SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Professzor Úr!

Azt olvastam egy endokrinológiai oldalon, hogy "Magyarországon a pajzsmirigy alulműködés kizárólagos oka a Hashimoto betegség az olyan esetekben, amikor nem műtét vagy gyógyszeres kezelés okozza." Ezt tényleg igaz? Mert nekem alulműködésem van, de nem műtét vagy gyógyszeres kezelés okozta, ez biztos, mert nem volt ilyen. Viszont az anti TPO-m még a normál tartományba esett, 24 volt, (ref. 0-35).

Azt is olvastam, hogy a normál érték nem jelent semmit, mert néha már olyan gyenge a pajzsmirigy, hogy nem tud antitesteket sem termelni, tehát lehet, hogy Hashimotom van, de még sincs elég antitest. Ez igaz?
És miért van bármennyit antitest egyáltalán, nem 0-nak kéne lenni az eredménynek? Miért 24?

Nagyon köszönöm előre is a válaszát, nagyon szeretném tudni, hogy nekem akkor a 24-es anti TPO értékkel
vajon lehet-e Hashimotom vagy nem? Milyen vizsgálattal lehetne kideríteni?
Tisztelettel:
Marianna
Tisztelt Marianna!

A kérdéskör kicsit összetettebb, de igyekszem szándékosan leegyszerűsítve válaszolni.
1. Hazánkban a pajzsmirigy alulműködésnek nem egyedüli oka a Hashimoto thryeoiditis.

2. Az anti-TPO nem a pajzsmirigyben termelődik, hanem a B limfociták produkálják.

3.Az alacsony anti-TPO nem jelenti azt, hogy korábban nem volt emelkedett ez az érték. Az is könnyen belátható, hogy abban az esetben, ha a keringésbe a pajzsmirigyből sok TPO került, akkor az leköti az anti-TPO-t.

4. Az immunitás szó szerint védettséget jelent. Ennek az állapotnak az elérésére törekszik az immunrendszer, tehát mindent elkövet azért, hogy szervezetünk védett legyen az idegen anyagoktól, fertőzésektől. Működésének alapja tehát, hogy képes megkülönböztetni a szervezet anyagait az idegen anyagoktól, majd felismerés után képes az idegen anyagokat eltávolítani.
Miből áll az immunrendszer?
• Immunsejtekből
• Az immunsejtek által termelt anyagokból: citokinekból és antitestekből
Két fő formája van:
1. Öröklőtt
2. Szerzett
1. Az öröklött immunitás: védekezőképesség elsődleges vonala, azok a szervi adottságok, amik megakadályozzák, hogy a fertőzések bejussanak szervezetünkbe. Ide tartoznak azok a területei az immunrendszernek, amelyek találhatók a nyálkahártyákon (speciális immunglobulinok), a bőrben, bélben, szájban, hüvelyben stb. A faló sejtek minden bejutott anyagot bekebeleznek, lebontanak és az információt tovább adják, ezáltal segítik elő a specifikus immunvédelem létrejöttét és működését.

2. Szerzett immunitás
A bekebelezett anyagokról kapott információt a faló sejtek átadják a csecsemőmirigyből (timuszból) származó ún. T sejteknek. Ezek jelentik a specifikus sejtes védelem fő vonalát, az immunrendszer szabályozását. Működésüket anyagok (citokinek) révén fejtik ki. Szerepük van az ún. B sejtek működésében, amelyek viszont fehérjéket , antitesteket állítanak elő, s ezáltal az idegen anyagok felismerését, hatástalanítását és lebontását segítik elő.

Az immunrendszer kóros működésének két fő következménye van:
• Immunhiány, ún. deficiencia: ennek következtében védtelen a szervezet a kórozókkal szemben. Ennek két fő típusa van:
o Veleszületett formák (ezek gyermekkorban már felismerhetők
o Szerzett formák: ezeket fertőzések (pl. AIDS, kanyaró), mérgező anyagok, gyógyszerek (pl. szteroidok), kóros helyzetek (pl. krónikus stressz), hormonális elváltozások (terhesség, menzesz, hormonális betegségek) okozzák.
• Autoimmun betegségek: gyakorlatilag minden szervnek lehet ilyen típusú betegség. A lényeg az, hogy az immunrendszer idegennek ismerő fel a saját szövetét és olyan támadást indít ellen, mint egy betolakodó kórokozóval szemben.

Az immunrendszer feladata a szervezet saját szöveteinek és sejtjeinek („integritásának”) védelme. Amennyiben ebben hiba támad, akkor az immunrendszer sejtjei és az általuk termelt fehérjék (antitestek) saját szöveteik, „antigénjeik” ellen támadnak és ez a sejtek működésének gátlásához, esetleg a működésük növekedéséhez vezethet. Az autoimmun betegségeknek didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb)..

Végezetül hangsúlyozom, hogy önálló immunológiai-, endokrin-, molekuláris genetikai laboratóriumot szerveztem és vezettem, ezért joggal állíthatom, hogy ezek a vizsgálatok fontosak lehetnek, de soha nem szabad önállóan, a betegek panaszaitól és fizikális adataitól függetlenül értékelni. Az ember nem azonos a leletek összességével, a leletek nem jelentenek diagnózist, bár tudom, hogy ezt sokan szeretnék. "A természet nem Isten, a feltevés nem tény, s az embe nem gép" (Diderot)

Tisztelettel:








Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-06-22 10:06:15
Olvasói értékelés: 5/4
A szerkesztő ajánlja