Tisztelt Klaudia!

Mindenek előtt nagyon köszönöm megtisztelő és túlértékelő sorait. Ez nem álszerénységből írom, mivel tudom, hogy a hiúság nagy úr (de nálam nem az!), mindig próbáltam tenni a dolgom, tettem és teszem gyógyító munkámat most is (a karantén ellenére), amire a Teremtő megtanulni és dolgozni engedett.
Kérdésére kitérve: évtizedek óta azon vagyok, hogy a szervezet természetes és szerzett immunitását javítsuk. Sajnos, a gyakran fölényes, lekezelő, néha pökhendi tudományos világunkban erre nem figyeltek fel. Most a sok gőgös egyén aki lekezelte a védőoltásokat, aranyat adnának egy koronavírus elleni oltó anyagért!.....
Pedig az influenzavírus (főleg a koronavírus variánsa!) biztosan őrzi vezető helyét a legtöbb megbetegedést okozó világméretű járványok képzeletbeli ranglistáján. Az influenzavírus egyedülálló képessége, hogy egy hónap alatt akár a világ népességének 30%-át képes megfertőzni. Ennek egyik oka, hogy cseppfertőzéssel emberről-emberre könnyen terjed. Másrészt az influenza A-vírus antigén szerkezete állandóan változik, és a változás mértékével arányosan nő a fertőzőképesség. Így rendszeres helyi-szezonális járványok, vagy kb. 20-40 évente akár minden kontinensre kiterjedő érintő pandémiák alakulhatnak ki. Bár az influenzafertőzés közvetlen mortalitása alacsony, 0,1-2% közötti, világméretű járvány kitörése esetén egy év alatt mintegy 135 millió ember halálát okozhatja.
Mit tudunk eddig erről a vírusról? Ezt tudom nem könnyű megemészteni, de leírom!
Az január vége óta ismert, hogy az új koronavírus S-fehérjének egy alegysége (RBD, receptorkötő domén) a korábbi SARS-vírushoz hasonlóan az emberi sejtek felszínén levő ACE-2 receptorhoz kapcsolódik. Ennek segítségével jut be a sejtbe, ahol aztán a sejt genetikai gépezetének eltérítésével elkezdi megsokszorozni magát. Február elejére kiderült, hogy egy másik, a sejtmembránban lévő enzimfehérje, a TMPRSS2 is szükséges a vírus sejtbe való bejutásához. Egy március 4-én a Science folyóiratban megjelent tanulmány ennél is tovább visz annak megértésében, hogy miként kerül be a vírus a sejtekbe. A kutatók ugyanis feltárták az ACE-2 receptor és a B(0)AT1 aminosav-transzportfehérje által alkotott komplexum, illetve a vírus ehhez kapcsolódó S-kötőfehérje alegységének (RBD, receptorkötő domén) szerkezetét. A szerkezet nagy felbontású vizsgálata elárulta a kutatóknak, hogy két S-fehérje trimer köt egyszerre egy ACE-2 dimerhez. Mindez pedig lehetővé teheti akár az ACE-2-höz, akár a vírus S-fehérjéjéhez jól kötő hatóanyagok létrehozását. Egy március 5-én, a Cell folyóiratban közölt tanulmány alapján úgy tűnik, már van is egy ilyen hatóanyag! A szerzők egy klinikai használatra elfogadott TMPRSS2 enzim-blokkolót teszteltek, amely sikeresen blokkolta a vírus sejtbe jutását.
A BAJ AZ, HOGY NINCS MÉG SPECIÁLIS GYÓGYSZER A VÍRUS ELLEN! A jelenlegi vírus elleni készítmények nem biztosan hatnak erre a vírusra. A SARS-CoV-2 vírus ellen több már engedélyezett vagy kísérleti stádiumban lévő antivirális gyógyszer merült fel potenciálisan hatásos kezelési lehetőségként.
A talán legígéretesebb ezek közül a Gilead gyógyszercég kísérleti antivirális gyógyszere, a Remdesivir. Ez, az eredetileg az Ebola-vírus ellen kifejlesztett hatóanyag az RNS-nukleozid-analóg antivirális gyógyszerek közé tartozik. Ezek meggátolják a vírus RNS-ének szintézisét azáltal, hogy a folyamat során „alapanyagként” beépülnek a növekvő nukleinsavláncba, majd blokkolják a szintézishez szükséges RNS-polimeráz enzimet.
A korábbi tudományos kísérletek alapján potenciálisan hatásos Remdesivirt még január végén alkalmazták egy amerikai páciens kezelésére. Február elején pedig a COVID-19 gyógyításában mutatott hattesztelésére Kínában kezdeti klinikai vizsgálatot indítottak a Gilead együttműködésével.
Közben egy február közepén, a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány eredményesnek találta a Remdesivirt a MERS-koronavírus-fertőzés ellen, legalábbis a rézuszmajmokban, ami egybevág korábbi kutatások eredményeivel. A PNAS-ban megjelent tanulmány szerzői kísérleteik alapján elképzelhetőnek tartják, hogy a Remdesivir a COVID-19 megbetegedés kezelésében is szerepet játszhat.
Potenciálisan a SARS-CoV-2 ellen bevethető gyógyszerként felmerültek HIV ellen alkalmazott LPV/r proteáz blokkolók (melyek gátolják a vírus sejtekben való szaporodását a vírus felépítéséhez nélkülözhetetlen érett fehérjék keletkezésének megállításával), illetve más hatóanyagok is. Az egyik ilyen a Galidesivir, amely a Remdesivirhez hasonlóan egy nukleozid-analóg antivirális hatóanyag, ami korábbi alapkísérletekben hatásosnak bizonyult más koronavírusok ellen.
A legfontosabb fejlemény a potenciális gyógyszerek ügyében, hogy a WHO szerint március közepe után érkezhetnek meg a kínai klinikai vizsgálatok eredményei. Ezekből kiderül majd, hogy hatásos-e valamelyik gyógyszer a COVID-19 megbetegedés kezelésére. A klinikai tesztek a Remdesivir mellett az LPV/r proteáz blokkolókat is érintik.
Szintén klinikai tesztek alatt áll a malária és autoimmun betegségek elleni klorokin nevű gyógyszer is, amely egy február eleji tanulmány szerint potenciálisan meggátolhatja a SARS-COV-2 vírusok sejtbe jutását és működését. Emellett az immunválaszt enyhítő hatása paradox módon szintén javíthatna a legbetegebb páciensek állapotán. A klorokin további előnye az lenne, hogy széles körben, olcsón elérhető, régi gyógyszerről van szó. De talán pont ezek miatt is még nagyobb óvatossággal kell kezelni addig, amíg nincsenek meg a klinikai vizsgálatok eredményei.
Tehát két út van addig is:
• Az immunstimulánsok alkalmazása (itt nem sorolom fel azokat a vitaminokat, amelyekkel teli van minden újság és reklám). Ezeknek óriási választéka van: Isoprinosine tbl, Virtegyt tbl..
• A megbetegedett egyénekből származó (tehát akiknek vérében már van biztosan ellenanyag, akkor ezeknek az immunglobulinoknak a bevitele. Erre egyelőre legnagyobb esélyük a gyógyult kínaiak véréből szeparált savónak (immunglobulinoknak) van.
Az immun stimulánsokról könyvtárnyi irodalmat írhatnék, de most nem ez az érdekes, hanem a megértés és a cselekedet. Most ebben a tragikus helyzetben nem „tudóskodás” a fontos, hanem a közös cselekedet.
Mindenki azt hiszi, hogy állandóan csúcsra lehet járatni az immunrendszert, holott ha meggondoljuk: még egy sportoló sem tud mindig csúcs közelben teljesíteni, az előbb-utóbb visszaütne.
Mit tegyünk? Mindenek előtt melyek az immunrendszer főbb elemei?
Miből áll az immunrendszer?
• Immunsejtekből
• Az immunsejtek által termelt anyagokból: citokinekból és antitestekből
Két fő formája van:
1. Öröklőtt
2. Szerzett
1. Az öröklött (természetes!) immunitás: védekezőképesség elsődleges vonala, azok a szervi adottságok, amik megakadályozzák, hogy a fertőzések bejussanak szervezetünkbe. Ide tartoznak azok a területei az immunrendszernek, amelyek találhatók a nyálkahártyákon (speciális immunglobulinok), a bőrben, bélben, szájban, hüvelyben stb. A faló sejtek minden bejutott anyagot bekebeleznek, lebontanak és az információt tovább adják, ezáltal segítik elő a specifikus immunvédelem létrejöttét és működését. Az öröklött immunitás korral változik, az életkor növekedésével, öreg korban egyre gyengébb, azért vagyunk kitéve jobban a járványnak, a daganatos betegséeknek ebben a korban.
2. Szerzett immunitás
A bekebelezett anyagokról, vírusokról, baktériumokról kapott információt a faló sejtek átadják a csecsemőmirigyből (timuszból) származó ún. T sejteknek. Ezek jelentik a specifikus sejtes védelem fő vonalát, az immunrendszer szabályozását. Működésüket anyagok (citokinek) révén fejtik ki. Szerepük van az ún. B sejtek működésében, amelyek viszont fehérjéket, antitesteket állítanak elő, s ezáltal az idegen anyagok felismerését, hatástalanítását és lebontását segítik elő. Ezek a sejtrendszerek felelősek a specifikus, tehát egy adott kórokozóval szembeni védelemért, tehát a vírusok elleni védelem specifikus katonái. Az adott oltóanyag hatására olyan antitestek képződnek 10-21 nap alatt, amelyek valódi védelmet jelentenek.
Az influenza elleni védekezésben megkülönböztetünk tehát specifikus, és nem-specifikus eszközöket. A nem specifikus védekezés a fontos higiénés rendszabályokat foglalja magában: a közösségekben, közlekedésben szájkendő viselését, a gyakori kézmosást, a nagyobb összejövetelektől való tartózkodást jelenti. Ne együnk közlekedési járműveken! A megfelelő mennyiség vitaminpótlás, nyomelem pótlás aspecifikus módon stimulálja az immunrendszerünket.
A specifikus védekezés alapja a védőoltás. Az oltás ma már nálunk is legyengített vírussal történik és a Egészségügyi Világszervezet (WHO) általában ezt javasolja mindenkinek megelőzés céljából.
Kik kapják elsősorban, ha van megfelelő az oltóanyag!
- 65 évnél idősebbek
- vese-, máj-, szív- és daganatos betegek
- asztmában, mozgásszervi, vagy vérképző szervi betegségben szenvedők
- endokrin betegek közül a cukorbetegek
Melyek a vírus elleni hatású ételek gyógynövények
• Erős paprika
A csípős paprika fajtáiról az a hír járja, hogy erőteljes fertőtlenítő és vírusellenes hatású fűszerek-ételek. Az állítás részben igaz: a paprika fertőtlenítő hatású, ami főként az ételfertőzések megelőzésében és kisebb bakteriális fertőzések kezelésében lehet hasznos – vírusellenes hatása azonban a mai tudásunk szerint mérsékelt.
• Méz
A méz az egyik legősibb gyógyszer, ősidők óta alkalmazzák sebek kezelésére, meghűlések gyógyítására. A méz bizonyos típusainak antibakteriális és gombaellenes hatását kutatások is igazolták, ezért különösen a vírusos fertőzések miatt kialakuló további megbetegedések ellen javasolt alkalmazni.
• Citrusfélék
A citrusfélék mellett szól, hogy a C-vitamin – a kutatások szerint – lerövidítheti a nátha időtartalmát és enyhítheti a légúti fertőzések tüneteit. Az aszkorbinsav – ha cinkkel kombinálod – várhatóan gyorsíthatja a fertőzések leküzdését. A citrusfélék nagy előnye, hogy számos antivirális összetevőjük van – szemben a mesterséges étrend-kiegészítőkkel.
• Zöld és fekete tea
A mézes-citromos teáról – bár betegségek ellen gyakran alkalmazzák – általában keveset tudunk. A tea valóban hatékony mikrobaellenes, sőt a vírusellenes finomságok közé sorolható. A teaivók – a kutatások szerint – védettebbek lehetnek a különböző influenza-típusok ellen, és ezek az italok az antibiotikumokkal végzett baktérium-ellenes terápiát is hatékonyabbá tehetik.
• Bíborszínű kasvirág
Közismert immunrendszer-erősítő gyógynövény a lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea és rokon fajai). A kasvirág fokozhatja a szervezet ellenálló-képességét a vírusfertőzések (például az influenza) ellen, illetve csökkentheti a fertőzések és a különböző gyulladások tüneteit is.
Végezetül néhány szubjektív megjegyzés:
• Ez a járvány alapvetően alakítja át világunkat, s Isten adja, hogy többen megélhessük és alakíthassuk. Rá kell döbbenünk, hogy (miként a középkorban is volt) csak a közös összefogás, nem az egyedieskedő életszemlélet hozhat eredményt.
• Egymásra és a Teremtőre vagyunk szorulva, még ha „mindent megváltó tudományunk azt sugallja, hogy legyőztük a Természetet”. Talán nem a Marsra kellene előbb eljutni, hanem EGYMÁSHOZ!
• Credómban vallom:
Hiszek egy Istenben, hiszek a képére teremtett emberben.
Hiszek a lélek és test egységében.
Hiszek a hit gyógyító erejében még akkor is, ha tudom, hogy nem győzhetünk a testi fájdalmak, a kín és a halál felett.
Hiszem, hogy csak az én hal meg, mert aki önönénjével él, halálával él.
Nem hiszek a tévedésben, de tudom, hogy létezik.
Hiszek a reménytelenségben is bizakodó, földhözkötöttségében is szárnyaló emberi szellemben, amely nem akar a becsvágy őrületében Isten trónjára ülni!
Hiszek az orvosban, aki szamaritánusként teszi dolgát a betegek jerikói útján.
Hiszek az orvoslás humánumában és a humánus gyógyításban,
amely Veronika kendőjét nyújtja a verejtékkel érkezőknek,
a keresztet hordozóknak és a fájdalommal távozóknak.
Amen