Tisztelt Judit!

Ez valóban komoly gond és tartok tőle, hogy ilyen távkonzultációban nem könnyű megoldani. Nagyon sajnálom, hogy ilyen "végső" helyzetben fordulnak hozzám, de igyekszem segíteni.
Addig is figyelmébe ajánlom a következőket:
A D-vitamin szedésének előnyeiről sokat hallunk mostanában. Az utóbbi időkben bebizonyosodott, hogy a korábban szinte kizárólag a csontok épségének őrzőjeként ismert anyag, valójában az egész szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Egy újabb kutatás a meddőség kezelésében, a vetélés megelőzésében betöltött szerepére hívja fel a figyelmet.
Meddőség és D-vitamin
A Nutrients folyóirat a tavalyi évben közölt egy kutatást, mely szerint a meddő nőkben a D-vitamin hiány egyértelműen kimutatható. Azt, hogy pontosan miként segíti a fogantatás létrejöttét a D-vitamin, illetve miért különösen fontos a szedése a lombik program során.
Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, a termékenységi zavarok is részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat, a kezelés általában egyénre szabott. „A fogantatás elmaradásának több oka is lehet, az említett kutatás során feltárt összefüggés tehát nem azt jelenti, hogy a D-vitamin csodaszer a gyermekáldás létrejöttében, ám kétségtelenül igaz, hogy pótlása a meddőség egyes eseteiben segíthet.”
Az AMH szerepe
Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken. 35 felett csökken a termékenység
A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. A tanulmány megmutatja, mekkora AMH szintet várhatunk egy egészséges nőnél. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora.
Csökkent AMH és korai menopauza
Egy másik vizsgálatban, egy iráni orvos csoport pár száz nőn tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
Meddőség, lombik és D-vitamin
A legújabb adatok a D-vitamin fontos szerepét bizonyítják az lombik program (IVF) során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt. A legutóbbi közlések alapján ugyanis a D-vitamin segít az AMH termelődésének fokozásában, így az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében is.

Egyénre szabott napi dózis
A hivatalos ajánlás szerint felnőttek számára napi 1500-2000NE D-vitamin szedése javasolt, ám ez a mennyiség bizonyos esetekben ennél magasabb is lehet. A D-vitaminhiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Az egyénre szabott, szükséges napi mennyiség megállapítását vérvizsgálat alapján lehet elvégezni.
Mik azok az NK és uNK sejtek?
Évtizedekkel ezelőtt már kísérletesen foglalkoztam az NK sejtekkel. Ezek a természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. A baj csak az, hogy a tumor gátló, a daganatos sejteket ölő tulajdonságuk mellett a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
A téma valóban óriási érdeklődést váltott ki és a legismertebb orvosi szaklapokba került (Natural killer cells in female infertility and recurrent miscarriage: a systematic review and meta-analysis Hum. Reprod. Update (May/June 2014). Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása vérből sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt.
Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció a magzat megtapadását gátolja, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat. Fontos, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az ún. uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől (Uterine NK cells: active regulators at the maternal-fetal interface, Ashley Moffett, Francesco Colucci, J. Clin. Invest. 124(5): 1872-1879, 2014). Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, ugyanakkor az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Milyen laboratóriumi vizsgálatok lehetségesek?
A visszatérő, spontán vetélés esetében a megtermékenyülés megtörténik, a magzat beágyazódik, de a magzat kezdeti fejlődése 6-12. hét körül megáll. Az embrió vagy spontán kilökődik, vagy elhal. Amennyiben a spontán vetélés mögött nincsen genetikai, endokrinológiai, mikrobiológiai, vagy más környezeti tényező, akkor olyan ismeretlen eredetű vetélésről van szó, amelynek hátterében immunológiai okok lehetnek. Ezek lehetnek autoimmun betegségek (autoantitestek), (NK sejtek), az immunszabályozás zavarai. Ilyen esetben feltételezhető az ún. „immunológiai abortusz”. Ezekhez a vizsgálatokhoz vérből szeparált sejtek kellenek!.
1. Th1-Th2 citokin arányának mérése . A Th1 illetve Th2 sejtek a- szerint különíthetőek el, hogy milyen citokint termelnek. Visszatérő vetélés estén – miként arra fentebb utaltam - Th1, normál terhességnél Th2 dominancia figyelhető meg.
2. Természetes ölősejt (NK) vizsgálata. Az NK sejtek a szervezetbe kerülő idegen sejteket pusztítják el. Az NK sejtek számának növekedése, vagy a sejtölő aktivitás fokozódása immunreaktivitást jelez.
3. HLA keresztpróba, amely ún. mikrolimfocítotoxicitási teszt, melynek során az anyában az apa HLA antigénjeivel szembeni keringő ellenanyag mutatható ki.
4. ún. FACS keresztpróba melynek során azok az anyai szérumban lévő antitestek mutathatóak ki, melyek felismerik az apai T,- illetve B sejteket.
5. Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló antitest vizsgálata. A módszer az anya sejtjeinek az apa sejtjeivel szembeni reaktivitását méri. A vizsgálat során az anya sejtjeit az apai sejtekkel, illetve kontrollok összekevert sejtjeivel reagáltatjuk, anyai szérum jelenlétében, vagy a nélkül. A vizsgálat választ ad arra, hogy az anya hiperaktív-e az apa sejtjeivel szemben, illetve, hogy az anyában vannak-e olyan gátló faktorok melyek az apa elleni reaktivitást megakadályozzák.

Kezelés lehetőségei:
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak. Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van a védő, tehát uNK sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek, ill. az ún. IVIG-nek (intravénás immun-globulinnak) kedvező hatása van az NK sejtek működésének szabályozásában (Schumacher A.: Endocrine factors modulating immune responses in pregnancy Frontiers Fontiers in Immunology May 2014|V.5| 5).
Fontos végezetül hangsúlyoznom, hogy az immunológiai vizsgálatok csak együttesen értékelhetőek a klinikai tünetekkel, hormonális vizsgálatok eredményeivel és irányt mutatnak arra vonatkozóan, hogy milyen típusú immunológiai vetélés állhat fenn, indokolt-e az IVIG, esetleg az apai limfocitákkal történő immunizálás, vagy más hormonális kezelés.
Bízom benne, hogy a legújabb eredmények további reményt és lehetőséget adnak.
Jó egészséget kívánok!
Üdvözlettel:





Természetesen fogadom konzultációra, kérem, hogy amennyiben erre sor kerül.

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-04 11:31:39