A cytomorphológiai kép idült bevérzést és cystopapilláris degenerátiót mutató strumagöbre utal. A nagyszámú lymphocyta alapján felmerül chronicus gyulladás (strumitis chronica aspecifica, thyreoditits chronica aspecifita) gyanúja is.
Ezekkel a leletekkel visszamentem az endokrinológushoz és az ő véleménye: fizikálisan jobb oldalon kb.2 cm-es tömöttebb, mobilis göb. Érdemi progresszió nincs. Panaszai nodusos strumával összefüggenek, progresszió esetén műtét, egyebekben observatio. Javaslat: 1 év múlva pajzsmirigy UH és TSH lelettel kontroll. Szelén pótlás, jód.
A problémám, hogy nagyon hullik a hajam, és mivel nagyon feszült, stresszes vagyok (nyelvtanár vagyok, de jelenleg munkanélküli, ami nagyon idegesít) a torkomnál állandóan szorongat. Már pszichiáternél is voltam ez ügyben, ott generalizált szorongást állapítottak meg, és gyógyszert is írtak fel. Xelex, cypralex. Már kb. egy hónapja szedem ezeket a gyógyszereket, de a torkomban a szorongató érzés nem csökken (azt mondja az orvos, hogy min. 3 hónapig szedjem, utána kell, hogy már hasson). Amikor van ez a torokszorító érzésem (sokszor okom sincs rá, magától jön, mindennap) akkor fáj is a torkomban a pajzsmirigy göb, ami éles fájdalomhoz hasonlítható. Azt mondja az endokrinológus, hogy ne idegesítsem magam, de nem direkt idegesítem, sőt nyugodt szeretnék lenni, nekem a legrosszabb, hogy állandóan jelentkezik ez a szorongás. A kérdésem az lenne a Tisztelt Professzor Úrhoz, hogy ha megműtetném a pajzsmirigyemet, akkor utána kellene gyógyszert is szednem, mert nagyon félek, hogy utána elhízok a gyógyszer hatására. Nem szeretném egyébként műtetni, nagyon félek tőle, esetleg nem lehetne a cystákat leszívni? Mikor érdemes műtetni? Mivel rossz az EKG , félek, hogy még kockázatosabb a műtét.
Válaszát előre is megköszönve
Őszinte tisztelettel: Szmirnovné K. Tímea
Tisztelt Szmirnovné K. Tímea!
Köszönöm megtisztelő levelét és sorait. Jóllehet pontosan leírt mindent, de a leletek alapján a kérdésben nem várhatja el, hogy diagnózist mondja, sőt a műtét kérdésében is tanácsot adjak. A legtöbb vizsgálat sem helyettesíti a személyes találkozást és vizsgálatot. Az ember nem azonos a laboratóriumi adatai összességével!
Bevezetőben egy alapvető javaslat, ha valóban autoimmun gyulladása van, akkor a jódot ne szedje, mert ettől az állapota romlani fog.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában lényeges az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Egyelőre a műtét nem látszik indokoltnak a leírtak alapján, de további immuno-endokrin vizsgálat és ennek megfelelő kezelés indokolt.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2012-08-07 07:37:49
Köszönöm megtisztelő levelét és sorait. Jóllehet pontosan leírt mindent, de a leletek alapján a kérdésben nem várhatja el, hogy diagnózist mondja, sőt a műtét kérdésében is tanácsot adjak. A legtöbb vizsgálat sem helyettesíti a személyes találkozást és vizsgálatot. Az ember nem azonos a laboratóriumi adatai összességével!
Bevezetőben egy alapvető javaslat, ha valóban autoimmun gyulladása van, akkor a jódot ne szedje, mert ettől az állapota romlani fog.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában lényeges az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Egyelőre a műtét nem látszik indokoltnak a leírtak alapján, de további immuno-endokrin vizsgálat és ennek megfelelő kezelés indokolt.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2012-08-07 07:37:49
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}