Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor úr!
37 éves nő vagyok, fél éve fennálló hőemelkedéses problémámmal kapcsolatban szeretném a véleményét kérni. A hőemelkedés szinte naponta, de rendszertelenül jelentkezik (37.1-37.3), hosszabb rövidebb időre. Az utóbbi időben fáradékonynak érzem magam, időnként van kézremegésem, éhségérzetem, koncentrációs nehézségem. Nőtt az alvásigényem és alvás után sem érzem magam kipihentnek. Az utóbbi fél évben több szezonális fertőzésen is átestem (lég uti, arcüreg). Átestem fogműtéten ill. kimutattak haemophilus influenzae fertőzést is a garatváladékból, de többszöri antibiotikum kezelés után ez most negatív.
Már vizsgáltak rengeteg területen, infektológián, belgyógyászaton, orr-fül gégészeten, neurológián, ahol nem találtak problémát. Általános laborok alapján mindent rendben találtak, voltam pajzsmirigy röntgenen is, ami szintén nem mutatott ki eltérést.. Több helyen is kezdődő autoimmun betegségre gyanakodtak. Jelenleg reumaetológia vizsgálatom van még folyamatban ill most lett kész egy endokrinológiai eredményem, ami alapján a következőket találták ( a többi érték rendben volt):
Thyreoglobulin autoantitest 175 , a jó 0 – 40
Thyreoideaperoxidáz elleni antitest 110, a jó 35 alatt
Az lenne a kérdésem hogy:
1. ez a színtű eltérés jelentősnek számít-e pajzsmirigybetegség szempontjából? Mert többféle információt hallok, hogy már ez is eltérés , de más források szerintem csak a több százas, ezres eltérések számítank igazán jelentősnek.
2. ezek az értékek adnak-e valami útmutatást, hogy milyen irányban érdemes tovább vizsgálódni?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel:
Kornélia
37 éves nő vagyok, fél éve fennálló hőemelkedéses problémámmal kapcsolatban szeretném a véleményét kérni. A hőemelkedés szinte naponta, de rendszertelenül jelentkezik (37.1-37.3), hosszabb rövidebb időre. Az utóbbi időben fáradékonynak érzem magam, időnként van kézremegésem, éhségérzetem, koncentrációs nehézségem. Nőtt az alvásigényem és alvás után sem érzem magam kipihentnek. Az utóbbi fél évben több szezonális fertőzésen is átestem (lég uti, arcüreg). Átestem fogműtéten ill. kimutattak haemophilus influenzae fertőzést is a garatváladékból, de többszöri antibiotikum kezelés után ez most negatív.
Már vizsgáltak rengeteg területen, infektológián, belgyógyászaton, orr-fül gégészeten, neurológián, ahol nem találtak problémát. Általános laborok alapján mindent rendben találtak, voltam pajzsmirigy röntgenen is, ami szintén nem mutatott ki eltérést.. Több helyen is kezdődő autoimmun betegségre gyanakodtak. Jelenleg reumaetológia vizsgálatom van még folyamatban ill most lett kész egy endokrinológiai eredményem, ami alapján a következőket találták ( a többi érték rendben volt):
Thyreoglobulin autoantitest 175 , a jó 0 – 40
Thyreoideaperoxidáz elleni antitest 110, a jó 35 alatt
Az lenne a kérdésem hogy:
1. ez a színtű eltérés jelentősnek számít-e pajzsmirigybetegség szempontjából? Mert többféle információt hallok, hogy már ez is eltérés , de más források szerintem csak a több százas, ezres eltérések számítank igazán jelentősnek.
2. ezek az értékek adnak-e valami útmutatást, hogy milyen irányban érdemes tovább vizsgálódni?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel:
Kornélia
Tisztelt Kornélia!
A helyzet az, hogy egyetlen leletből nem tanácsos diagnózist mondani. Másrészt at autoimmun betegségek társulnak egymással, éppen erről írtam az elmúlt évben a Magyar Orvosi Hetilapban.
Napjainkban ugyanis egyre több adat van a neuro-endokrin és az immunrendszer közötti kapcsolatra. A molekuláris genetikai kutatások eredményei bizonyították, hogy a neurotranszmitterek, a hormonok és a cytokinek az alapjai ennek a közös nyelvnek. Bebizonysodott, hogy az immunrendszer képes neurotranszmitterek, hormonok, az endokrin rendszer pedig citokinek termelésére. Ez az integrativ (holisztikus) szemlélet teszi lehetővé a pszicho-neuro-endokrin-immun rendszer élettani és kóros működésének megismerését. Az autoimmun kórképek társulásai és az autoimmun poliendokrin szindrómák heterogén betegségcsoportot képeznek, amelyeknek lényege a saját antigénnel szemben csökkent vagy megszünt tolerancia. A molekuláris genetikai kutatások a szervspecifikusnak nevezett kórképek társulásainak mechanizmusát tárták fel. Az 1. típusú autoimmun poliendokrin szindróma jellemzője, hogy legalább kettő jelen van a három kardinális betegségből: Addison kór, autoimmun hypoparathyresos és mucocutan candidiásis. Ennek a ritka, autoszomális szindrómának az oka az autoimmun regulátor gén (AIRE) mutációja. A 2. típusú autoimmun poliendokrin szindrómában az Addison kór, az autoimmun pajzsmirigy-betegségek egyike és/vagy 1. típusú diabetes mellitus társul egymással. A 3. típusú poliendokrin szindrómát az autoimmun pajzsmirigybetegség, az 1. típusú diabetes mellitus jellemzi. Az 1. típusú poliendokrin szindrómától eltérően a 2.-es és a 3.-as típusúakat egyes HLA antigének társulásai jellmezi. Az egyes betegségekre hajlamosító genetikai faktorok megismerése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük az közös autoimmun mechanizmust és lehetőséget nyújt a korai kezeléshez és megelőzéshez egyaránt.
Tehát gyakran nem egyetlen, hanem több betegség társulása fordulhat elő, s ezeket kellene tisztázni.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2010-05-05 15:42:11
A helyzet az, hogy egyetlen leletből nem tanácsos diagnózist mondani. Másrészt at autoimmun betegségek társulnak egymással, éppen erről írtam az elmúlt évben a Magyar Orvosi Hetilapban.
Napjainkban ugyanis egyre több adat van a neuro-endokrin és az immunrendszer közötti kapcsolatra. A molekuláris genetikai kutatások eredményei bizonyították, hogy a neurotranszmitterek, a hormonok és a cytokinek az alapjai ennek a közös nyelvnek. Bebizonysodott, hogy az immunrendszer képes neurotranszmitterek, hormonok, az endokrin rendszer pedig citokinek termelésére. Ez az integrativ (holisztikus) szemlélet teszi lehetővé a pszicho-neuro-endokrin-immun rendszer élettani és kóros működésének megismerését. Az autoimmun kórképek társulásai és az autoimmun poliendokrin szindrómák heterogén betegségcsoportot képeznek, amelyeknek lényege a saját antigénnel szemben csökkent vagy megszünt tolerancia. A molekuláris genetikai kutatások a szervspecifikusnak nevezett kórképek társulásainak mechanizmusát tárták fel. Az 1. típusú autoimmun poliendokrin szindróma jellemzője, hogy legalább kettő jelen van a három kardinális betegségből: Addison kór, autoimmun hypoparathyresos és mucocutan candidiásis. Ennek a ritka, autoszomális szindrómának az oka az autoimmun regulátor gén (AIRE) mutációja. A 2. típusú autoimmun poliendokrin szindrómában az Addison kór, az autoimmun pajzsmirigy-betegségek egyike és/vagy 1. típusú diabetes mellitus társul egymással. A 3. típusú poliendokrin szindrómát az autoimmun pajzsmirigybetegség, az 1. típusú diabetes mellitus jellemzi. Az 1. típusú poliendokrin szindrómától eltérően a 2.-es és a 3.-as típusúakat egyes HLA antigének társulásai jellmezi. Az egyes betegségekre hajlamosító genetikai faktorok megismerése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük az közös autoimmun mechanizmust és lehetőséget nyújt a korai kezeléshez és megelőzéshez egyaránt.
Tehát gyakran nem egyetlen, hanem több betegség társulása fordulhat elő, s ezeket kellene tisztázni.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2010-05-05 15:42:11
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}