SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!

Írtam már önnek ugyanezt a múlt héten, de elveszhetett, mert nem jelent meg.
Az ön betege vagyok, 35 éves, 2 kis gyermekkel. Fél éve ön diagnosztizált nálam autoimmun hypothireosist (pajzsm. gyulladással), lisztérzékenységet, candidát. Panaszaim többsége Önnek hála megszűnt, szörnyű csalánkiütésem elmúlt, hajhullásom megállt, stb. Szedek Euthyrox 50-et, Szelént 2x és vasat.
Parlagfű allergiám is van és erre tavaly az allergén specifikus immunterápiát kezdtem el. Ami (szerintem legalábbis) jól működött, legalábbis gyógyszert sem kellett szedjek és szinte tüneteim sem voltak. Azóta azonban már tudom, hogy az immunterápia kontra-indikációja a fennálló autoimmun betegség, így nem tudom mitévő legyek, mert a napokban el kellene kezdenem ismét a szezon előtti terápiát.
Semmiképp nem szeretnék \"bezavarni\" az immunrendszeremnek ezzel az immunterápiával és veszélyeztetni az Ön által megkezdett terápia sikerét, de a parlagfű okozta tünetekkel is borzasztó lenne megint együtt élni.

Kérdéseim:
1. Milyen következménye lehet egyáltalán, mit okozhat, ha autoimmun beteg csinálja ezt az immunterápiát?
2. Ennek tükrében én elkezdjem-e vagy sem?
3. Ön azt mondja, hogy az autoimmun betegek esetében nem az egyes szervek a betegek, hanem az immundeficienciáról van szó és immunológiailag aktív gyógyszerekkel az immunrendszer visszaterelhető a medrébe.
Elképzelhető-e ennek tükrében, hogy ha sikerül \"visszaterelni\" az immunrendszert a helyes mederbe, akkor akár elmúlik egy parlagfű allergia vagy más egyéb allergiák? Vagy erre egyáltalán semmi esély nincs?

Ez utóbbit azért kérdezem, mert a napokban is elkezdtek enyhe pollen allergiás tüneteim lenni (viszket az orrom, néha a szemem), pedig a parlagfű még biztosan nem virágzik. Valószínűleg egy újabb allergia lesz! Hogy tudnám megelőzni, hogy ha már a meglévő allergiáim esetleg nem múlhatnak el, akkor legalább ne jöjjenek újak??!!

előre is megköszönve megtisztelő válaszát,
pepike
Tisztelt Pipike!

Nagyon sajnálom, hogy valahogyan elkeveredett a levele. Örülök viszont állapota jobbra fordulásának. A kérdései fontosak. Sajnos az immunológiai ismeretek között nagyon sok a téves, esetleg félinformáció.
1. Hogyan működik az immunrendszer? Az élővilág evolúciója során számos olyan mechanizmus alakult ki, amely az idegen behatolók nagyon gyors elpusztítását vagy hatástalanítását biztosítja, így akadályozva meg a kórokozó elterjedését, illetve nagymértékű elszaporodását a megtámadott szervezetben. Ismerve a káros mikrobák gyors szaporodási ütemét - számos baktérium tömege például húsz percenként megduplázódhat, ami persze függ a környezeti tényezőktől is - a hatékony azonnali reakció a gazdaszervezet túlélése szempontjából alapvető fontosságú. A kórokozó mikrobák, a patogének azonnali elpusztításában döntő szerepe van az úgynevezett természetes vagy veleszületett immunrendszernek, amely a szervezetbe jutó kórokozót rögtön felismeri és elpusztítja: ennek köszönhető, hogy sokszor észre sem vesszük a káros mikrobák támadását. Ahogy az immunológus mondja, az említett, a születésünk pillanatától jelenlévő immunrendszer mellett, az idő múlásával egy másik védekező-mechanizmus is kialakul – ez a szerzett immunitás –, ami folyamatosan „tanulja” az addig ismeretlen, új kórokozók azonosítását. „Míg a velünk született immunitás a fagocitákra, addig a szerzett immunitás a limfocitákra épül, ami egy másik fehérvérsejt-típus. Nagyon leegyszerűsítve: amikor a kórokozó a szervezetbe kerül, az a limfociták átalakulását indítja el. Ennek a folyamatnak a végén válik képessé a limfocita arra, hogy az adott idegen anyagra kialakítsa a hatásos pusztító mechanizmust. Így jönnek létre az immunglobulinok, amelyek a konkrét baktérium, gomba, parazita ellenanyagai. És még egy érdekesség: a memeóriasejtek – ezek is a limfocitákból alakulnak ki – tovább keringenek s szervezetben, s mivel emlékeznek egy-egy adott kórokozóra, egy újbóli találkozás alkalmával sokkal gyorsabban képesek aktiválni a szükséges immunválaszt” .Nézzük, mi történik akkor, ha köhögő, tüsszögő emberrel utazunk a villamoson. A levegőbe ilyenkor influenzavírusok repülnek, amiket belélegzünk, ám – s ezt mindenki tapasztalta már -, nem minden esetben betegszünk meg egy-egy ilyen találkozás után. Ez annak köszönhető, hogy az előbb bemutatott, állandóan készenlétben álló sejtek és molekulák megakadályozzák a kórokozó-fertőzést, lehetetlenné teszik a vírus nagymértékű elszaporodását.Előfordul azonban, hogy a tüsszentés nem marad hatástalan: a szervezetünkbe jutó kórokozó eléri, hogy másnapra-harmadnapra belázasodjunk, fájjon a fejünk, gyengének, egyszóval betegnek érezzük magunka. Ennek leggyakoribb oka az, hogy olyan nagy mennyiségű vírus jut a szervezetünkbe, aminek a leküzdésére a természetes immunrendszer elemei már nem képesek. Ekkor válik szükségessé a jóval bonyolultabb, de nagyon hatékony rendszer, a már említett szerzett immunrendszer aktiválása. Környezetszennyezés, bizonyos gyógyszerek, élelmiszerek, stressz – hogy csak néhányat soroljunk azok közül a tényezők közül, amik mind alkalmasak arra, hogy összezavarják az immunrendszerünket. Az effajta kisiklás kóros folyamatok kialakulásához vezethet: ilyen eset például az, amikor az immunrendszer saját struktúrákkal szemben kialakult toleranciája megszűnik, különböző okok miatt a szervezet anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg. Ezek a folyamatok vezetnek az úgynevezett autoimmun betegségek – ilyen például a szklerózis multiplex -, amik a lakosság 6-7 százalékát érintik. „Az is betegségekhez vezet, ha az immunrendszer egy jelentéktelen külső anyagot - virágpor, porszem -, ellenségként kezel, s hevesen, túlzott reakcióval csap le rá: ez tapasztalható az allergiás reakciók során” Egyébként immunrendszerünk védelme és erősítése érdekében mi magunk is sokat tehetünk: bár csodaszerek és csodamódszerek nincsenek, de a testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a vitaminok és nyomelemek megfelelő mennyiségű bevitele, és - ne feledjük - a stressz csökkentése mind az immunrendszer jó működéséhez vezet. Általában nem célszerű, ha az immunterápiáról a beteg önmagában szaksegítség és előzetes vizsgálat nélkül dönt.
2. Erre a feniekben válaszoltam
3. Valóban az autoimmun betegségek esetében nem a szervek, hanem az azokat megtámadó immunsejtekben, antitestekben kell(ene) keresni a kiváltó okokat. A kisiklott, ill. kóros immunreguláció visszafordítható és a betegség gyógyítható! Persze az is igaz, hogy az autoimmun betegségek nagyon sokszínűek és egymással társulhatnak. Ez azért fontos, mert gyakran az orvosk sem gondolnak arra, hogy a pajzsmirigygyulladáshoz gyakran társulhat vészes vérszegénység,hajhullás, elhízás, meddőség pszichés zavarok, izületi gyulladás, allergiás tünetek. A megelőzés célja: az immunrendszer stimulálása, nem az ártatlan pollenszemcséket kell hibáztatnunk, hanem a saját ún. természetes immunrendszerúnket kell(ene) karban tartani, néha stimulálni.

Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2012-06-19 13:12:05
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja