Tisztelt Kérdező!

A kérdése két részből áll:
1. A gyermekének mellérzékenysége hátterében hormonális ok is állhat, amelyet ki kellene vizsgálni, ha tartósan fennáll. Egyébként ilyet a fuzárium gombávan szennyezett ételek is okozhtanak. Továbbá az emberi tevékenységből fakadó civilizációs ártalmak egyik legveszélyesebb válfaját máig alulértékelve, egyes esetekben elhallgatva kezelik. A közelmúltban egy hazai város ivóvízellátó rendszerében találtak súlyos hormonhatású növényvédőszer-maradványokat, a megengedett egészségügyi határérték mintegy húszszorosát elérő koncentrációban. Az egyebek mellett az ösztrogénhatású atrazint tartalmazó ivóvíz akár tartósan, hosszú időn keresztül is szennyezhette az adott térség ivóvíz-készletét. Több más kémiai vegyülethez hasonlóan az atrazin drasztikus mértékben avatkozik be az élőlények androgén-ösztrogén hormonegyensúlyába, rendkívül súlyos ösztrogéndominanciát előidézve: állatkísérletek során hasonló dózis megváltoztatta a kísérleti állatok nemét! Szakemberek véleménye szerint hosszútávon az ilyen hormonhatásnak kitett gyermekek szervezetében nemkívánt irányt vehet az ivarmirigyek fejlődése, melynek következménye akár hermafroditizmus is lehet.
A hazánkban a hatvanas évek elejéig engedélyezett és rendkívül nagy mennyiségben alkalmazott növényvédőszer, a DDT (dietil-difenil-triklóretán) is hasonló hatással rendelkezett. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, a DDT bomlástermékei gyakorlatilag minden, ma élő ember szervezetében megtalálhatók, az idősebb korosztálynál éppúgy, mint a fiatal anyák tejében. E vegyület lebomlási ideje ugyanis rendkívül hosszú, becslések szerint akár 100 év is lehet, ráadásul a DDT-t egyes országokban továbbra is alkalmazzák, így az onnan érkező zöldségek és gyümölcsök révén mind a mai napig reális veszélyforrást jelent hazánkban is. A DDT fő mellékterméke, a DDE a testben rendkívül erőteljes anti-androgénként viselkedik, vagyis gátolja a férfihormon hatásait. A dioxin az iparilag alkalmazott fehérítési folyamatok mellékterméke, erőszakos xenoösztrogén (nem természetes ösztrogén). Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapír, zsebkendők, pelenkák. Gyakran bukkannak rá mezőgazdasági termékekben, mivel évtizedeken át jelen volt a növényvédő szerekben is. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, és ebből adódóan tejtermékekben szintén előfordulhat.
2. Az Ön hüvelyérzékenységébnek is több oka lehet.A genetikai hajlam önmagában nem okoz betegséget. Szükséges egy olyan tartós inger, mely a szeméremtestet irritálja. A tartós irritáció hatására fellépő, kóros immunrendszeri válaszreakció beindítja a betegség kialakulásához szükséges folyamatokat. A tényezők, melyek kiválthatják a szeméremtest krónikus irritációját a következők lehetnek:
hormonális okok
mechanikai ingerek
allergének
kismedencei izmok sérülése és kóros működése
étkezési szokások (oxálsav)
krónikus, lappangó gombafertőzés
Az, hogy a hormonoknak szerepe lehet a szeméremtesti fájdalom, vagyis a vulvodynia kialakulásában, meglehetősen kézenfekvő. A női élet különböző életszakaszaiban a női nemi hormonok szintje nagymértékben megváltozik. A menstruáció és a szoptatás ideje alatt, illetve a változókorban, amikor az ösztrogénszint alacsony, a szeméremtest bőre megváltozik, szinte minden nőnek érzékenyebbé válik. Ezekben az időszakokban gyakori a vulvodyniás panaszok kialakulása, illetve felerősödése is. Terhesség alatt, amikor az ösztrogénszint magas, szintén gyakoribbak a szeméremtesti panaszok. A terhesség során a magas ösztrogénszint következtében jellemző, hogy a hüvelyváladék mennyisége megnő. Ez hüvelyi folyásként jelentkezik, mely színtelen, szagtalan, híg, panaszt, a nedvesség okozta kellemetlenségen kívül, nem okoz. , és a hüvely, valamint a szeméremtest krémekkel-kúpokkal történő kezeléséhez vezet. A hormonális hátteret erősíti az is, hogy a vulvodynia kialakulásának relatív kockázata fogamzásgátló szedés mellett szintén emelkedik, különösen akkor, ha azt már 17 éves kor előtt kezdik el.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-08-09 07:53:08