SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor Úr!

Vérvétel eredményemet szeretném ha értékelné.

hTSH: 1,81 uIU/ml (0,37-4,64)
Szabad T4: 0,92 ng/dl (0,71-1,85)
Szabad T3 ezt nem mérték, mert az előző kettő rendben volt.

glükóz 0: 4,40 mmol/l (3,5-5,8)
glükóz II.: 6,22 mmol/l (ref. tartomány nincs megadva)

inzulin 0: 2,77 uIU/ml (6,00-27,00) csillagozva van
inzulin 120: 52,2 uIU/ml (ref. tartomány nincs megadva)

CA125: 24 U/ml (<21) csillagozva van.

A Ca125 azért ekkora, mert endometriózisom van, tavaly októberben a csokoládéciszta eltávolítása előtt ez az érték 75 volt. Akkor maradt még a hasüregben pár csomó. Fájdalom, panaszom nincsen.

A többi értékre az endokrinológus azt mondta, hogy rendben van.

Megkérdeztem az inzulint, hogy az nem magas-e (inzulinrezisztencia miatt), azt mondta, rendben van, és a két kémiai terhesség (1 hetes késéssel jött meg, pozitív tesztek voltak), meg az egy missed ab (5. hét végén) nem ettől volt.

Önnek mi a véleménye? Van inzulinrezisztenciám? Esetleg az endometriózistól lehetnek a vetélések?

Köszönöm!

Katalin
Tisztelt Katalin!

A kapott eremények nem zárják ki az inzulin rezisztencia fennállásátnak lehetőségét.
Endometriosis alatt olyan működő méhnyálkahártya szigeteket értünk, amelyek a méh üregén kívül helyezkednek el- bárhol a szervezetben, és képesek a női szervezet hormonális állapotának megfelelően önálló életet élni.Az endometriosis jóindulatú megbetegedés.
Az endometriosis egyike a leggyakoribb benignus női nemi szervi megbetegedéseknek. Előfordulás gyakorisága egyes irodalmi adatok alapján 2-50 % közé tehető. Kezdetben a betegséget csak a klinikai tünetek és panaszok alapján valószínűsítettek. A laparoscopia elterjedése kapcsán az előfordulás gyakorisága megemelkedett. A reproduktív korban való előfordulás arányát csak valószínűsíteni lehet, hiszen a pontos diagnosis felállítása csak laparotomia vagy laparoscopia útján lehetséges.
Számos kísérlet történt az endometriosis betegség specifikus serummarkerének megismerésére, amely szűrőmódszerként is alkalmazható. A kísérletek közül a legmegbízhatóbbnak a CA 125 meghatározás tűnt. A coelomahám sejtfelszíni antigénje a CA 125, amely az epitheliális ovarialis carcinomák monitorizálásában ismert és jól bevált serum marker. Endometriosis esetekben is gyakran emelkedett a CA 125 szint és értéke korrelál a betegség kiterjedésével és az alkalmazott kezelési módszer hatékonyságával. (Barberry, Pittaway). A vizsgálómódszer sensitivitása azonban alacsony ahhoz, hogy a módszert szűrőeljárásként alkalmazzuk (Franssen). Megemlítendő, hogy a CA 125 szint magasabb lehet terhesség, acut kismedencei gyulladás, leiomyoma és menstruatio során is.Az endometriosis kezelése a legkevésbé hálás orvosi feladatok közé tartozik. A betegség gyakran kiszámíthatatlan, progrediálhat, regrediálhat, ami nehézzé teszi a megfelelő kezelést. Némelyik betegben nehéz vagy lehetetlen a fájdalmat és infertilitást gyógyítani, míg másokban a betegség, különösen kezdetben, tünetmentes és nem igényel kezelést.
Az endometriosis esetében a kismedencei fájdalom, a dysmenorrhoea, a dyspareunia és a meddőség a leggyakoribb tünet. Az endometriosist – figyelembe véve a beteg életkorát, panaszait és reprodukciós tervét- egyedileg kell kezelni. A terápia során azonban figyelembe kell venni az alkalmazandó módszer rövid és hosszú távú mellékhatásait is.
Az eredményesség megítélésben a nemzetközileg elfogadott és jelenleg is használt American Fertility Society pontrendszere nem megfelelő, mivel a gyógyszeres kezelés az endometriosist gyógyítja, de a következményes elváltozásokat (adhaesio) nem. Így a pontszámban történő változás nem a megbetegedésben bekövetkező változást mutatja. Hasonlóan érvényes ez az ovarialis endometriomákra, ahol az endometrioma méretében a gyógyszeres kezelés változást alig okoz.
Jelen ismereteink alapján a sebészi és a gyógyszeres kezelés egyedileg megválasztott kombinációja jelenti az optimális megoldást. Az eredményes operatív kezelés után alkalmazandó gyógyszeres kezelési lehetőségek, melyek tartósan biztosítják a beteg tünet és panaszmentes állapotát, jelenleg is kutatások tárgyát képezik.A danasolt (17-aethynyltestosteron izoxasol származéka) 1960- ban állították elő. endometriosisban való alkalmazásáról Greenblatt és mtsai (1971) számoltak be.
Hatást különböző mechanismusok útján fejti ki. Direct hatása van az intracelluláris steroidreceptorokra. Nagy affinitással kötődik a testosteronreceptorokhoz, ahol agonista hatást fejt ki. Közepes affinitással, vegyes agonista-antagonista hatást fejtve kötődik a progesteron és glycorticoid- receptorokhoz. Közvetlen hatása van a steroidsynthesisre, amelyet a steroidtermelésben résztvevő enzimek (20, 22 -desmolas, 17-hydroxysteroid-dehydrogenas, 11 és 21 - hydrolas) bénításán keresztül fejt ki. A danasol a serumban steroidkötőfehérjékhez is kötődik, így az SHBG-hez és a CBG-hez, ezáltal megemeli a szabad, hatékony testosteron és cortisolszintet.
Összességében a danasol hypooestrogen, hyperandrogen állapotot eredményez a gonadotropin szint változatlanul hagyásával.
A mellékhatások közül kiemelendőek az androgen mellékhatások: súlygyarapodás, izomgörcs, zsíros bőr, acne, hirsutismus, hőhullám, emlőméret-csökkenés, libidocsökkenés.
Azt gondolom, hogy ez a rövid áttekintés is igazolja, hogy egy-egy laboratóriumi tesztből nem helyes végleges doagnózist mondani. Remélem az is kitűnik, hogy panaszaira van emgoldás.
Jó egészséget kívánok:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-10 07:46:39
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja