SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Professzor Úr!

6,5 éve egészséges kislányomnak adtam életet problémamentes terhességet követően. Mindig is vékony testalkatú, orvost csak ritkán látogató egyén voltam. 1 éve két sikertelen terhességem is volt (mindkettő a 8-10 hét környékén halt el), amiket műtéti befejezés követett. 2016 júniusában kezdtük meg a nőgyógyászommal a teljes kivizsgálásomat (hematológia, angiológia, genetika, immunológia, endokrinológia). Minden leletem és értékem negatív lett, azonban az endokrinológiai eredményeim az alábbiak lettek 2016.11.11-én:
TSH:2,505
Anti TPO:697,5
T4: 10,95
T3: 5,74
inzulin: 6,7 (0 perc); 38,8 (60 perc), 22,7 (120 perc)
Homa-IP: 1,4
Pajzsmirigy UH:
A pajzsmirigy jobb lebenye 15x12x28 mm, a mirigyállomány szerkezete megtartott.
A pajzsmirigy bal lebenye 28x12x14 mm, szerkezete szabályos, körülírt góc nem látható.
Az isthmus szélessége 3 mm, szabályos szerkezetű.
A nyaki nagyerek mentén pathológiás nyirokcsomó nem látható. A submandibularis nyálmirigyek szerkezete szabályos.
Közben elkezdtem galaj teát inni és visszafogtam a jód (főleg a jódozott só) fogyasztását, teljeskiőrlésű kenyeret fogyasztok és egyébként is mozgékony vagyok de most már határozottan és tudatosan mozgok.
2017. január 2-i vérvételem során a TSH-m: 1,82 lett.
(korábbi TSH eredményeim: 2015. május: 2,02
2015. december: 2,4
2016. augusztus: 3,9)

A kérdéseimet az alábbiakban foglalnám össze:
Mi okozza a nagymértékben változó TSH értékeket?
Az endokrinológus novemberben 0,25 mg Letrox-ot javasolt. Mivel sosem szedtem gyógyszert, megrémiszt, hogy egy életen át kell majd szednem és az is, hogy folyamatosan hal el a pajzsmirigyem. Felmerült bennem a kérdés, hogy lemondok a második gyermekről, de nem szeretnék szedni gyógyszert. Mik az esélyeim?
Abban az esetben, ha elkezdem szedni a Letroxot (egyébként nincs semmiféle tünetem, talán a hajam hullik) és teherbe esek –gondolom a terhesség során még emelnem is kell az adagomat- a szülést követően mi lesz a helyzet? Kell majd gyógyszert szednem utána? Mekkora adagot? Tényleg szükség van arra, hogy életem végéig szedjem?
És lenne még egy „sztereotípia vagy nem?” típus kérdésem: a hormonpótlás kapcsán megszólal bennem a vészcsengő…elhízás!!!! Jól érzem magam a bőrömben, sosem voltam túlsúlyos és rettegek az elhízástól. Emiatt is ódzkodom a Letrox szedésétől. Persze az endokrinológus akinél jártam „megnyugtatott”, hogy ha nem szedek, na akkor fogok elhízni. Sajnos nagyon sok hírt hallok arról, hogy sok nők pontosan a pajzsmirigy hormon szedését követően hízik el….

Ön azt írta korábbi hozzászólásaiban, hogy az egyént kell kezelni és nem szigorúan az eredményeket. Ennek reményében nagy bizalommal kérem és várom megtisztelő válaszát, tanácsait, mivel korábban azt éreztem az enndokrinológusnál, hogy egy futószalagon ülő ember vagyok csak...aha..már megint egy szubklinikus autoimmun pm alulműködéses beteg...automatokusan Letrox. Szeretnék választ kapni a kérdéseimre és ha van alternatív mód, akkor kipróbálnám és a babára is tudok még várni, ha! van értelme.
Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel, Katalin
Tisztelt Katalin!

Mindenek előtt nyugodjon meg, nem kell "bedőlni" a sok, ellentmondásos és gyakran nem szakszerű (ál)hírnek. Sajnos története nagyon tipikus és azért írok részletesebben, mert reményeim szerint ezzel Önnek és másoknak is segíthetek.
Röviden:
I.Az Ön esetében a szülése során un. post-partum pajzsmirigygyulladás (PPT) zajlott le, amelyet nem vettek észre és nem kezeltek.
A legvalószínűbb, hogy Önnek a szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztják alá a szépen, pontosan leírt tünetek. Ez a betegség a szülések 17-20%-ban kialakul, de sajnos ritkán diagnosztizálják. A lényeg: megfelelő immuno-endokrin kivizsgálás után a betegség kezelhető és a szoptatást nem kell abbahagynia! Mi is ez a betegség? Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések 3-1 %-ban! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek? A pajzsmirgy megduzzadása (strúma, golyva), az erős szívdobogás, fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség), jelentős hízás.
Fontos tudni, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Lényeges a TSH-ra vonatkozóan nincs „köbe vésett” un.normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg lakóhelyének jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
az alkalmazott gyógyszereket!
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét

II. Szó sincs arról, hogy ez a betegség nem gyógyítható. Az sem helytálló, hogy minden esetben élete végéig a gyógyszert szedni. Persze van kivétel, ilyen, ha pl. a pajzsmirigy egyjelentős részét műtéttel eltávolították, ill. izotóp, radiojód kezelést kapott.

III. Valóban nem a pajzsmirigyet, hanem a betegek kell(ene) kezelni.
Valóban egységes, holisztikus, integratív megközelítés szükséges.
Mi ennek a lényege?
A 20. században az orvostudományban nagyfokú specializálódás ment végbe. Ez kezdetben előnyös volt, mert elősegítette egy-egy szakterület alaposabb megismerését, napjainkban azonban ez a túlzott specializálódás az orvostudomány széteséséhez, dezintegrációjához vezet. A beteg elvész a sok specialista között, akik gyakran egymást sem értik meg. Kiderült, hogy a tudományos kutatásban az analízis helyett a szintézisre, a gondolkodásban az integrációra való törekvés hozhat új eredményeket. Az integratív (holisztikus) medicina abból az alapelvből indul ki, hogy az élő szervezet több, mint az egyes részek (szervek) mechanikus összessége. A szervezet működésének alapfeltétele az egyes szervek-szervrendszerek működésének regulációja és adaptációja.
Szabályozás (reguláció) alatt olyan folyamatok összességét értjük, amelyek meghatározzák a szervezet működésének határait („set operating range”). Alkalmazkodás (adaptáció) viszont olyan biológiai folyamatok egysége, amelyek meghatározzák a szabályozó mechanizmusok összességét („adjust or reset operating range”). Ennek három formája van. 1. Genetikus, örökletes alkalmazkodás (genotípus szelekció) (több generációt érint!). 2. Ontogenetikus alkalmazkodás: az életciklus alatt létrejövő alkalmazkodás (pl. növekedés) (irreverzibilis és csak egy generációt érint). 3. Fiziológiás alkalmazkodás: a megváltozó külső és belső feltételek között az egyensúly biztosítása („jet-lag”)(reverzibilis). Ezekben a mechanizmusokban meghatározóak az ideg-, az endokrin-, az immunrendszer anyagai: a neurotranszmitterek, hormonok és citokinek. Ezek komplex kölcsönhatásai eredményezik a szervezet harmonikus működését. A reguláció és az adaptáció nem egy statikus állapot, hanem a közvetítő (mediátor) anyagok és azok jelfogóinak (receptoroknak) dinamikus kölcsönhatásaiból következik. Erre jellemző példa a hétköznapi stressz. Stresszornak nevezzük azt a szokatlan minőségű vagy mennyiségű fizikai, ill. pszichés hatást, amely átmenetileg megváltoztatja a szervezet egyensúlyát (homeosztázisát). A stressznek három fázisát ismerjük. Az első a vészhelyzet („alarm”), amelyben a szervezet minden reguláló és adaptációs mechanizmusát mozgósítja. Ezt követi a második, u.n. adaptációs szakasz, amelyben egy új egyensúlyi állapot jön létre (ez élettani folyamat). A harmadik a kimerülési fázis, amelyben már betegségek léphetnek fel.
Az integratív medicina feltételezi a belső, örökletes mechanizmusok kölcsönhatásait. A génről tudott, hogy alapját a DNS molekula képezi. A genom alatt a sejtek összes örökletes anyagát értjük, a genomika a genommal foglalkozó tudomány. Napjainkban a humán genom projekt az ember összes örökítő anyagát felépítő struktúra titkos nyelvének megfejtését tette lehetővé. Kiderült, hogy a genomban tárolt információ digitalizálható és a bioinformatika nyelvére lefordítható. Ennek révén nemcsak jobban megismerhetjük a regulációért felelős anyagok képződését („biochipek”), hanem a genom digitalizációjával meghatározzuk az egyén örökletes reguláló és adaptációs mechanizmusok sajátosságait. A bioinformatika új dimenzióba helyezte napjaink medicináját, amelyben az információ újszerű áramlása „bibliomika” egyrészt érthetővé és prognosztizálhatóvá teszi az összetett regulációs folyamatokat, másrészt egyénre szabott diagnózist és kezelést (farmakogenomika) eredményez.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-01-10 17:42:46
Olvasói értékelés: 5/5
A szerkesztő ajánlja