Tisztelt Professzor Úr!

Röviden ismertetném a betegségemet,melyhez szíves válaszát, segítségét kérném. 29 éves fiatal nő vagyok, és 2016. december 15.-én a munkahelyemről vitt el a mentő, ugyanis nagyon magas volt a pulzusom(frekvencia 153), levertnek éreztem magam,fájt a torkom. A sürgősségin a vérvétel eredményből az derült ki, hogy a tsh szintem 0,63, a crp 15.60 és a kálium pedig 3,18 volt, ekkor még nem tudták megmondani, hogy mi a bajom, arra gyanakodtak, hogy biztos torokgyulladásom van. Kaptam káliumot, infúziót (magnézium) illetve Concor 5mg tablettát. Azonban nem lettem jobban, a szivem nagyon kalapált,és társult mellé egy folyamatos légszomj,illetve gombóc érzés a torkomban, így kértem időpontot a kardiológiára,ott egy nagyon jó Doktor Úrhoz kerültem, aki kapásból elküldött pajzsmirigy uh-ra, meg vérvételre, mert pajzsmirigy gyulladásra gyanakodott.( az ultrahang vélemény: az uh kép subacut thyreoiditisnek megfelelhet,ill mindkét oldalon a dorsalis felszín közelében néhány 0,5cm-nél kissebb colloid cysta látható, jobb lebeny tömöttebb) mindezek után kaptam bravadint (5mg)( mert a szivem egyfolytában kalimpál, és magas a pulzusom, illetve volt, hogy a lépcsőn nem tudtam felmenni, mert annyira fáradt vagyok/voltam folyamatosan csak aludni szerettem volna), gyulladáscsökkentőt a meloxicam sandozt (15mg) és Normoxilt. azán közölték, hogy 2 hónap múlva menjek vissza friss vérvétel lelettel, letelt a meghatározott idő, viszont a crp szintem 9,50mg/l re ment csak le. Következő lépésnek a manduláimat szeretnék kivenni, mert sokat van gyulladásban, elő is jegyeztek, viszont bevallom félek tőle és nem tudom, hogy erre tényleg szükség van-e, indoklásnak annyit mondtak, hogy valószínűleg a gyulladás a pajzsmirigyemről addig nem fog lényegesen eltűnni, míg a manduláim bent vannak. El vagyok keseredve, mert folyamatosan rosszul vagyok, szedem a sok gyógyszert, de változást nem érzek, sőt már a cukorszintem is emelkedett, ezt is a gyulladásnak titulálják, illetve december óta 8,5kg ot fogytam. Ha eszek az a baj, ha nem akkor meg az, olyan mintha az egész világ felborult volna, nem tudok koncentrálni, pedig a munkám megkövetelné, és még sorolhatnám.A leírtak alapján Ön hogy gondolja szükséges-e a manduláim eltávolítása? Ön mit tanácsol, hogyan tudnék az életszínvonalamon jelenleg pozitívan változtatni? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel: Mónika