Tisztelt Winnie!

A kérdés kicsit összetettebb,hogy egy ilyen rövid formában meg lehetne válaszolni annál is inkább, mert az osteoporosisnak számos oka lehet. A primer osteoporosisok gyakorlati beosztása lényegében a beteg életkora szerinti szakmai megegyezésen alapul. A juvenilis osteoporosis a pubertástól a 20-as életévek végéig jelentkező rendkívül ritka megbetegedés. Postmenopausás osteoporosisnak a menopauzától 65 éves korig megjelenő betegséget nevezzük, bár ennek az időbeli beosztásnak a kórélettani magyarázata kérdéses, mert erre a formára jellemző menopauza utáni gyors csontvesztés csupán 3-5 évig tart. A leggyakoribb, az időskori (szenilis) forma, melyet 65 éves kor felett diagnosztizálunk.
Jól jelzi a napjainkban használt beosztás ellentmondásait, hogy a külön típusként csoportosított, primer osteoporosisnak tekintett postmenopausás osteoporosis valójában egy hormonhiány miatt kialakuló szekunder forma.
A gyakorlatban azokat a betegeket, akiknél kis csontdenzitást mérünk, a rossz csontminőséget törések jelzik és nem igazolható más csontvesztéshez vagy csontminőség romláshoz vezető kórkép, primer osteoporosisban szenvedőnek kell tekintenünk.
Az osteoporosis kezelésében ma már több alapvetően különböző hatásmechanizmusú gyógyszercsoport érhető el. A minden esetben adandó bázis terápia mellett a jelenleg elérhető kezelések egy része a csont reszorpció gátlásán másik része a csontképzés fokozásán keresztül hat. Mindegyik kezelésre igaz, hogy a nem megfelelő compliance vagy a túl rövid kezelési periódus alapvetően befolyásolja a kezelés hatásosságát. Az angol nyelvű irodalomban használt D-vitamin-hiány (deficiency) és az elégtelen ellátottság (insufficiency) nem különül el élesen. Ezért helyesebb egységesen a D-vitamin-hiány elnevezés használata, és azon belül a súlyos és enyhe formák elkülönítése. A klasszikus beosztás szerint a súlyos csonttünetekkel, osteomaláciával, más néven „Angol-kórral” járó betegséget azonosították a D-vitamin-hiánnyal (25OHD <10 ng/ml vagy 25 nmol/l). Később, populációs adatok alapján, 20 ng/ml-re emelték a normál tartomány alsó határát. Jelenleg legtöbb helyen ez az érték szerepel a laboratóriumi leleteken. A D-vitamin-hiány rendkívül gyakori. Első pillanatban meglepő módon, lényegileg hasonló 60 % körüli gyakoriságot találtak a 35. szélességi foktól az egyenlítő felé eső országokban, mint az attól távolabb elő népeknél. Azonban, ha figyelembe vesszük az egyenlítőhöz közeli népek sötétebb bőrszínét és a napsugárzás elleni védelem módjait, már nem is annyira megdöbbentő ez az adat. Európában a régi normálértékek mellett általában (20 ng/ml) 30 % körüli, de a jelenlegi 30 ng/ml-es értéknél már 50-70 % körüli a D-vitamin-hiány a gyakorisága. A mérsékelt égövben, így nálunk is, a D-vitamin ellátottság szoros összefüggést mutat az évszakok változásával. Leggyakoribb télen és tavasszal. A nyáron és ősszel mérhető 50 % körüli gyakoriság erre az időszakra 70 % fölé emelkedik (99). A kérdés fontossága ellenére, a mi vizsgáltunkig, nem volt sem egy ország népességére reprezentatív, sem a D-vitamin-hiány legalacsonyabb pontját leíró adat.
A pajzsmirigy csökkent és túlműködése egyaránt hajlamosít osteoporosisra. A kezelés elkezdése előtt érdemes volna a csontmarkereket is meghatározni.
Melyek ezek?
Csontfelszívódás markerei: P1NP csontképződés markerei N-telopeptid NTx C-telopeptid CTx Deoxipiridinolin DPD piridinium keresztkötések csontháztartás tesztjei tartarát-rezisztens savas foszfatáz TRAP oszteokalcin csont-specifikus alkalikus foszfatáz prokollagén 1-es típusú N-terminális propeptid.
Természetesen a D3,a PTH vitamin és a női hormonok mérése is támpontot nyújthat a kezelésre.
Egyelőre a D vitamin szedését (2000-3000NE/nap) szedését javaslom és a fentebb elvégzett vizsgálatok után jöhet számításba valamelyik jól felszívódó és kevés mellékhatású Tiroxint tartalmazó készítmény.
Jó egészséget kívánok,tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2019-10-05 12:28:44